Barbara, Borbála
-6 °C
3 °C

Szegény gazdag magyarok

2005.12.07. 11:53
Magyarországon csak a lakosság 3 százalékának van 25 ezer eurót, azaz mintegy 6,25 millió forintot elérő megtakarítással: az USA-ban és Nyugat-Európában 40 illetve 13 százalék viszi át az ennél magasabbra, 50 ezer dollárra illetve euróra tett lécet is. A GfK felmérése szerint a legtöbben Nyugat-Európában hajlandóak befektetni, de az amerikaiak több kockázatot vállalnak.
A magyarok gazdagabbak, mint a régióbeli országok polgárai - ez a következtetés adódik a GfK és a Wall Street Journal újabb közös, a lakosság megtakarításait és befektetési szokásait vizsgáló felméréséből. A volt szocialista országok közül a felmérésbe bevont Orosz-, Lengyel-, Cseh- és Magyarország összesített adatai szerint a régióban a lakosság alig két százaléka rendelkezik 25 ezer eurót kitevő megtakarítással. Magyarország felfelé húzza azt átlagot, hiszen az őszi adatok szerint nálunk a lakosság három százaléka bír ekkora vagyonnal, ám ez az eredmény a legutóbbi, tavaszi felmérés négy százalékos adatához képest visszaesést jelent.

Az amerikaiak a leggazdagabbak

A legnagyobb vagyonnal az USA polgárai bírnak: bár a tavaszi felméréshez képest itt is csökkent a saját bevallásuk szerint legalább ötvenezer dollárnyi pénzzel rendelkezők aránya, így is eléri a negyven százalékot. Az árfolyamkülönbségből adódóan ennél értékben többet képviselő, euróban meghúzott 50 ezres határ fölötti vagyonnal Nyugat-Európa lakosságának 13 százaléka bír.


Mibe fektetünk?

Vezetnek viszont a nyugat-európai lakosok, ha azt nézzük, mennyire hajlamosak befektetni megtakarításaikat: mindössze 33 százalékuk nem él semmilyen befektetési formával, az USA-ban ez az arány 38 százalékos. Magyarországon a helyzet némiképp romlott a tavaszi felmérés óta, hiszen a befektetést nem eszközlők aránya 72 százalékról 78 százalékra emelkedett. A lakosság másik 22 százaléka legnagyobb arányban rövid lejáratú betétekbe fektette megtakarításait (10 százalék), 4 százalék az életbiztosításba invesztálók aránya, 2-2 százalék fektetett részvényekbe, illetve kötvényekbe, 1 százalék valamely nyugdíjalapba, további 3 százalék pedig egyéb befektetési eszközt vett igénybe. E tekintetben ráadásul alatta maradunk a régiónak, míg nálunk 78, a környező országok átlagát nézve a lakosság 68 százaléka nem él semmilyen befektetéssel.

Aki mer az nyer

Bár az USA-ban is két százalékkal nőtt az alacsony hozamot ígérő, ám kockázatmentes betétekbe fektetők aránya is az előző időszakhoz képest, itt a többség továbbra is a részvényalapokat és részvényeket részesíti előnyben.


Régiós körkép

A felmérés szerint egyértelműen az amerikaiak hajlandók a legtöbb kockázatot hordozó befektetési formákat választani, bár a részvényeket a magyar befektetők is szeretik-szeretnék. Ha ugyanis csak azt nézzük, mibe fektetnének az emberek, ha lenne 50 illetve 25 ezer eurójuk (az USA-ban dollárjuk), a válaszokból kiderült: az Egyesült Államokban tíz megkérdezett közül továbbra is mintegy három preferálná a tőzsdei értékpapírokat (részvényeket, részvényalapú befektetési alapokat), amennyiben "lehetősége lenne 50 000 dollárt a különböző befektetési típusok között felosztani". Nyugat-Európában ezeknek a tőzsdei értékpapíroknak a kedveltsége ettől messze elmarad, csupán 12 százalékot tesz ki. Itt változatlanul a biztonságos, rövid lejáratú betétekbe fektetnének leginkább a válaszadók. Közép- és Kelet-Európában a tőzsdei értékpapírokat elméletileg előnyben részesítők aránya 1 százalékkal meghaladja a nyugat-európait. A kötvények kedveltsége 2 százalékkal ugyan csökkent ebben a régióban, ám némiképp még így is magasabb a többi vizsgált régióhoz képest.


Mit választanánk?

Az ember mindig jobbat vár

A megtakarításokra vonatkozó várakozásokról elmondható, hogy a többség mindhárom régióban az elmúlt 6 hónapra jellemző megtakarításainak összegét kívánja fenntartani. Az Egyesült Államok háztartásai bizonyultak most is a legbizakodóbbnak: itt ugyanis a legmagasabb azoknak az aránya, akik úgy gondolják, hogy valamivel többet (23 százalék), illetve sokkal többet fognak megtakarítani (12 százalék), mint az előző fél évben.


Több pénzt várunk

Magyarországon valamivel optimistább lett a hangulat: 2002 óta minden felmérés azt mutatta, senki, vagy csak a lakosság egy százaléka számított arra, hogy lényegesen többet tud majd megtakarítani, mint az előző időszakban. A legutóbbi adatok szerint ez az arán három százalékra emelkedett, és nőtt (rekordszintre, kilenc százalékra) azok aránya is, akik úgy vélik, valamivel többet tudnak majd megtakarítani.