Ambrus
-7 °C
3 °C

Gyáriparosok avatkoztak a motorvonattenderbe

2005.07.27. 22:18
A két világháború közötti filmekből tudhatjuk, hogy magyar gyáriparosnak lenni jó. Magyar gyáriparosnak lenni most is jó. Ha például a királyi államvasutak egy zsíros beszerzésében régóta folyó jogvitában a Közbeszerzési Döntőbizottság éppen a gyáriparos ellen ítél, a gyáriparos megkérheti a gyáriparos-szövetségben vele együtt ülő elnökségi tagokat, akiket a gyáriparos-szövetség a Közbeszerzések Tanácsába delegált, hogy hivatalból kezdeményezzenek eljárást a tanács kebelén belül működő (bár persze nagyon független) döntőbizottság ítéletének megváltoztatására.

Képzeljük el, hogy a kormány néhány tagja eljárást indít valamelyik magyar bíróság ellen, mert a bírák az egyik kormánytag cégére nézve kedvezőtlen döntést hoztak! Egy demokráciában az ilyesmi lehetetlen, Montesquieu és Tocqueville óta tudjuk, hogy a hatalmi ágak szétválasztása az egyik legfontosabb garancia a népuralom fennmaradására és helyes működésére.

Ugyanez "kicsiben" mégis lehetséges 2005 Magyarországán. A MÁV már eddig is rengeteg vitát, ítéletet és ellenítéletet, beadványt, fellebbezést, közleményt és ellenközleményt megért motorvonat-beszerzési tenderében ugyanis az történt, hogy a Közbeszerzések Tanácsának (KT) néhány tagja jogorvoslati eljárást indított a saját kebelén belül, de a törvény szabályai szerint érdemben függetlenül működő Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB) ellen.

Mindent az MGYOSZ-tagokért

Nem érdektelen a 30+30 elővárosi villamos motorvonat szállítására kiírt közbeszerzési folyamatba most beavatkozók személye sem. Az eljárást kezdeményező, az Index birtokába került okiratot ugyanis a KT három, az MGYOSZ által delegált tagja - Kreszán Albert KT-alelnök, Horváth István és Kelemen Géza - írta alá. Márpedig a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségében aktív tag az a Transelektro-csoport, amelynek egyik tagja, a Ganz Transelektro Közlekedési Rt., a most megtámadott KDB-döntéssel a tendernyertes pozíciójából a vesztesébe került svájci Stadler-csoport fő hazai partnere. A Transelektro tulajdonos-elnöke, Székely Péter alelnöke az MGYOSZ-nak, ugyanúgy, ahogy Kreszán is.

Egy másik aláíró KT-tag, egy cseppet sem tagadta, hogy fellépésük oka a Transelektro. Horváth István még nem hallott az Indexről, de azért kérdésünkre elmondta: "Ha egyik tagvállalatunk megkeres, hogy esetleg valami probléma van valamelyik közbeszerzéssel, akkor kötelességünk a gyáriparosok érdekeit képviselni."

Másképp gondolják ezt a konkurens (a MÁV által már kétszer is vesztesként kihozott, de a KDB legutóbbi döntésével ismét esélyhez jutott) kanadai-német Bombardiernél. A KT-tagok jogorvoslati eljárásához írt észrevételeikben kifejtik, hogy a közbeszerzési törvény szerint a munkaadói érdekképviseletek delegálta KT-tagoknak a közbeszerzési pályázók (szakszóval: ajánlattevők) érdekeit kell védeniük, nem pedig egyes ajánlattevőkét. Márpedig a hármak mostani föllépése aligha szolgálja a Bombardier érdekét.

Sőt, róják fel a Bombardiernél az MGYOSZ-os képviselőknek, a szóbanforgó KT-tagok akkor sem érezték szükségesnek a fellépést, amikor a mostani érveléshez kísértetiesen hasonlóan, de a Bombardier mellett lehetett volna kiállni. Az eljárást kezdeményező beadvány ugyanis azt állítja "felmerült, hogy ... a Bombardier ... ajánlata feltehetően a Közbeszerzési Döntőbizottság által korábban nem vizsgált egyéb okból érvénytelen. Így különösen amiatt, mert az ajánlattevő ajánlati árát nem az ajánlatkérő által előírt számítási modellnek megfelelően adta meg,"

Mindenre azért ők se figyelhetnek

Az eljárás egy korábbi szakaszában ugyanis meglehetően alaposan felmerült, hogy a svájciak ajánlata - ahogy arra az Index felhívta a közvélemény figyelmét - szőröstől-bőröstől érvénytelen volt, mivel egyszerűen a Stadler-csoport másik cégének árbevételi számait adták be referenciaként, mint amely ajánlatott tett a motorvonatok szállítására. Az MGYOSZ-os KT-tagok ekkor azonban nem mozdultak meg. "Nincs arról szó, hogy állandóan figyelnénk az összes közbeszerzési eljárást, nem tudhatunk minden problémáról" - mondta erre Horváth István. A Bombardier viszont nem érti a két féllel szembeni eljárás különbségének okát, és észrevételei között a tagok elfogultsága miatt is kifogást emel a Transelektro vállalatcsoporthoz fűződő kapcsolatuk miatt.

