További Magyar cikkek
A magyar gazdaság a korábbi években lendületesen közeledett az EU átlagos szintjéhez, de ez a felzárkózási folyamat taggá válásunk óta lelassult, sőt az elmúlt két évben gyakorlatilag megállt. Ez utóbbinak a fő oka köztudomásúlag a 2006-ban kényszerűen elhatározott, majd megvalósított kiigazító politika volt, amely szükségképpen fékezte a gazdaság növekedését - egyebek mellett ezt a következtetést vonták le a nyár elején megrendezett közgazdász-vándorgyűlés résztvevői. A konferencia tanulságait most levélbe foglalták, melyet megkapnak a kormány, valamint a Gazdasági és Szociális Tanács tagjai, az Országgyűlés érintett bizottságainak elnökei, továbbá a felsőoktatási intézmények rektorai is.
A velünk együtt csatlakozott EU-országokkal, valamint az utánunk EU-taggá vált Romániával és Bulgáriával összehasonlítva különösen fájdalmas a magyar gazdaság rossz felzárkózási teljesítménye. Ez utóbbi oka nem szerkezeti adottságainkban vagy ellátottságunkban keresendő, hanem elsősorban gazdaság- és társadalompolitikai, valamint szabályozási hibákra és hiányosságokra vezethető vissza. A munkaerőpiaci aktivitás nagyon gyenge, az adóék tekintetében a másodikak vagyunk a világon, az állam mérete a gazdaság teljesítményéhez képest még mindig nagyon nagy, és magas az infláció is – állapították meg a résztvevők.
Nem állhatunk meg
A korábban gondoltnál alacsonyabb, 3-3,5 százalékos potenciális gazdasági növekedési ütem eléréséhez is átgondolt és jól végrehajtott gazdaságpolitikára van szükség, amely kerüli a kapkodást, az egyes részterületek összehangolatlan fejlesztését, egymásnak ellentmondó szabályozását. Mindehhez további mélyreható reformok kellenek, vagyis nem szabad azt a látszatot kelteni, mintha a jelenlegi struktúrák és mechanizmusok fenntarthatók lennének.
A Magyar Közgazdasági Társaság által kiadott emlékeztetőben az áll: a közgazdász szakma tudatában van annak, hogy a reformok szükségképpen – további – érdeksérelmeket okoznak majd, és ezt a lakossággal tudatosítani kell. A terhek arányos és méltányos elosztása a politika és a gazdaságpolitika művészetének együttes feladata.
1200-1500 milliárdos adócsökkentés kell, no meg kiadáscsökkentés is
Az adórendszer milyensége az ország versenyképességének egyik legfontosabb eleme, de fontos látni, hogy csak az egyik eleme. A szakma szereplői elkerülhetetlennek tartanak egy – jól átgondolt, az adónemek és kulcsok számát, valamint a jövedelemcentralizációt csökkentő, időtálló – adóreformot, de legalábbis adómodernizációt. Az elmúlt évek adóügyi változásai nem tükröztek kiforrott stratégiát (lásd az áfakulcsok történetét). Az adóreform és a tőle is várható gazdasági fordulat fontos feltétele a közmegegyezés.
Az adóreformtól csak akkor várhatunk érdemleges gazdaságélénkítő hatást, ha az állami elvonások csökkenése (ezzel együtt értelemszerűen a kiadások mérséklődése) eléri az 1200-1500 milliárd forintos nagyságrendet. Egy hatásos és eredményes adóreform kulcsterületei: az élőmunka terheinek csökkentése, a kis- és középvállalkozói szektor adóztatásának mérséklése, valamint a foglalkoztatás adó- és járulékmentességgel történő ösztönzése lehetnek. Az adóreformhoz szükséges források között az államháztartási kiadások csökkentése, az áfa növelése, sőt egy egyszeri vagyonadó is szerepelhet (bár ez utóbbiakat illetően a szakmán belül sincs egyetértés).
Érezhetően magasabb legyen a bér, mint a segély
A gazdaság talán első számú gondja a munkaerőpiac állapota; szinte példa nélkülien magas az inaktivitás - nem általánosan, hanem csak bizonyos rétegek és csoportok körében. Az eredményes beavatkozáshoz konkrétan meg kell vizsgálni ezek inaktivitásának okát. Az ösztönzöttek ugyanis nem egyformák, és a társadalmat nem lehet egyszerűen "átállítani" egy új foglalkoztatási szintre. A munkaerő-piaci problémák jó része csak hosszabb távon oldható meg, az oktatás és képzés reformja révén.
A közgazdász szakma támogatja azokat a törekvéseket, amelyek erősítenék a munkára ösztönzést, vagyis amelyek távolítanák egymástól a segélyek és a munkajövedelmek szintjét. Mindezt azonban oly módon kell végrehajtani, hogy a valóban segélyre szorulók is méltányos körülmények között élhessenek.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
