Luca, Ottilia
2 °C
5 °C

A föld mélyében jártunk, ahonnan a pénz jön

2006.11.18. 09:36 Módosítva: 2009-10-21 11:56:39
Évente több millió darab bankjegyet és érmét cserél le a jegybank elhasználódás miatt, és százezerszámra cserélik ki a csonka, hibás, szennyezett bankókat is. A pénz útját követve indultam el a Szabadság téren, és bekamerázott, föld alatti labirintusokban el is jutottam sok-sok milliárd, forgalomból részben már kivont magyar forinthoz. Megelőztem a pénzügyminisztert, és megcáfoltam Wagner urat, aki szerint nemhogy ötven, de még negyvenezer dollár sincs a világon. Sokkal több is van, így két köteggel elhoztam, gyújtósnak jó lesz.

80 millió jó forint kis helyen is elfér

Ami pénz Magyarországon forgalomban van, előbb-utóbb megfordul itt - kísérőm e mondatának hallatán körülöttem is megfordult a világ. Többméteres mélységben járhatunk már, arasznyi vastagságú páncélajtókon, rácsokon és chipkártyás beléptetőkön sétálunk keresztül - nem mellékesen: kezünkben millió forintnyi bedarált bankjegyekkel -, és így már érthető a szigor.

Bekamerázott labirintus

A Magyar Nemzeti Bankban vagyunk, vagyis valahol a bank alatt, Budapest belvárosában, a két hónapja még forradalmi pusztításlázban égő Szabadság téren. Pontosabban a Hold utcában indultunk utunkra, de addig keringtünk labirintusszerű folyosókon a pénztárak, zsilipek és értéktárak között - folyamatosan bekamerázva -, hogy utunk végén már valóban a Szabadság téren bukkantunk a felszínre.

Az értéktárakban hatalmas kötegekben gyűlnek az ezresek, a tízezres, húszezres bankók. Egy embermagasságúnál alig nagyobb szekrényben több száz kötegnyi, nyomdából frissen érkezett - úgynevezett nyomdafriss - pénz fér el. Használtból ennél jóval kevesebb, a bankók ugyanis megvastagodnak használat közben.

A nulla, az izgalmas

Egy ezreseket tartalmazó szekrényt nyitnak ki, több száz köteg kékség virít előttem, gyors fejszámolás után arra jutok, hogy bizony közel fél milliárd forinttal nézek farkasszemet, és ismét megremeg a lábam. Különösen akkor, amikor eszembe jut, hogy lehetnének ezek húszezresek is, és akkor akár több milliárd forinttal szemeznék.

Ennyi pénz nem is létezik, jut eszembe, mit mondott Wagner úr az ötvenezer dollárról - de még a negyvenezerről is -, és kifejezetten megkönnyebbülök, amikor átmegyünk az érmékhez. Ott egy-egy zsákban csak 15-21 kilónyi apró van, maximum néhány százezer forintnyi, ami már sokkal emberléptékűbb.


15-21 kilós zsákok, de azért megérné cipelni őket

Tiltott zónában

A milliárdos szekrények között járkálva már nem csodálkozom azon, amit kísérőm, Szücs Adrien csoportvezető mondott még az út elején: olyan helyekre megyünk, ahová még a jegybank hétköznapi dolgozói sem juthatnak be. A pénzügyminiszter volt már itt? - kérdezem. Válasz: a jelenlegi még biztos, hogy nem.

Ahhoz, hogy valaki itt dolgozzon, mindenesetre nem szükséges a miniszteri szék megszerzéséhez előírt diploma - bár a szigorú biztonsági szűrés miatt legalább olyan nehéz ide bekerülni. Általában középfokú végzettségű emberek vizsgálják a pénzeket, vagy kezelik az azt vizsgáló gépeket, amelyeken másodpercenként 10-30 darab bankó fut át, és amelyek szelektálják, mely pénzek használhatók még, és melyeket kell cserélni.

A készpénz előállításával és forgalomba hozatalával kapcsolatos teendőket a jegybanktörvény értelmében - a pénzkibocsátás kizárólagos jogosultjaként - a nemzeti bank végzi. Ide, a jegybanki értéktárakba érkeznek a pénzverdéből az érmék, a pénzjegynyomdából a bankjegyek, hogy elinduljanak a pénzszállító, pénzfeldolgozó cégeken, majd a kereskedelmi bankokon vagy a postán keresztül a mindennapi pénzforgalomba. Majd végül elhasználódva, sérülten, csonkulva vagy elszennyeződve itt is fejeződik be minden forintunk földi sorsa.

Jobb, mint az olaj

Pontosabban a bankóké nem is itt, hanem egy erőműben. A bankjegyek gyártásához használt papírnak ugyanis állítólag nagyobb a fűtőértéke, mint az olajé. Így a bevont bankókat lezúzzák, az apró fecniket brikettesítik, és a 15x10x5 centis kockává tömörített, kezdetben köznapi kukákban gyűjtött tömböket szállítják az erőművekbe.


Néhány milliónyi zúzalék, tűzbe vetés vagy puzzle-zés előtt

Két ilyen tömböt kaptam, címlettől függően akár milliós értéket is össze lehetne belőle állítani. "Ez a puzzle, nem a Ravensburger" - mondta kollégám, de végül nem indultunk el ragasztóért, igaz, el sem égettük őket.

