A jegybank nem változtat 2004-es inflációs célkitűzésein, de a meglévő 3,5 százalékos cél a gyenge forintárfolyam és a jövő évi adómódosítások miatt nem teljesíthető. "A jegybank célja, hogy jövő decemberre az infláció 5,5 százalék alatt maradjon" - fogalmazott Járai.
Eltérő prognózisok
A jegybank elnöke megerősítette, hogy az MNB az idén decemberre 5,2 százalékos éves inflációt vár. "Jövőre még gyorsul a fogyasztói árak növekedési üteme, az éves átlagos infláció várhatóan 6,5 százalék lesz, 2005-től azonban újra gyors csökkenésnek indulhat, így reális esély van arra, hogy 2006-2007 között a maastrichti kritériumnak megfelelően három százalék alatt legyen".
A Központi Statisztikai Hivatal elnöke szerint a jövő évi infláció elérheti akár a 6,7-7,7 százalékot is. A szakember szerint az ütem április-májusban tetőzhet, utána mérséklődésre lehet számítani.
A jegybank segít
A Magyar Nemzeti Bank és a Magyar Közgazdasági Társaság konferenciáján Járai Zsigmond elérhetőnek nevezte az euró 2008-as magyarországi bevezetését, ám hangsúlyozta, hogy ehhez fegyelmezett gazdaságpolitikára van szükség.
Reális esély van arra, hogy 2004 közepén csatlakozunk az euró előszobájának tekinthető ERM2 valutarendszerhez - közölte a jegybank elnöke. Járai Zsigmond megerősítette, hogy a jegybank segíteni kívánja a kormányt az euró bevezetéséhez vezető folyamatokban.
Előnyök és hátrányok
Az MNB szerint az idén 6 százalék körül lesz az államháztartási hiány, szemben a PM által várt 4,8 százalékkal. A kormány jövő évre várt 3,8 százalékával kapcsolatosan pedig sok a bizonytalansági tényező. Magyarországon a GDP 50 százalékára rúg az újraelosztási arány, ami a legmagasabb a csatlakozásra készülők között. Az EU-ban ez a második helyre lesz elég.
Az euró bevezetése évente 0,6-0,9 százalékkal növelheti a gazdaság növekedési ütemét, csökkenti a negatív külső sokkok következményeit, hozzájárul a külkereskedelem bővüléséhez, csökkennek a tranzakciós költségek és csökken a kamatszint.
Hátránya ugyanakkor a monetáris politika önállóságának elvesztése.