További Magyar cikkek
A Fővárosi Munkaügyi Bíróság végzésében megállapította, hogy a VDSZSZ Szolidaritás által 2008. február 1. napján 03 órától 12 óráig megtartott, valamint a 2008. február 4. napján 03 órától megkezdett és határozatlan időre tervezett sztrájk a 10 százalékos többlet személyi alapbér megfizetésére irányuló sztrájkkövetelés tekintetében jogellenes. Ugyanebben a végzésben a privatizációból eredő egyszeri juttatás megfizetésére irányuló sztrájkkövetelés tekintetében a jogellenesség megállapítására irányuló kérelmet elutasította a bíróság.
Ettől még sztrájkolhatnak
Egyelőre sem a MÁV, sem a szakszervezet nem kommentálta a nem jogerős döntést. Amennyiben bármelyik fél felebbez, a másodfokú eljárásra már nincs szűk határidő (elsőfokon öt munkanapon belül kell a sztrájk jogellenességéről döntést hoznia a bíróságnak). A ma ismét eredménytelenül folytatták az egyeztetéseket, a MÁV és a VDSZSZ képviselői legközelebb szerdán ülnek tárgyalóasztalhoz: a döntés fényében a tíz százalékos bérkövetelés akár le is kerülhet az asztalról, ez azonban nem jelenti azt, hogy a péntekig felfüggesztett sztrájkot nem kezdik újra: a MÁV-Cargó privatizációs bevételéből való jutalomkifizetést a MÁV törvénytelennek tartja. Ráadásul, ha a VDSZSZ fellebbez a mostani döntés ellen, akár a többi szakszervezet által elfogadott 6,9 százalékos béremelésen felüli 10 százalékos követelést is fentarthatja – akár úgy is, hogy a sztrájkot a biztonság kedvéért már csak a cargós bevételekért hirdeti meg.
Volt fékpróba a Citadella expressznél
A Magyar Vasúti Hivatal nem látja megalapozottnak azt az információt, miszerint a Citadella nemzetközi gyorsvonat fékpróba nélkül indult volna el a Déli Pályaudvarról – közölte az MVH. A hivatal vizsgálata Gyurcsány Ferenc miniszterelnök felkérésére indult azután, hogy a vasutassztrájkot szervező VDSZSZ elnöke, Gaskó István azt mondta: a sztrájk alatt a MÁV a biztonsági előírásokat megszegve is igyekszik a vonatokat közlekedtetni, konkrét példaként pedig a Citadella esetét hozta. Heinczinger István, a MÁV vezérigazgatója már a múlt héten cáfolta Gaskó állítását, hangsúlyozva, hogy a fékpróbáról jegyzőkönyv is készült.
Az MVH a vizsgálat anyagát akkor hozza nyilvánosságra, ha annak eredményét elfogadja a miniszterelnök. Azt ugyanakkor már most jelezték: miközben a vizsgálat kiterjedt további három konkrét vonat indítására, valamint általában arra, hogy a biztonsági ellenőrzések szabályozása megfelelő volt-e, illetve a vasúttársaság vezetése el tudta-e látni a vasúti közlekedési folyamat felett a megbízható, biztonságos irányítást, azonalli intézkedésre nem volt szükség.
A VDSZSZ Szolidaritás 2007. július 1. napjától követelt 10 százalékos béremelést, illetve a MÁV-Cargo privatizációból származó bevételből igényelt egyszeri 2,5 havi átlagkeresetnek megfelelő juttatást (ez a számításonként átlagosan 250 ezer forintot jelentett volna minden vasutasnak). A MÁV-Start arra hivatkozva kérte a sztrájk jogellenességének a megállapítását, hogy e követelések a sztrájk törvény előírásaiba ütköznek, mivel a jogszabály kimondja: a sztrájkot kolletktív szerződésben rögzített megállapodás megváltoztatása érdekében a kollektív szerződés idejének hatálya alatt nem lehet indítani.
A MÁV szerint a cargós követelés törvényellenes
A MÁV többször is hangsúlyozta: a privatizációs bevétel felett nem rendelkezik, annak felosztására nincs jogalap, így a szakszervezet ezen követelését törvénytelennek tartja. A VDSZSZ ugyanakkor azzal érvelt, hogy semmi nem tiltja a munkavállalók ilyen módon történő jutalmazását, erre korábban – legalábbis a szakszervezet szerint – ígéretet is kaptak (Kóka János előző gazdasági miniszter ezt cáfolta). A bíróság azonban most kizárólag a sztrájkjog vonatkozásában vizsgálta a követeléseket.
A bíróság megállapította, hogy a jogelőd MÁV Zrt., mint munkáltató és az öt reprezentatív szakszervezet között 2006. december 30-án megkötött négyéves együttműködési megállapodásnak része az éves bérmegállapodás, továbbá az a kikötés, hogy az éves bérmegállapodás kikényszerítésére a szakszervezetek nem kezdeményezhetnek sztrájkot. Ezért úgy ítélte meg, hogy a 10 százalékos bérnövekedésre vonatkozó igény a hatályos kollektív szerződéses megállapodás megváltoztatására irányul.
Az előbbitől eltérő megítélés alá esik a privatizációs bevételre alapított juttatás iránti igény. A hatályos kollektív szerződés ugyanis sem ilyen megnevezéssel, sem tartalmilag nem rendelkezik privatizációból származó juttatásokról, ezért a kérelmezett sztrájkkövetelése tekintetében nem is vizsgálható ezen megállapodás időbeli hatálya. Ebből következően a privatizációval kapcsolatos követelésre alapított sztrájk nem minősül jogellenesnek.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
