Mária
-6 °C
-2 °C

Személyeskedő viták a monetáris tanácsban?

2005.02.02. 15:07
Személyes ellentétektől sem lesz mentes a monetáris tanács az új összetételben, vélik a régi és leendő tagokat ismerő, az Indexnek nevük mellőzését kérve véleményüket ismertető vezető közgazdászok. Gyurcsány Ferenc jelölhetett volna szakmailag egyértelműen elismert, de személyes szempontból Járai Zsigmondnak elfogadhatóbb tagokat is, ugyanakkor az is tény: a monetáris tanács összetétele körül korábban is voltak viharok, a korábbi jegybankelnök, Surányi György jelöléseit sorra visszadobta Orbán Viktor akkori miniszterelnök.
A tanács szavazással dönt, így ha lesznek is - akár személyeskedő - viták, a testület működése nem kerül veszélybe, vélik a lapunk által megkérdezett szakértők. Ugyanakkor valószínűsíthető: a korábbiaknál hosszabb, komolyabb viták jellemzik majd a testület üléseit, és elképzelhető olyan - eddig ritkán előforduló - eset is, amikor a jegybankelnök kisebbségben marad véleményével. Ehhez a négy új tag együtt szavazása esetén még három régebbi szavazata is szükséges, ha mindenki jelen van, ennyit pedig - fogalmazott egy, a testület munkáját nyomon követő szakértő - össze is lehet szedni.

Régi ellentétek

Járai Zsigmond a jelölést követő közleményében törvénytelennek minősítette az eljárást, és nevek említése nélkül ugyan, de jelezte, hogy több jelöltet nem tart elfogadhatónak. Az egyik valószínűleg Neményi Judit: a szakmailag nemzetközi szinten is elismert szakértő 1996-2001-ig volt az MNB ügyvezető igazgatója; Járai Zsigmond nem sokkal kinevezése után mondott fel neki. Neményi Judit ezután több publikációban és előadásában is bírálta az MNB kamatpolitikáját. Jelent meg hasonló tartalmú cikk Bánfi Tamás tollából is. Ő Surányi György elnöksége idején hat évig elnöki tanácsadóként dolgozott a jegybankban. Azzal a szakmai szempontból Neményi mellett érvelő közgazdászok egy része is egyetért, hogy a volt ügyvezető jelölése egyfajta direkt "orrbavágás" Járainak, márpedig lehetett volna olyan szakmailag ugyancsak nem kifogásolható jelöltet is találni, akivel nem terhelik a munkát személyes konfliktusok.

Ki ért hozzá?

Az ellentétek nem csak arra vezethetőek vissza, hogy a monetáris politika kérdésben szakmailag más álláspontot képviseltek az új jelöltek, illetve a tanács több korábbi tagja. Közgazdász-kutatók közül többen szóvá teszik, hogy a jegybankelnök mellett - aki pénzügyminisztersége előtt nem foglalkozott monetáris kérdésekkel - Auth Henriknek és Adamecz Péternek sincs ilyen - illetve egyáltalán makroökonómiai - tapasztalata. Ők nemcsak tagjai, alelnökei is a tanácsnak. Ugyanakkor mindketten hosszabb ideig Járai Zsigmond beosztottai voltak különböző munkahelyeken. A kemény bírálók megfogalmazása szerint egyszerűen nem is értenek ahhoz, amit csinálniuk kellene.

Más vélemények szerint még ha igaz is, hogy ezen a konkrét területen nincs évtizedes tapasztalatuk az egyébként felkészült közgazdászoknak, "ez a munka nem úgy működik, hogy attól függően döntök, hogy ébredtem ma, az MNB teljes apparátusa a vezetők döntéseinek előkészítésén dolgozik". Ugyanakkor a kormányváltás óta újból kiéleződött kormány-jegybank konfliktusban a költségvetéssel kapcsolatos prognózisokban rendre az MNB-nek volt igaza, a vártnál kedvezőtlenebb makrogazdasági adatok (hiány, infláció) pedig legalábbis részben alátámasztották az óvatos kamatpolitikát. (Más vélemények szerint részben éppen a túl óvatos kamatpolitikának köszönhetőek a kedvezőtlenebb makroadatok).

Viharos jelölések

"Magyarországon a rendszerváltás óta egyszer sem fordult elő, hogy a miniszterelnök olyan tagok kinevezését kezdeményezze, akik személyével a jegybank elnöke nem értett egyet" - áll Járai Zsigmond hétfőn kiadott közleményében. A 2001 óta hatályos - éppen Járai Zsigmond akkori pénzügyminiszter által előkészített (többek szerint magára szabott) - jegybanktörvény tavaly decemberi módosításáig kizárólag az MNB elnöke jelölhetett tagokat az MT-be. A miniszterelnöknek azonban megkerülhetetlen egyetértési joga volt, hiszen a jelöltet neki kellett kinevezésre a köztársasági elnök elé terjesztenie.

Másfelől azonban tény, hogy - a rendszerváltás óta többször változott szabályozástól függetlenül - konfliktusok korábban is szép számmal akadtak. A Medgyessy-Járai kettős fémjelezte 2002-2004-es időszakban tényleges egyeztetésre kényszerültek a felek, egy ezeket ismerő szakértő szerint több esetben írásban, listák készítésével próbálták közelíteni az álláspontokat. Az MT jelenlegi öt külső tagja közül valamennyien így nyerték el mandátumukat, igaz, ketten - Kádár Béla és Oblath Gábor - már az előző ciklusban is tagok voltak, de a jelölési procedúra esetükben is lezajlott.

