Barbara, Borbála
-5 °C
3 °C

Technikai hiba miatt lépett ki a sávból a forint

2003.01.14. 09:34
Az elemzők nagy részének meglepetésére tegnapi ülésén nem változtatott a jegybanki alapkamaton a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa. A szakértők szerint a tegnapi döntés arra utal, hogy a jegybank kész interveniálni a piacon, ez pedig azzal járhat, hogy csökken az árfolyamra nehezedő nyomás. A múlt hét végén bejelentett hatósági áremelések inflációs hatása nem lesz számottevő.
A gazdasági és pénzügyi folyamatok áttekintése után változatlan szinten hagyta tegnapi ülésén a jegybanki alapkamatlábat az MNB monetáris tanácsa, így az továbbra is 8,5 százalék - közölte a jegybank. A döntés az elemzők és a piaci szereplők többségét is meglepetésként érte, a szakemberek nagy része ugyanis 50 bázispontos kamatmérséklés várt az idei év első ülésétől. A jegybank idővel kénytelen lesz csökkenteni a kamatokat - vélekedtek a Napi Gazdaságnak nyilatkozó elemzők, akik közül sokan úgy vélik, hogy ez még januárban megtörténhet.

Technikai hibából ismét sávon kívül kereskedtek

A forint jegyzése közvetlenül a bejelentés után nem módosult számottevően, késő délután azonban 234,65 forinton cserélt gazdát egy pár millió eurós pakett, azaz péntek után újra a sávon kívül született üzlet a bankközi piacon. A sávszélnél 4 fillérrel gyengébb euróárfolyam technikai hiba következtében alakulhatott ki, ugyanis 234,70 forinton is volt vételi ajánlat - tájékoztatta a lapot Kolba Miklós, az ING Bank üzletkötője. A kötéssel kapcsolatban a jegybankot nem terhelte intervenciós kötelezettség, annak kis összege, illetve időzítése miatt. (A jegybank csak 15 óráig áll a bankok rendelkezésére.)

Az elemzők közül többen arra számítanak, hogy akár már ma folyamatos intervencióra kényszerülhet az MNB. A szakértők különböző okokkal magyarázták a tegnapi kamatdöntést. A változatlan szinten hagyott kamat arra utal, hogy a jegybank nem kíván mindent megtenni az intervenció elkerülésére, ami paradox módon rövid távon akár a spekuláció lehűlésével és a forintra nehezedő nyomás mérséklődésével is járhat - fejtett ki egy lehetséges magyarázatot Zsoldos István, a CA-IB Értékpapír Rt. közgazdásza, aki szerint hosszabb távon a jegybanknak mindenképp választania kell a kamatvágás és az intervenció között.

Hasonlóan vélekedik Kovács György, a Budapest Economics elemzője, aki úgy véli, hogy a konvergenciafolyamat és a magas kamatkülönbözet miatt egy esetleges kamatcsökkentés után is vonzóak maradtak volna a magyar instrumentumok. A magyar gazdaság fundamentumai egyébként nem indokolnak kamatvágást - tette hozzá Kovács.

Barcza György, az ING Bank szakértője a jegybank tegnapi döntéséből arra következtet, hogy az MNB csak a legvégső esetben csökkenti a kamatokat, azaz csak akkor lazít a monetáris feltételeken, ha már intervencióra kényszerül. A pénzügyminiszter azon kijelentése, miszerint a sáv széléhez tapadó forint esetén felülvizsgálják a devizakötvények kibocsátására vonatkozó tervet, mérsékelte a keresleti oldal erejét a forintpiacon - vélekedett Barcza. A piac ugyanis attól tart, hogy a devizakibocsátás visszafogásával párhuzamosan a kormány a költséges intervenció elkerülése végett a piacon vásárolná meg a szükséges eurót, ez pedig jelentősen gyengítené a forintot. A befektetők így nem merik a sávszélig erősíteni a magyar fizetőeszközt, az ugyanis visszapattanna onnan - fejtette ki Barcza.

Ez arra is rámutat, hogy a pénzügyminiszter bejelentése - feltehetően a szándékolttal ellentétben - közvetett módon a kamatszint változatlan szinten maradásához járul hozzá, a forintot ugyanis nem engedi a sávszélhez tapadni, márpedig csak ez kényszeríthetné ki a rég várt kamatvágást.

A hatósági áremelések inflációs hatása nem lesz számottevő

A hatósági árak múlt hét végén bejelentett emelései nem okoztak különösebb meglepetést az elemzők körében, bár többen más időzítésre számítottak. A lakossági gázárak május 15-i drágítása a korábbi tapasztalatok alapján júniusban és júliusban jelennek meg az inflációs statisztikában, méghozzá az első nyári hónap 0,15 százalékos, a második pedig 0,1 százalékos részindexet hozhat - mondta Barcza.

Hasonló véleményen van Zsoldos is, bár szerinte az időbeli eloszlás módosulhat, mivel az eddigi tapasztalatok hó eleji áremelésekre vonatkoztak, szemben a mostani, hó közepi drágulással. A nagyfogyasztók kimaradtak az áremelésből, így jelentősebb áttételes hatásokra nem kell számítani - vélekedett Zsoldos, aki szerint a gázáremelés miatt csökkenő vásárlóerő dezinflációs hatása sem lesz számottevő.

A februári, 8 százalék körüli áramáremelés nagy része feltehetően már márciusban látható lesz a KSH jelentésében, de az elemzők úgy vélik, hogy mintegy 2 százaléknyi átcsúszhat áprilisra. Az autópálya-matricák drágulásának közvetlen hatása nem lesz jelentős, de az utazással kapcsolatos szolgáltatások árindexeit nem hagyja érintetlenül.