A megszűnés határán maradt a Malév

A Malév menedzsmentje november 28-án döntött arról, hogy a társaság tőkehelyzetének rendezésére közgyűlést hív össze. A másfél éve privatizált, és az AirBridge Zrt.-n keresztül a súlyos pénzügyi gondokkal küszködő Borisz Abramovics érdekeltségébe került Malév Zrt. mára a pénzügyi összeomlás szélére került, sokak szerint már csak az utolsó utáni cseppet jelentették a pohárban a ferihegyi sztrájk miatt elszenvedett veszteségei.

Jöjjenek a politikusok?

A mára összehívott közgyűlés munkáját azonban a tulajdonosok érdemi döntés nélkül felfüggesztették. A Malév Zrt. által kiadott szűkszavú közlemény szerint „a Közgyűlésen a Malév 99,95 százalékos tulajdonosának képviselői az AirBridge Zrt. igazgatósága döntésének megfelelően a Gazdasági Törvény 234§ 3. bekezdése, illetve a Malév Alapszabályának 5.17. pontja alapján a közgyűlés munkájának felfüggesztését indítványozták. A közgyűlés munkáját 30 napon belül folytatni fogja”. Az, hogy a közgyűlést január 19-ig ráérnek folytatni, azt is sejtetni engedi, hogy a kérdésről politikai döntés születik majd: így január közepén a magyar-orosz kormányközi bizottság elé kerülhet az ügy.

Úgy tűnik tehát, hogy idén már nem rendeződik a Malév helyzete. Németh Krisztina, a társaság szóvivője – aki péntek reggel a Magyar Rádióban találgatásnak nevezte azokat a híreket, hogy ismét gazdát cserélne a légitársaság – az Index kérdésére azt mondta, a közgyűlés elhalasztásáról szóló döntés nem azt jelenti, hogy bármilyen dráma lenne a cégnél. „Normálisan működünk tovább” – fogalmazott a szóvivő, elismerve ugyanakkor, hogy a cég az idén számos nehézséggel szembesült: az első félévben a kerozin hihetetlen mértékű drágulásával, a másodikban az erősödő recesszióval, majd december 10-től a ferihegyi sztrájkkal - csak ez utóbbi több százmilliós veszteséget okozott a 96 járatának törlésére kényszerülő Malévnál.

20, 4, 3

A menedzsment korántsem indokolatlanul kezdeményezte a tulajdonosoknál a cég tőkehelyzetének a rendezését. A Népszabadság információi szerint húszmilliárd forinthoz közelít a Malév összes szállítói tartozása, és ebből már négymilliárdnál tart a lejárt számlák összege. Mindeközben a napi működés finanszírozásához havi hárommilliárd forintnyi többletforrás kellene, ám a lap szerint ennyi pénzt a tulajdonos nem tud előteremteni.

Ezért is tűnt logikusnak a Napi Gazdaságnak az az értesülése, hogy Abramovics – hasonlóan több, szintén a fizetésképtelenség szélére sodródott orosz légitársaságához – az AirBridge-n keresztül tulajdonában lévő Malévtól is megválik. Pontosabban – a Napi értesülései szerint – az orosz üzletember az AirBridge-ben meglévő 49 százalékos részesedését adta volna el az Aeroflotnak, amely a fennmaradó 51 százalékot tulajdonló magánszemélyek részvényeit is megvásárolta volna.

A megmentő sem menti meg?

Feltéve, hogy a Malévot 2007 elején eladó magyar állam, illetve annak képviseletében a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. ehhez hozzájárult volna (a privatizációs szerződés értelmében az államnak elővásárlási, illetve beleegyezési joga van, ha a vevő 5 éven belül át vagy el akarja adni a tulajdonrészt). Azonban korántsem biztos, hogy az állam belemenne abba, hogy akár csak közvetve is, de az orosz cég legyen a Malév többségi tulajdonosa.

Száraz Gábor, az MNV szóvivője az Index kérdésére elmondta: a Malévnak akkor van európai uniós repülési joga, ha európai uniós tagállamban van a cég többségi tulajdonosa. Ha az új tulajdonos nem ilyen lenne – márpedig az Aeroflot nem ilyen –, akkor az MNV-nek el kell dönteni, hozzájárul-e ahhoz, hogy a Malév elveszítse az uniós licenszét.

