A Bokros-csomag részeként rekordbevételt hozó energetikai magánosítás szerződéseihez tartozó, azóta is vitatott garanciákat, illetve kötelezettségvállalásokat tartalmazó dokumentumokkal kapcsolatban időről időre felvetődik, hogy azokat szó szerint és teljes terjedelmükben elérhetővé kellene tenni az adófizetők számára – áll a TASZ által kiadott közleményben.
A Manager Magazin novemberi száma portrét közölt Kocsis Istvánról, az MVM Rt. jelenlegi vezérigazgatójáról, aki 1995-ben az ÁPV vezérhelyetteseként az energetikai privatizáció lebonyolításáért felelt. Idézet a cikkből: "Az energetikai szerződésekhez bizonyos esetekben titkos záradékokat is csatoltak. Ez történt az RWE-nek eladott Mátrai Hőerőmű esetében is. Itt a vételárként adott 74 millió dollár felett további 26 millió dollárt adott a német cég, mert egy titkos kiegészítésben az ÁPV Rt. ígéretet tett arra, hogy a bükkábrányi lignitbányára alapulva kétszer 500 MW-tal bővítheti kapacitását.
Az Orbán-kormány azonban fölöslegesnek tartotta a kapacitásbővítést, és a be nem váltott ígéret miatt kártérítést kellett fizetnie a lignitbányát addigra megvásárló RWE-nek. A titkos záradék aláírásának körülményeit parlamenti albizottság vizsgálta, ahol meghallgatták Kocsis Istvánt is. Ő akkor már az RWE alkalmazottja volt." A lap munkatársai úgy gondolták, hogy ha megnézhetik a szerződéseket, kiderül, hogy mi az igazság.
A lap azért fordult bírósághoz, mert tavaly októberben hiába kérte az ÁPV Zrt.-től, hogy betekinthessen a két erőmű, a Mátrai Erőmű és a Dunamenti Erőmű privatizációs szerződéseibe. A TASZ emlékeztet: a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény világosan előírja, az állami feladatot ellátó szervezeteknek az állami vagyon kezelésével és az erre kötött szerződésekkel kapcsolatos adatokat – néhány szűk kivétellel – bárkinek a kérésére megismerhetővé kell tenniük
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
