Natália
-3 °C
7 °C

Jegybanktörvény másodszor

2004.12.14. 15:02
A koalíció ismét elfoagdta a köztársasági elnök által korábban visszaküldött jegybanktörvény-módosításhoz, az eredeti tervezethez képest nem történt érdemi változás. A köztársági elnöknek immáron alá kell írnia a jogszabályt, ám annak kihirdetése után bárki az Alkotmánybírósághoz fordulhat.
Az Országgyűlés kedden módosította a Magyar Nemzeti Bankról (MNB) szóló, a köztársasági elnök által a parlamentnek korábban visszaküldött törvényt. A képviselők támogatták azt a módosító indítványt, amely szerint a Monetáris Tanács tagjai között az MNB monetáris politikáért felelős alelnöke helyett "az MNB elnöke által javasolt egy alelnök" foglal helyet.

A zárószavazáson a törvényjavaslatot 192 igen, 154 nem szavazat mellett fogadták el a képviselők.

Mádl szerint a törvény ellentétes deklarált céljával

Mádl Ferenc november 29-én küldte vissza megfontolásra az Országgyűlésnek a jegybanktörvény módosítását. A köztársasági elnök álláspontja szerint a törvény ellentétes a hivatalosan deklarált céljával. A törvény javaslata ugyanis a jegybank függetlenségének és hatékonyságának növelését jelölte meg célként, ugyanakkor a monetáris tanács tagjai kinevezésének jelenlegi rendszere az Európai Központi Bank véleménye szerint is kielégítően biztosítja a függetlenséget és a hatékonyságot. "A törvény pedig ezzel ellentétesen éppen hogy növeli a mindenkori miniszterelnök befolyását a monetáris tanács tagjainak kinevezésében".

Az államfő "különösen aggályosnak" tartotta, hogy a törvény lehetőséget teremtene a monetáris tanács egyszerre, aránytalanul sok új taggal történő kiegészítésére. "Az európai közösségi jogban is érvényesülő elv ugyanis, hogy a független testületek tagjait a lehetőség szerint több lépcsőben, politikai ciklusokon átívelve nevezzék ki".

Mádl Ferenc nem értett egyet azzal sem, hogy a törvény szerint a jövőben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnökei közül csupán egy legyen felelős a monetáris politikáért, hiszen az alkotmány és a jegybanktörvény az MNB egésze számára írja elő a monetáris politika meghatározásának feladatát.

CÍM
Az Országgyűlés november 22-én szavazta meg a jegybanktörvény módosítását, amely szerint Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának létszáma a jelenlegi kilenc helyett legfeljebb tizenegy lehet, és a tagok kinevezésében nagyobb szerepet kapna a miniszterelnök. Az akkor elfogadott törvény szerint a testületben - amelynek tagja az MNB elnöke és alelnökei - a további tagok közül négy fő kinevezésére a javaslatot az MNB elnöke teszi meg, és ezt - egyetértése esetén - a miniszterelnök terjeszti a köztársasági elnök elé. A többi tag kinevezésére a miniszterelnök az MNB elnöke véleményének kikérésével tesz javaslatot a köztársasági elnöknek.

Alkotmánybírósághoz fordulhat a Fidesz

Az MSZP változatlanul ragaszkodik ahhoz, hogy Gyurcsány Ferenc, miniszterelnök több hatalmat és befolyást kapjon a Monetáris Tanácsban. A Fidesz mérlegeli, milyen eszközei vannak arra, hogy felhívja a figyelmet a törvényben rejlő veszélyekre - jelentette ki Varga Mihály az ellenzéki párt gazdasági kabinetjének vezetője kedden, Budapesten. Mint mondta, olyan eljárásjogi hibák vannak a törvényben, amelyek korábban - a PSZÁF törvény kapcsán - nem állták ki az Alkotmánybíróság próbáját. "Feltételezzük, hogy ha az Alkotmánybíróság következetes, akkor ebben az esetben is ezt fog történni" - fogalmazott.

Varga Mihály szerint a törvény elfogadásával "2005-ben valóban az következik be, amit Gyurcsány Ferenc mond: gyenge forint és a gyenge forinton keresztül kevesebbet érő jövedelmek, nyugdíjak és leértékelődő vállalati eszközök, beruházások és leértékelődő ingatlanok".

Az MSZP szerint most lesz teljes az MNB függetlensége

Kovács Tibor, az MSZP frakcióvezető-helyettese az MTI-nek azt mondta: a Magyar Nemzeti Bank függetlensége eddig sem teljesült, mivel csak a jegybankelnök nevezhette ki a Monetáris Tanács tagjait. Mint mondta, a nemzeti bank függetlensége most válik teljessé, miután a miniszterelnöknek is joga lesz jelölni, így a gazdasági élet szélesebb köréből kerülhetnek tagok a tanácsba.

A képviselő szerint a köztársasági elnök levelében semmi nóvumot nem fogalmazott meg ahhoz képest, amit a nemzeti bank elnöke mondott a parlamenti vita során. Hozzátette: amennyiben a köztársasági elnöknek alkotmányos aggályai lettek volna, akkor az Alkotmánybírósághoz küldte volna a jogszabályt. Emlékeztetett rá, hogy az Európai Központi Bank az alelnökök mandátumának lejártával kapcsolatban fogalmazta meg aggályait, de ezzel kapcsolatban még a vita során módosító indítványokat nyújtottak be, amelyeket a Ház elfogadott.