A KDB eljárása során végül már a stadleresek és a transelektrósok által sem tagadott referencia-problémát akkor a döntőbizottság arra hivatkozva nem vizsgálta, hogy azzal kapcsolatban a Bombardier túl későn szólalt föl, és a törvényben előírt jogvesztő határidő akkor is számít, ha a Bombardiernek történetesen nem is volt tudomása korábban a hibáról. E cég most mindenesetre ugyanerre, a kifogás időn túli megfogalmazására is hivatkozva kéri, hogy a KDB ne is vizsgálja a hármak beadványában foglaltakat.

A Bombardier szerint más okokból is alaptalan az eljárás. Azért például, mert a szóban forgó eljárást csak akkor lehet elkezdeni, ha fontos új tény merül föl. Márpedig a beadványban nem túl konkrétan körülírt probléma alighanem az, hogy a Bombardier vonatjai karbantartását és tisztítását gyakorlatilag ingyen vállalta. E azonban nemcsak ismert volt, hanem már a MÁV és a KDB is elbírálta korábban.

A törvény betűi
A közbeszerzési törvény a Közbeszerzési Döntőbizottságot (KDB) egyfajta független "bíróságként" definiálja, így igyekszik arról is gondoskodni, hogy döntéseibe a Közbeszerzések Tanácsa (KT) ne szólhasson bele. A KT keretet ad a KDB működésének, ellát bizonyos adminisztratív feladatokat a döntőbizottság körül, sőt tagjait is kinevezi, ám a KT-nek nem feladata, hogy bármilyen módon beleszóljon a már megalakult KDB eljárásaiba, "ítéleteibe". A jelenleg hatályos törvény így sorolja föl a KT feladatait:

A Tanács hatásköre

379. § (1) A Tanács

a) figyelemmel kíséri e törvény szabályainak érvényesülését, kezdeményezi az arra jogosultnál a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogszabályok megalkotását, módosítását;

b) véleményezi a közbeszerzésekkel és a Tanács működésével kapcsolatos jogszabálytervezeteket;

c) a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogszabályok keretei között, azok végrehajtását elősegítő ajánlásokat készít;

d) megállapítja a Közbeszerzési Döntőbizottság létszámát;

e) kinevezi, illetőleg felmenti a Közbeszerzési Döntőbizottság elnökét, elnökhelyettesét és a közbeszerzési biztosokat; elbírálja a közbeszerzési biztosokkal kapcsolatos összeférhetetlenségi ügyeket;

f) vezeti és közzéteszi a XI. fejezet szerinti békéltetők névjegyzékét; jogosult ellenőrizni a békéltetők tevékenységét; kidolgozza a békéltetőkre vonatkozó Etikai Kódexet;

g) vezeti és közzéteszi a hivatalos közbeszerzési tanácsadók névjegyzékét;

h) vezeti és közzéteszi a minősített ajánlattevők hivatalos jegyzékét, meghatározza a minősítési szempontokat és igazolási módjait;

i) közzéteszi az akkreditált tanúsítók listáját; jogosult ellenőrizni az akkreditált tanúsítók tevékenységét;

j) gondoskodik a "Közbeszerzési Értesítő - a Közbeszerzések Tanácsának Hivatalos Lapjá"-nak, illetőleg elektronikus változatának szerkesztéséről, a közbeszerzési és a tervpályázati eljárással kapcsolatos hirdetmények ellenőrzéséről, közzétételéről; közzéteszi a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatait, valamint a bíróság ezek felülvizsgálata tárgyában hozott jogerős határozatait, a közbeszerzési eljárásban való részvételtől eltiltott ajánlattevők listáját (az eltiltás idejével), a c) pont szerinti ajánlásokat, továbbá egyéb, a közbeszerzésekkel kapcsolatos tájékoztatókat és közleményeket;

k) figyelemmel kíséri a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződések módosítását és tejesítését [307. § (2) bekezdése];

l) nyilvántartást vezet az ajánlatkérőkről, valamint a közbeszerzésekről, ideértve a közbeszerzések tárgyainak az egységre vetített - közbeszerzési eljárás alapján fizetendő - ellenértékét is; éves összesített statisztikai jelentést készít;

m) felügyeli, koordinálja, elősegíti a közbeszerzési eljárásban résztvevők oktatását és továbbképzését;

n) kapcsolatot tart más államok közbeszerzési szervezeteivel és nemzetközi szervezetekkel;

o) elfogadja saját szervezeti és működési, valamint más, működését érintő belső szabályzatát - így különösen a hirdetmények vizsgálata kapcsán a jogorvoslati eljárás indításának eljárásrendjét -, továbbá költségvetési javaslatát és éves költségvetési beszámolóját;

p) ellátja a részére e törvényben és egyéb törvényben előírt egyéb feladatokat.

(2) A Tanács évente beszámolót készít az Országgyűlésnek a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint tevékenységéről. A beszámolónak megállapításokat kell tartalmaznia arra nézve, hogy e törvény szabályai mennyiben felelnek meg a gazdasági élet és az államháztartási szabályok követelményeinek, illetőleg milyen módon lehet biztosítani az ezekkel való összhangot. A Tanács a beszámolót tájékoztatásul az Állami Számvevőszéknek is megküldi.

(3) A Közbeszerzési Értesítő kiadására a Magyar Közlöny és más hivatalos lapok kiadására a jogalkotásról szóló törvényben, illetőleg a végrehajtásáról szóló jogszabályban foglaltakat kell alkalmazni.