1998-2002 2002-2006
Járai Zsigmond 2001. március 2-án kinevezve, hat évre; Orbán Viktor javaslatára
Szapáry György 2001. február 21-én kinevezve, hat évre; Surányi György javaslatára, Orbán Viktor egyetértésével
Auth Henrik 2001. július 2-án kinevezve, hat évre; Járai Zsigmond javaslatára, Orbán Viktor egyetértésével
Adamecz Péter 2001. július 2-án kinevezve, hat évre; Járai Zsigmond javaslatára, Orbán Viktor egyetértésével
Kádár Béla 1999. szeptember 1-én kinevezve, három évre; Orbán Viktor javaslatára, Surányi György véleményének kikérésével 2002. szeptember 23-án kinevezve, hat évre; Járai Zsigmond javaslatára, Medgyessy Péter egyetértésével
Oblath Gábor 2001. március 1-jén kinevezve, három évre; Orbán Viktor javaslatára, Surányi György véleményének kikérésével 2003. július 7-én kinevezve, hat évre; Járai Zsigmond javaslatára, Medgyessy Péter egyetértésével
Kopits György 2003. december 1-jén kinevezve, hat évre; Járai Zsigmond javaslatára, Medgyessy Péter egyetértésével
Hardy Ilona 2004. március 1-én kinevezve, hat évre; Járai Zsigmond javaslatára, Medgyessy Péter egyetértésével
Bihari Vilmos 2004. március 1-én kinevezve, hat évre; Járai Zsigmond javaslatára, Medgyessy Péter egyetértésével

Az egyeztetések során Járai több jelöltjét is megfúrta a kormány: egy az Indexet tájékoztató forrás szerint legalább négy-öt olyan személy volt, akinek neve nem került ugyan nyilvánosságra, de a jegybankelnök hiába tett javaslatot kinevezésére. Az egyetlen nyilvánosságra került ilyen név Czakó Borbáláé volt: Járai 2003 februárjában jelentette be, hogy őt jelöli a lemondott Oblath Gábor helyett, de később jelölése egyszerűen elsikkadt. Ez egyfelől magyarázható azzal, hogy Czakót éppen akkor nevezték ki az Ernst&Young vezérigazgatójának, másfelől információink szerint a Medgyessy-kormány azt jelezte az MNB-nek, nem tartja létszükségletnek, hogy a működéséhez elegendő taggal rendelkező MT bővüljön.

Veszélyes csökkenés

A jegybankelnöki jelölések visszadobása az előző ciklusban is bevett gyakorlat volt: az Orbán-kormánnyal feszült viszonyban levő Surányi György jelölései sorra elbuktak, igaz, Surányi akkor a lejárt mandátumú alelönkök újbóli kinevezésének kezdememényezésével próbálkozott - hiába. Az alelnökök számával együtt azonban MT létszáma is csökkent. A helyzet azért is volt pikáns, mert a 2001 előtti törvény szerint a jegybankelnök jelölte a tanács belső, azaz MNB-s tgajai, a külsősöket pedig a miniszterelnök. A jegybankelnök javaslatainak megtorpedózásával (a kinevezésre felterjesztés joga az ő esetükben is a miniszterelnöké volt) módosítani lehetett az MT-n belüli erőviszonyokat. Az elbukott Surányi-javaslatok között szerepelt többek között Szapáry György illetve Kovács Álmos (korábbi) alelnökök neve is.

A tanácsot végül éppen a Surányi-Járai váltás előtt néhány nappal sikerült bővíteni; az elnökcsere előtt közvetlenül járt le az MT-tag Száz János mandátuma, és ezzel a testület létszáma az akkori ötfős törvényi minimum alá csökkent. Gyors kompromisszumképpen a kormányfő a Surányi által messzemenőleg elfogadott Oblath Gábort jelölte, és elfogadta Szapáry Györgyöt.

Rosszul kommunikált lépések

Járai Zsigmond hivatalba lépésével feszültebb lett a hangulat a Monetáris Tanácsban. Többek szerint ezt támasztja alá, hogy előbb a közgazdászkörökben az egyik legelismertebb szaktekintélynek számító Kornai János, majd Oblath Gábor is lemondott tagságáról. Előbbi már 2001 nyarán bejelentette, hogy nem kíván együtt dolgozni az új vezetéssel, Oblath 2003 januárjában, a forintválság idején távozott, erősítve azt a véleményt, mely szerint a jegybank a krizis kezelésében nem állt a helyzet a magaslatán.

Oblath később visszatért, amit többen a 2003 júniusában bekövetkezett - a kormány és Járai által közösen bejelentett - sáveltolás előtti békülés jeleként értékeltek. A közös lépés azonban nem sokkal később csak tovább élezte a feszültséget, amely azóta sem oldódik: Járai hetekkel a sáveltolás után már arról beszélt, hogy egy rosszul időzített és rosszul kommunikált lépést tettek, míg László Csaba akkori pénzügyminiszter a jegybankelnök e nyilatkozatát minősítette ízléstelennek.

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Év végi utazás

Ajándékozzon utazást, töltse a karácsonyt és a szilvesztert külföldön!