A vagyonkezelő szóvivője szerint ez azért sem életszerű forgatókönyv – amellett, hogy az MNV-hez korábban nem érkezett jelzés az Aeroflot esetleges színre lépéséről, holott a Malév igazgatóságában és felügyelőbizottságában is ott ül az állam képviselője –, mert a privatizációs szerződésben a vevőnek vállalnia kellett, hogy fenntartja a nemzeti vállalati jelleget. „Ez nemigen mehetne, ha egy EU-s országnak nincs EU-s licenszű légitársasága” – fogalmazott Száraz Gábor.

Tartoznak, átütemeznek

Az MNV-nek a tulajdonosváltás jóváhagyásán kívül sok eszköze nincs arra, hogy befolyásolja a Malév működését. Noha 50 millió forint fölötti üzleti tranzakciókról tájékoztatni kell az eladót, az MNV közvetlenül a Malévvel nincs kapcsolatban, „üzleti kapcsolatunk AirBridge Zrt.-vel, mint vevővel van, és csak közvetett módon, részben a Malév Vagyonkezelő Kft.-n keresztül értesülünk a Malév ügyeiről” – mondta a szóvivő.

Ez azért fontos, mert, mint mondta, tudnak a milliárdos nagyságrendű, részben lejárt tartozásról, „látjuk, hogy a beszállítók, a repülőtér, a lízingcég felé vannak elmaradások, de ebbe az MNV-nek nagyon beleszólása, ráhatása nincs”. A Malév csak a Budapest Airportnak több mint tízmilliárd forinttal tartozik, és bár ezt átütemezték és fizetik, további jelentős összegekkel adósa más beszállítójának. A cég helyzetét ismerők szerint nem lenne meglepetés, ha a repülőgépeket lízingelő cég egyszerűen lefoglalna egy gépet.

Nagyon-nagyon sok mindent nem

A Népszabadságnak arra az információjára, hogy az elmúlt hetekben több szállító már "magas körökből származó türelemkéréssel" tudtak rávenni arra: ne indítson felszámolást a cég ellen, Száraz Gábor azt mondta: ha felszámolás alá kerülne a Malév, akkor el kell gondolkodnia az MNV-nek, hogy milyen alapon tárgyaljon az AirBridge-dzsel. Az MNV szóvivője Abramovicsék vásárláskori pénzügyi vállalásainak teljesítéséről azt mondta: a vevő „sok mindent teljesített, és nagyon-nagyon sok mindent nem. Volt olyan vállalás a vevő részéről, ami mögött banki garancia szerepelt, arra odafigyelt, hogy ezeket, amennyire lehet, teljesítse”.

Idén szeptemberben 30 millió eurós hitelt vett fel az orosz Vnyesekonombanktól, a gondokat azonban lényegében ez sem oldotta meg, a Napi magyar banki hitelfelvételt sem tartott kizártnak ma megjelent cikkében. A Népszabadság ugyanakkor úgy tudja, hogy a sztrájkkal súlyosbított BA már döntött arról: elindítja a záloglehívási folyamatot az Aeroplex Kft.-re, amely a Malév nyereséges, repülő-karbantartó leányvállalata és a reptér a légitársaság tartozásai fejében jegyeztetett be rá zálogjogot.

Készpénzes haláraítélés?

A Népszabadság szerint a Budapest Airport már azt is fontolgatja, hogy ha január közepéig a Malév nem rendezi megnyugtatóan a számláit - azaz úgy, hogy azok pár hónapon belül nem konvertálódnak újabb adóssággá -, akkor átállítja a kerozinszállítást készpénzfizetésre, ami jóformán egyenlő a cég bedöntésével. A lap felidézi, hogy a nyár végén éppen egy ilyen döntés után mentek tönkre Abramovics orosz légitársaságai.

A Malévnél ugyanakkor még töretlenül bizakodók. Németh Krisztina az MTI-nek úgy nyilatkozott a közgyűlés felfüggesztését követően: a nehézségek ellenére a légitársaság működik, a péntekre összehívott és 30 napon belül újra összeülő közgyűlés pedig rendezni fogja a Malév tőkehelyzetét.