Pandora, Gabriella
7 °C
14 °C

Csak a magyar munkanélküliség nem csökken a régióban

2006.11.03. 07:57
Jövőre lassul a növekedés, romlik a külső egyensúlyi helyzet és nő az infláció a kelet-közép-európai uniós tagállamokban (EU-8). Az államháztartási pozíciók viszont javulnak - derül ki az ICEG jelentéséből. Az adatsorok arról árulkodnak, hogy a munkanélküliség a lassuló gazdasági dinamika ellenére is csökkenni fog a legtöbb országban. Nálunk nem.

A nyolc új kelet-közép-európai európai uniós tagország gazdasági növekedése 2006-ban felgyorsul az előző évhez képest, és az országcsoport egészét tekintve eléri az 5,5 százalékot. A balti országok továbbra is kimagasló, 8 százalékot meghaladó növekedést produkálnak, melynek elsődleges mozgatója a jövedelemnövekedés és a külföldről finanszírozott hitelfelvétel által gerjesztett fogyasztási és beruházási kereslet.

Ezzel szemben Közép-Európa országaiban a növekedés üteme lassabb, 4-6 százalék közti, ám szerkezete kiegyensúlyozottabb: jelentősebb a nettó export szerepe, amely a kedvező külpiaci konjunktúra miatt idén erősödik. Jövőre 4,9 százalékos lehet a régió növekedési rátája.

Az infláció mindenhol növekszik

Az infláció az egész régióban növekszik úgy kínálati, mint keresleti okok következtében, az idei évre várható érték 2,9 százalék, a 2007-es előrejelzés 3,1 százalék. A gyors bérnövekedés több országban ár-bér spirál kialakulásához vezethet, míg a közvetett adók, a szabályozott árak emelése, és a továbbra is magas energiaárak kínálati oldalról fokozzák az inflációt.

A magas infláció különösen a balti országokban jelent problémát, míg Magyarországon a stabilizációs lépések következtében 2007-ben ugrik meg az árnövekedés üteme. Az országcsoport átlagos inflációja 2006-ban megközelíti a 3 százalékot; a legtöbb ország a következő évben sem lesz képes teljesíteni a maastrichti inflációs kritériumot.

Költségvetési folyamatok tekintetében is eltérés mutatkozik a balti és a közép-európai országok között: az előbbi csoportban kiegyensúlyozott vagy enyhe többletet mutat az államháztartási egyenleg, míg Közép-Európa tartós költségvetési problémákkal küzd. A magyar deficit kiugróan magas a régióhoz képest, de a szomszédos országokban is szükség van a közkiadások reformjára, bár a 3 százalékos maastrichti kritériumot többnyire teljesítik.

A beáramló EU-forrásokhoz szükséges társfinanszírozás előteremtése jelentős addicionális terhet ró az új tagállamok költségvetéseire. Az idei prognózis 3,7 százalékos deficitet mutat regionális szinten, de a 2007-es prognózis 2,4 százalék.

Magasabb lesz a külső hiány

A balti országok valamint Magyarország és Szlovákia viszonylag jelentős folyó fizetési mérleg hiányt mutat; a kedvező külpiaci keresletet a duzzadó importkereslet ellensúlyozza. A külső egyensúly a legtöbb országban nem változik érdemlegesen, Magyarországon azonban a költségvetési megszorítások és a belső kereslet visszaesése egyúttal másfél százalékponttal csökkentheti a folyó fizetési mérleg hiányát 2007-ben. A régió egésze 3,6 százalékos külső hiányra számíthat az idén, de jövőre már 3,8 százalékkal kell kalkulálni.

A munkanélküliség Magyarország kivételével az egész régióban csökken a folyamatos gazdasági növekedésnek köszönhetően. A gyors növekedés miatt a Baltikumban már munkaerőhiány lép fel. A bérek növekedését az egész régióban a termelékenység bővülése táplálja, melyet a gazdaságpolitika különböző mértékben fűt tovább. A régiós munkanélküliség idén 11,3 százalék lehet, jövőre pedig 10,8 százalék.

Szlovénia 2007. január 1-én bevezeti az eurót, de a régió többi országa számára a közös valuta bevezetése tovább tolódik. Míg a három balti állam az inflációs kritériumot nem képes teljesíteni, addig Közép-Európában a költségvetési egyenlegre vonatkozó előírás teljesítése jelenti a fő kihívást.