További Magyar cikkek
Nem térít ellenértéket a Magyar Nemzeti Bank a megcsonkított érmékért, ha hatályba lép a jegybanktörvény múlt héten elfogadott módosítása. A jelenleg hatályos törvény szerint a csonka vagy sérült érmék ellenértékét az MNB akkor fizeti ki, ha nemesfémtartalma van.
Amíg vizsgálnak, nem fizetnek
A törvénymódosítással változik a hibás pénzek definíciója, így a jogszabály ezentúl megkülönbözteti a hiányos (csonka) és a sérült bankjegyet. Előbbi kategóriába a nem teljes felületű bankók tartoznak, utóbbiba a fizikai (mechanikai) vagy vegyi hatásra megváltozott állapotú, illetve bármely más módon sérült bankjegyek.
Ha a hibás pénzeket be akarjuk váltani, továbbra is a pénzintézetek, a posta vagy végső soron az MNB pénztárainál tehetjük meg. Ha azonban olyan pénzt akarunk beváltani, amelynek sérülése az átvevő pénztáros gyanúja szerint bűncselekményből, vagy azzal kapcsolatos tevékenységből származhat, akkor a rendőrségi vizsgálat lezárásáig nem kapunk jó pénzt a rossz helyett.
Mitől robbant a festékpatron?
Ha egy bankjegyet például hamisításhoz használnak, olyan sérülések keletkezhetnek rajta, amelyek utalhatnak a hamisításra – magyarázta a törvénymódosítást Ferenczi Barnabás, a nemzeti bank emissziós szolgáltatásainak vezetője. Példaként említette, hogy ha olyan pénzt visznek be hozzájuk, amelyből kivágtak egy biztonsági jelzést, akkor aligha fognak arra gyanakodni, hogy azt a pénzt egy kutya támadta meg. Így ilyenkor nem rutineljárást indítanak, hanem a jegybank – a törvény szerint – "a bűnüldöző szervek vizsgálatának lezárultáig visszatarthatja a bankjegy vagy érme ellenértékének térítését".
Ha az MNB-nek az a gyanúja, hogy hamis pénz került a birtokába, annak az adatait, akitől a pénz származik, a jegybank jogosult átadni a rendőrségnek. A pénzlopás megelőzésére használt biztonsági eszközök (jellemzően festékpatronok) "véletlen" működése miatt sérült bankjegyek jegybanki beváltásáért ezentúl az ilyen eszközöket alkalmazóknak – például a postának és a pénzszállítóknak – fizetniük kell, hacsak nem tudják bizonyítani, hogy az eszközök rablás vagy rablási kísérlet miatt léptek működésbe.
Ami nem változik
Változatlanok maradnak a törvénymódosítás után is a főbb pénzbeváltási és -forgalmazási szabályok. Így naponta ingyenesen továbbra is címletenként 100 darab érmét vagy bankjegyet lehet beváltani az MNB-nél, a pénzintézeteknél és a postán. A címletenkénti 100 darab fölött a posta és a bankok saját szabályzataikban állapíthatják meg a kondíciókat.
Fizetéskor változatlanul címletenként legfeljebb 50 darabot kell elfogadniuk a cégeknek és a szolgáltatóknak. Kivételt jelentenek ez alól a pénzintézetek, a posta és az adóhivatalok, amelyek pénztáraiban korlátlan mennyiségben fizethetünk bármilyen címletű érmével vagy bankóval.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
