Árpád
-2 °C
9 °C

Megszállták a régió médiapiacait

2003.07.11. 08:17
Az európai uniós csatlakozás előtt álló közép- és kelet-európai államok nemzeti médiarendszerének növekedését akadályozzák a nyugat-európai médiabirodalmak. Egy nemzetközi tanulmány szerint a független európai média kialakításának előfeltétele, hogy korlátozzák a külföldi tulajdonlások koncentrációját.
Az Újságírók Európai Szövetsége által készített, a napokban nyilvánosságra hozott tanulmány a nyugati kiadóvállalatok által szinte teljesen megszállt közép- és kelet-európai országok médiapiacát vizsgálja. A tanulmány szerint ezen országokban a hazai társaságok birtokában lévő médiát teljesen háttérbe szorítják a piaci lehetőségeik bővítését továbbra is ebben a régióban kereső EU-s médiahatalmak.

A térségben nagy nyomás nehezedik az újságírókra

A tanulmány megállapítja, hogy a közép- és kelet-európai országokban az 1989-es politikai rendszerváltásokat követően folyamatos beavatkozás alá került a médiapiac. Mára fontos kérdéssé vált, hogy kielégítheti-e a médiarendszer a közérdeket akkor, amikor a befektetésekkel, szerkesztési álláspontokkal vagy akár politikai kérdésekkel kapcsolatos kulcsfontosságú döntések más országokban székelő, több milliárd eurós forgalmú médiabirodalmak igazgatósági ülésein dőlnek el.

A térség médiaiparának fejlődéséhez a tanulmány szerzői elengedhetetlenül fontosnak tartják a magas színvonalú szakmai munkát, amelyben különösen fontos szerep jut az újságírók minőségi munkájának és az ezt feltételező magas szintű státusuknak. Az EFJ anyaga szerint Kelet- és Közép-Európában nagyon nagy nyomás nehezedik a zsurnalisztákra, amelynek egyik legfőbb oka az alacsony fizetésük, az alacsony státusuk és a bizonytalan szerződési feltételekbe való belekényszerítésük, amely uralkodó jelenséggé vált a térségben. A szerbiai felmérésből pedig kiderül az is, hogy az újságírók nagyon erősnek érzik a sajtószabadság politika általi befolyásoltságát.

Korlátozni kellene a kereszttulajdonlásokat

Az EFJ álláspontja szerint a demokratikus és független európai média kialakításának előfeltétele, hogy korlátozzák a külföldi és kereszttulajdonlások koncentrációját, valamint, mint mondják, biztosítani kell a szerkesztés teljes mérvű függetlenségét. Márpedig a közép- és kelet-urópai országok többségében a médiaipar összes színterén túlsúlyba kerültek a nagy nyugat-európai kiadóvállalatok és televíziós társaságok.

Skandináv, német és svájci befektetők

A fő befektetők Németországból, a skandináv államokból, valamint Svájcból törtek be a keleti színtérre. Igaz, a Viacom, az HBO-tulajdonos AOL Time Warner révén növekszik az amerikai érdekeltségek jelenléte is a térségben. Sőt, komoly expanziót folytat a térségben az ugyancsak amerikai bázisú Scandinavian Broadcasting Service (SBS), aki a magyar Tv 2 csatorna többségi tulajdonosa, valamint az amerikai milliárdos Ronald Lauder tulajdonában lévő Central European Media Enterprises (CME).

A kialakult helyzetet jól jellemzi, hogy a nagy kiadók nemcsak a mérvadó országos napilapokat szippantották fel, hanem a regionális lapok, valamint a magazinok piacán is szinte a többséget beolvasztották portfóliójukba az elmúlt években. Az 1,9 milliárd eurós éves forgalmú Westdeutsche Allgemeine Zeitung (WAZ) például, amely nemrégiben 75 százalékos többségi tulajdont szerzett az 5 milliárd forint forgalmú magyar HVG Rt.-ben, Bulgáriában és más országokban is domináns szerepet játszik.

A WAZ továbbá tulajdonosa Bulgáriában a Bulgarian News Groupnak, kontrollt gyakorol a 168 Chasa Media csoport és Media Holdings felett. Horvátországban 50 százalékos részesedése van az Europa Press Holdingban (EPH), kiad két napilapot és 11 magazint. Romániában két lapban érdekelt, míg Magyarországon öt megyei napilapot ad ki a HVG mellett. A WAZ európai birodalmában összesen több mint 130 kiadványt jegyez.

Az ugyancsak német Passauer Neue Presse (PNP) Európa egyik legnagyobb regionális lapkiadójává vált. Többek között a cseh regionális lappiacon jutott vezető pozícióba, de a németországi, ausztriai és cseh piac mellett jelen van Lengyelországban és Szlovákiában is.

