Kristóf, Jakab
17 °C
24 °C

Százezres minimálbér?

2006.04.07. 08:04
Az újabb ígéretekből és a politikusi elszólásokból lassan kikristályosodik, hogy milyen tételekkel kívánhatja ellensúlyozni a Fidesz a 29-ről 19 százalékra történő munkáltatói járulékcsökkentést, írta elemzésében a Világgazdaság.
Úgy tűnik, a jobboldali párt - a szakértők által vitatott - radikális bevételcsökkentési tervei mellett számos ellensúlyozó elemet is bevezetne, hasonlóan az előző kormányzásuk alatt alkalmazott járulékmérséklési gyakorlathoz.

Az Orbán Viktor által a miniszterelnöki vitában megemlített, négy év alatt, 100 ezer forintra emelkedő minimálbér jelentős állami többletbevételt jelenthet, hasonlóan a 2001-es helyzethez, amikor 25 ezer forintról egy lépésben nőtt a juttatás 40 ezerre. Ez egyébként azt is jelentené, hogy az alacsonyabb bérszinten foglalkoztatók költségei nem feltétlenül csökkennének.

A Világgazdaság számításai szerint a minimálbéresek körében a 82 ezer forintra való emelés teljesen ellensúlyozná a járulékcsökkentésből fakadó tehermérséklődést. A magasabb bérszínvonalú ágazatokban ez a hatás nyilván nem érvényesül. Ekkora emelésre egy lépésben feltehetően nem számíthatunk, a gazdasági lap információi szerint a következő három évben a Fidesz is tartaná magát az Országos Érdekegyeztető Tanácsban megállapodott moderált minimálbér-emeléshez, és csak azután gyorsítana jelentősen a tempón, akár már 2009-ben hat számjegyűre emelve a garantált bérszintet.

Így a járulékcsökkentésből fakadó állami bevételkiesést nem kompenzálná a minimálbér-emelés, a szakértők körében azonban tartja magát az a vélemény, hogy mivel az intézkedés foglalkoztatottságbővítő hatásában nem lehet bízni, adminisztratív ellensúlyozó lépésekre igenis szükség van. Az esélylatolgatások során a leggyakrabban felmerülő lehetőség a minimálbér adómentessé tételének eltörlése, s ez két okból is logikus lépésnek tűnik.

Egyrészt a közgazdászok többsége egyetért abban, hogy ez a 2002-es lépés elhibázott volt. Jelenleg mintegy kétmillióan fizetnek minimálbér vagy az alatti összeg után közterheket, ennek aránya elenyészően alacsony a teljes adóbevételhez képest, vagyis a közteherviselés súlyosan csorbul, különösen ha figyelembe vesszük, hogy a réteg jelentős része feltehetően ténylegesen jóval magasabb jövedelmet realizál.

Az intézkedés döntő mértékben járult hozzá ahhoz, hogy a 2001-2003-as időszakban a személyi jövedelemadó-bevétel nominálisan is stagnáljon, miközben a bruttó bérek 50 százalék feletti ütemben emelkedtek. A lépést "el lehetne adni" egy olyan, régóta sürgetett adóreform keretében, amely az összes személyi jövedelemadó-kedvezmény eltörlésével és az adókulcsok leszállításával járna.

A korábbi gyakorlat alapján a szakemberek nem zárják ki azt sem, hogy a munkáltatói társadalombiztosítási járulékcsökkentés együtt járna a munkavállalói közterhek emelésével. Elsősorban a járulékemelés és a novemberben megszűnő tételes egészségügyi hozzájárulás visszaállítása jöhet szóba.

Megállapítható, hogy az ellentételező lépéseknek most is lehet olyan hatása, mint az előző jobboldali kormányzás idején, amely a bérskála összetorlódásával és az alacsony bérszínvonalú ágazatok versenyképességi problémájának erősödésével járt. Ugyanakkor az intézkedések számos szempontból kedvező irányba mutathatnak, és a gazdaság fehéredését is szolgálhatják.

Érdemes megjegyezni, hogy a recept alkalmazásának legfőbb eredménye éppen ezért nem a tényleges foglalkoztatottság emelkedése lenne, még csak nem is a feketemunka csökkenése, hanem a zsebbe fizetett jövedelmek láthatóvá, adókötelessé tétele.

Lehetséges intézkedések a járulékcsökkenés ellen:
Minimálbér-emelés
A minimálb. adómentességének eltörlése
Munkavállalói tb-járulék-emelés
Egészs. hozzájárulás visszaállítása

A "gazdasági teljesítmények prognosztizált növekedéséhez" mérten állapodott meg a kormány tavaly novemberben a 2006- 2008 közötti minimálbér-emelésről. E szerint az idén 62 500, 2007. január 1-jétől 65 500, 2008. január 1-jétől 69 ezer lenne a kötelező legkisebb munkabér összege.

Különmegállapodást kötöttek a felek a következő három évre a középfokú iskolai végzettséget vagy szakképzettséget igénylő munkakört ellátók számára: a garantált bér 2008 elejétől a minimálbér 105 százalékáról 125 százalékra emelkedik. A dokumentum ajánlást tartalmaz a felsőfokú végzettségűek bérminimumára, ez 2008-ra a minimálbér 160 százaléka lenne. A kormányzat tervei között egyébként, a száz lépés tavaly júniusi adócsomagjának bejelentésekor, 2010-es bevezetéssel szerepelt a 100 ezer forintos javasolt minimálbér összege.

"Azt szeretnénk, ha az átlagos minimálbér 2010-re elérné a 100 ezer forintot" - ezt Gyurcsány Ferenc miniszterelnök mondta a Gazdasági és Szociális Tanács tavaly júniusi ülésén.