Pénz a mikróban, mosógépben

Égetni való alapanyag pedig van, nem is kevés. Csak tavaly 188 ezer hibás, csonka, selejt vagy szennyezett bankjegyet, valamint sérült érmét váltott be a nemzeti bank. A pénz nagy része nem közvetlenül a lakossági ügyfelektől érkezett, hanem a készpénzforgalom intézményesített, nagybani szereplőitől - mondja Ferenczi Barnabás, az emissziós szolgáltatások vezetője.

A lejárt pénzeket is cserélik

Az MNB 2009. december 31-éig még átváltja az 1998 előtt kibocsátott 1000 és 500 forintos, továbbá az 1999 előtt kibocsátott 5000 forintos bankjegyeket. A jegybank tájékoztatása szerint tavaly 78 ezer darab 500, 1000 és 5000 forintos bankjegyet váltattunk át új bankjegyekre, ezek értéke összesen 180 millió forint volt. Az idei év első félévében 31 ezer bevonás alatti bankjegyet cseréltek ki, azok értéke 58 millió forint volt.

Az MNB ma már elsősorban a bankok bankja, az elmúlt években a jegybanki pénztárakat felkereső lakossági ügyfelek száma a töredékére csökkent. Az MNB korábbi országos - minden megyeszékhelyen jelen lévő - fiókhálózatát felszámolták, jelenleg már csak Debrecenben és Székesfehérvárott maradt egy-egy regionális emissziós központjuk.

Budapesten is naponta csak 30-40 olyan lakossági ügyfelük van, akik megrongálódott pénzt akarnak becserélni. A szakadt pénzekért általában a kutya vagy a gyerek a felelős. Volt már olyan ügyfél, aki a mikróban vagy a tűzhelyen égette meg a pénzét, de a kimosott bankókat is érdemes becserélni.

Tavaly 17 ezer csonka bankjegyet vagy sérült érmét, további 171 ezer szennyezett bankót semmisített meg a nemzeti bank. A szennyezett pénzek többsége sem a lakossági ügyfelektől, hanem az intézményi partnerektől érkezett, mondta Ferenczi Barnabás. Jellemzően a pénzszállítás során, biztonsági okokból használt festékpatronok robbannak fel, például ha nagyobb kátyúba fut a pénzszállító autó. Tavaly a csonka, hibás bankjegyek értéke 85 millió, a szennyezetteké 960 millió forint volt.

A pénz harmadát lecserélik

Összességében a Magyar Nemzeti Bank 2001 óta évente a forgalomban lévő bankjegyek 31-38 százalékát cseréli le, ami a fentieken túl tartalmazza az épnek tűnő, de a mindennapi forgalomban túlságosan elhasználódott bankjegyeket is. Ez az arány 2000-ben még csak 17 százalék volt. A növekedést az okozza, hogy folyamatosan használódik el a pénzünk. A lecserélt pénz egy részét az ügyfelek maguk viszik be az MNB-hez, de a jegybank automatikusan is lecseréli a hozzá kerülő, rossz állapotú bankókat és érméket.


Kár érte: egy kis darabka tízezres a kétszázasfecnik között

A jegybanktörvény értelmében a Magyar Nemzeti Bank köteles a nem megfelelő minőségű készpénz - bankjegy és érme - becserélésére. A megrongálódott, hibás, selejt vagy szennyezett pénzeket az MNB pénztáraiban díjmentesen cserélik ugyanolyan értékű, jó állapotú pénzre.

Nem elég a félpénz

A csonka pénzeket a kereskedelmi bankok és a posta is átveszi cserére, a jegybankhoz hasonlóan az ilyen bankókért csak akkor fizetnek teljes értéket, ha a pénznek egybefüggően megvan több mint a fele (ha nincs, akkor semennyit nem adnak érte). A csonka bankjegyet beváltásra értéklevélben is elküldhetjük a banknak, amely postán vagy átutalással fizeti ki ellenértékét.

A használat következtében súlyukban jelentősen megfogyott vagy nehezen felismerhető pénzérméket a hitelintézetek, az adóhivatalok és a posta pénztárai fizetésül vagy átváltásra elfogadják, és azokat az MNB-nél beváltják. Csonka, vagy sérült forintérmékért ugyanakkor az MNB ellenértéket nem térít, kivéve, ha az érmének nemesfémtartalma van.

Az MNB elmúlt évekre visszanyúló tapasztalatai szerint a leggyakrabban az 500, az 1000 és a 10 000 forintos bankjegyek csonkulnak - bár tavaly éppen az 5000-es címletből semmisítettek meg arányosan a legtöbbet -, míg az érmék közül főleg az 1 és a 2 forintosok rongálódnak meg.

Anonim pénzcsere


Kattintson, ha a sok pénz után grafikont is akar látni

A jegybanki pénzcserék esetén általában nem kell a személyazonosságot igazolni. Vannak azonban olyan esetek, amikor szükség van az ügyfél adataira. Ilyen a már említett csonka pénzes eset. Ha ugyanis első ránézésre nem lehet megállapítani, megvan-e a pénz fele, vagy nincs, akkor az MNB pénztára csak egy átvételi elismervényt állít ki - és csak a későbbi vizsgálat után fizet vagy nem fizet -, amihez kellenek az ügyfél adatai.

Ugyancsak elkérhetik a személyi adatokat, ha a pénz sérülésének vagy szennyeződésének a körülményei tisztázatlanok, és az esetről hivatalos - például megégett pénz esetén rendőrségi vagy tűzoltósági - jegyzőkönyv nem készült. A pénzmosás elleni törvény értelmében, ezen túlmenően, ha valaki egyszerre "túl sok" pénzt - kétmillió forintnál többet - akar cseréltetni rongálódás, csonkulás vagy szennyeződés miatt, szintén azonosítania kell magát.