Csak nálunk 24 lapja van a Springernek

A tavalyi évet a kedvezőtlen reklámpiaci helyzet ellenére is 63 millió eurós működési profittal záró Axel Springer Verlag (ASV) a legnagyobb európai napilapkiadó. Legmagasabb példányszámban értékesített bulvárlapja, a Bild 4,5 milliós példányszámban fogy. Az ASV rendkívül erős pozíciókkal bír a közép- és kelet-európai térségben.

Magyarországon az ASV nyolc regionális napilapot ad ki, ezenkívül 16 magazin tartozik a magyar portfóliójába. A szomszédos országokban az ASV már egyértelműen a magazinokra összpontosít: legfontosabb piacai közül Lengyelországban 14, Romániában 8 magazint ad ki. Egyes értesülések szerint az ASV egy éven belül elindítja Lengyelországban a Bild lengyel kiadását is.

A térség médiapiaci liberalizációjából nem maradt ki a családi tulajdonban lévő Ringier sem. Svájc vezető kiadója több mint húsz napilapot és magazint ad ki Romániában, Szlovákiában és Csehországban. A Ringier magyarországi portfóliója közé tartozik a legnagyobb példányszámú bulvárlap, a Blikk, a Nemzeti Sport és a Magyar Hírlap. A társaság nemrégiben többségi tulajdonrészhez jutott a Népszabadságban is.

Az ugyancsak német Bertelsmann is komoly expanziót folytat, többek között egyik nyomtatott kiadóportfóliója, a Gruner+Jahr révén. Hasonlóan erős piaci intenzitást tanúsít a finn Sanoma WSOY is, amely a magyar magazinpiacon 15 milliárd forintos éves árbevétel mellett 32 százalékos részesedéssel bír, míg összesen öt országban van jelen a térségben, hasonlóan magazinportfóliókkal.

A nyugat-európai kiadótársaságok mellett egyes északi államok kiadói is aktívak a térségben. A norvég Orkla médiatársaság például a lengyel lappiacon többségi tulajdonosa (51 százalék) az egyik országos napilapnak, a Rzeczpospolitának és 13 helyi napilapnak is. A norvég, svéd és dán portfólióval is bíró Orkla a tulajdonosa a legnagyobb példányszámú litván regionális napilapnak is.

Bermudai tévés cég öt csatornája

A nyomtatott lapok piacához hasonlóan az elektronikus média területén is hasonló folyamatok zajlottak le. A világ egyik legnagyobb médiatársasága, a Viacom tematikus csatornák révén lépett be a térség televíziós piacára. A Viacom tulajdonában lévő MTV zenecsatorna például legutóbb Romániában már román nyelvű műsorát is elindította. Ezenkívül többek között a Nickelodeon a Noggin a Comedy Central által képviselteti magát.

A Walt Disney elsősorban a Disney Channel révén, az AOL Time Warner leginkább az HBO által hódította meg a tévépiacot. A John Melone amerikai médiaguru vezette Liberty Media pedig páneurópai kábelhálózatán, a UPC-n keresztül hódította meg Kelet-Európát. A Bermudákon bejegyzett Central European Media (CME) öt vezető televíziós társaságban érdekelt a térségben: Szlovákiában a Markiza Tv 80 százalékban, a Kanal A 90 százalékban a CME-é. Szlovéniában a Pop Tv-ben 86 százalékos részesedéssel bír, Romániában a Pro Tv 66 százalékban, az ukrán Studio 1+1 pedig 60 százalékban a Lauder vezette médiabirodalomé.

Nagy a piaci volumene a Luxemburgban bejegyzett Scandinavian Broadcasting Systemnek (SBS) is, amely Dánián, Svéd- és Finnországon kívül előbb Belgiumban és Hollandiában, később pedig a Magyarországon (Tv 2), Szlovéniában, majd Lengyelországban és Romániában szerzett televíziós érdekeltséget.

A média a politika befolyása alá került

De nem csak a fent felsorolt médiapiacokra jellemző, hogy hatalmas befolyásra tettek szert egyes nyugat-európai médiabirodalmak. Sőt, az iparág sokszor politikai befolyástól sem kevésbé mentes. A tanulmány megállapítja, hogy a médiapiac az Európai Unió jelenlegi tagországaiban sem torzulásmentes. Nagy-Britanniában például az ausztrál-amerikai médiamágnás, Rupert Murdoch tulajdonában lévő News International uralja a piac jelentős részét, Olaszországban a miniszterelnök, Silvio Berlusconi érdekeltségébe tartozik a Mediaset nevű televíziós társaság.

Sőt, az olasz miniszterelnöknek komoly befolyása van a közszolgálati műsorszolgáltató RAI-ra is. José Maria Aznar spanyol miniszterelnök pedig szinte korlátlan hatalommal bír a hispániai médiapiacon, amellyel a tanulmány szerint a miniszterelnök gyakran vissza is él.