Szegény gazdag magyarok

A magyarok gazdagabbak, mint a régióbeli országok polgárai - ez a következtetés adódik a GfK és a Wall Street Journal újabb közös, a lakosság megtakarításait és befektetési szokásait vizsgáló felméréséből. A volt szocialista országok közül a felmérésbe bevont Orosz-, Lengyel-, Cseh- és Magyarország összesített adatai szerint a régióban a lakosság alig két százaléka rendelkezik 25 ezer eurót kitevő megtakarítással. Magyarország felfelé húzza azt átlagot, hiszen az őszi adatok szerint nálunk a lakosság három százaléka bír ekkora vagyonnal, ám ez az eredmény a legutóbbi, tavaszi felmérés négy százalékos adatához képest visszaesést jelent.

Az amerikaiak a leggazdagabbak

A legnagyobb vagyonnal az USA polgárai bírnak: bár a tavaszi felméréshez képest itt is csökkent a saját bevallásuk szerint legalább ötvenezer dollárnyi pénzzel rendelkezők aránya, így is eléri a negyven százalékot. Az árfolyamkülönbségből adódóan ennél értékben többet képviselő, euróban meghúzott 50 ezres határ fölötti vagyonnal Nyugat-Európa lakosságának 13 százaléka bír.

Vezetnek viszont a nyugat-európai lakosok, ha azt nézzük, mennyire hajlamosak befektetni megtakarításaikat: mindössze 33 százalékuk nem él semmilyen befektetési formával, az USA-ban ez az arány 38 százalékos. Magyarországon a helyzet némiképp romlott a tavaszi felmérés óta, hiszen a befektetést nem eszközlők aránya 72 százalékról 78 százalékra emelkedett. A lakosság másik 22 százaléka legnagyobb arányban rövid lejáratú betétekbe fektette megtakarításait (10 százalék), 4 százalék az életbiztosításba invesztálók aránya, 2-2 százalék fektetett részvényekbe, illetve kötvényekbe, 1 százalék valamely nyugdíjalapba, további 3 százalék pedig egyéb befektetési eszközt vett igénybe. E tekintetben ráadásul alatta maradunk a régiónak, míg nálunk 78, a környező országok átlagát nézve a lakosság 68 százaléka nem él semmilyen befektetéssel.

Aki mer az nyer

Bár az USA-ban is két százalékkal nőtt az alacsony hozamot ígérő, ám kockázatmentes betétekbe fektetők aránya is az előző időszakhoz képest, itt a többség továbbra is a részvényalapokat és részvényeket részesíti előnyben.

A felmérés szerint egyértelműen az amerikaiak hajlandók a legtöbb kockázatot hordozó befektetési formákat választani, bár a részvényeket a magyar befektetők is szeretik-szeretnék. Ha ugyanis csak azt nézzük, mibe fektetnének az emberek, ha lenne 50 illetve 25 ezer eurójuk (az USA-ban dollárjuk), a válaszokból kiderült: az Egyesült Államokban tíz megkérdezett közül továbbra is mintegy három preferálná a tőzsdei értékpapírokat (részvényeket, részvényalapú befektetési alapokat), amennyiben "lehetősége lenne 50 000 dollárt a különböző befektetési típusok között felosztani". Nyugat-Európában ezeknek a tőzsdei értékpapíroknak a kedveltsége ettől messze elmarad, csupán 12 százalékot tesz ki. Itt változatlanul a biztonságos, rövid lejáratú betétekbe fektetnének leginkább a válaszadók. Közép- és Kelet-Európában a tőzsdei értékpapírokat elméletileg előnyben részesítők aránya 1 százalékkal meghaladja a nyugat-európait. A kötvények kedveltsége 2 százalékkal ugyan csökkent ebben a régióban, ám némiképp még így is magasabb a többi vizsgált régióhoz képest.

Az ember mindig jobbat vár

A megtakarításokra vonatkozó várakozásokról elmondható, hogy a többség mindhárom régióban az elmúlt 6 hónapra jellemző megtakarításainak összegét kívánja fenntartani. Az Egyesült Államok háztartásai bizonyultak most is a legbizakodóbbnak: itt ugyanis a legmagasabb azoknak az aránya, akik úgy gondolják, hogy valamivel többet (23 százalék), illetve sokkal többet fognak megtakarítani (12 százalék), mint az előző fél évben.

Magyarországon valamivel optimistább lett a hangulat: 2002 óta minden felmérés azt mutatta, senki, vagy csak a lakosság egy százaléka számított arra, hogy lényegesen többet tud majd megtakarítani, mint az előző időszakban. A legutóbbi adatok szerint ez az arán három százalékra emelkedett, és nőtt (rekordszintre, kilenc százalékra) azok aránya is, akik úgy vélik, valamivel többet tudnak majd megtakarítani.