Veszélyben a térség gazdasági stabilitása

A jelentős és tovább duzzadó folyó fizetési mérleghiány veszélyezteti a gazdasági stabilitást a közép- és kelet-európai uniós tagállamokban - figyelmeztet féléves jelentésében a Nemzetközi Valutaalap. A deficit növekedésének oka általában az, hogy a belföldi kereslet erősödése az import megnövekedéséhez vezetett, miközben az infláció emelkedett a magas olajárak, a belföldi hitelállomány növekedése és az uniós csatlakozással járó adómódosítások miatt.

Kell a reform

A közép-európai országokban csökkent a befektetések aránya és nőtt a költségvetési hiány, ezért bátor lépésekre van szükség a fiskális konszolidáció és a megtakarítások növelése érdekében. A befektetői klíma javításához reformokra van szükség, egyebek között a munkaerőpiacon és az állami szektorban.

Magyarországon, Lengyelországban és Csehországban idén és jövőre 4 százalékot megközelítő, a balti államokban 6 százalékot meghaladó, Romániában és Bulgáriában 5 százalék körüli gazdasági növekedésre van kilátás a Valutaalap féléves előrejelzése szerint.

A tíz új uniós tagállam, valamint Románia és Bulgária átlagos növekedési üteme a tavalyi 5,5-ről idén 4,3 százalékra lassul, mivel az export nagy részét felvevő eurózónában a tavalyi 2,0 százalékról idén várhatóan 1,6 százalékra lassul a növekedés üteme. Ez utóbbi miatt az Európai Központi Banknak (ECB) az IMF szerint tartózkodnia kell a monetáris szigorítástól, amíg nem indul be a gazdasági fellendülés a térségben.

Sőt, a jelenleg 2 százalékon álló irányadó kamat további csökkentése sem zárható ki, ha az infláció a vártnál alacsonyabb lesz. A jelentés szerint a tavalyi 2,2 után idén 1,9, jövőre 1,7 százalék lesz az átlagos infláció az eurózónában. Oroszországban a tavalyi 7 százalék fölötti növekedés idén 6, jövőre 5,5 százalékra lassul, egyebek között a befektetések visszaesése miatt. A kormánynak ezért lépéseket kell tennie az elsősorban a Jukosz-ügy miatt megrendült befektetői bizalom erősítése érdekében.