Eufrozina, Kende
8 °C
19 °C

Hat extra szabadnapunk lesz 2008-ban

2007.11.08. 00:39
Nyolcból nyolc találatunk volt az idén. Az összes piros betûs ünnep hétköznapra esett, így a szabadságunk másfél héttel hosszabb lett annál, ami amúgy jár. Lelkiismeret-furdalásra semmi ok: az idén rekordmélységbe süllyedõ, a környezõ országokét többszörösen alulmúló gazdasági növekedés akkor se lett volna magasabb, ha kevesebbet lógunk.

Az egyelõre csak az elsõ félévre rendelkezésre álló idei adatok azt mutatják, hogy az úgynevezett munkanaphatás nem befolyásolta érdemben a GDP-növekedést – mondta az Indexnek Virág Barnabás. Az MNB szakértõjének szavai azt jelentik: hiába esett az összes piros betûs ünnep hétköznapra, az elvesztett munkaórák negatív hatása nem látszik az adatokból. A megszorítás kiváltotta növekedési sokk miatt így is, úgy is 2 százalék körüli lehet az idei GDP-bõvülés, amely nem lett volna magasabb akkor sem, ha több ünnep eleve hétvégére esik.

Egyes adatsorokra, így a kiskereskedelmi forgalom alakulására nézve rövid távon járhat módosító hatással a sok hétköznapi ünnepnap, a GDP-re viszont az eddigi tapasztalatok szerint csak a szökõév hat. A négyévente jelentkezõ plusz egy nap az évi 260-262 munkanappal számolva arányaiban 0,4 százalékos pluszt jelent, és itthon is kimutathatóan emeli az össztermelést.

Az, hogy az ünnepek miatt kiesett munkanapoknak még sincs hatásuk, Virág Barnabás szerint több okkal magyarázható. Egyes, a GDP-ben jelentõs súlyt képviselõ ágazatokban – mint a 20 százalékot adó feldolgozóiparban – jelentõs részben exportra folyik a munka, méghozzá az elõzetes értékesítési tervek és a rendelésállomány alapján. Így a munkanapok számától függetlenül ugyanannyit termelnek. Másfelõl lehetnek szektorok, mint a szolgáltatáson belül a vendéglátás, amelyek esetében elõnyként jelentkezik a sok hosszú hétvége.

Gyengék a szakszervezetek

Virág Barnabás szerint általános igazság: az ünnepnapok számának jelentõsége a GDP szempontjából azokban az országokban jelentõs, ahol jól mûködik a munkavállalói érdekvédelem, azaz az ünnepnapokon tényleg nem dolgozik szinte senki. Németországban és Franciaországban egyes években 0,3-0,5 százalék közötti hatás is kimutatható volt.

Mert nem önmagában az számít, hány ünnepnap van egy országban, hanem az is, hogy ezek közül hány esik az adott évben munkanapra. Magyarországon összesen tíz piros betûs ünnep van. Ezek közül kettõ, húsvét és pünkösd hétfõje mindig egy-egy munkanap kiesését is jelenti. A fennmaradó nyolc nap közül egy évben legalább három, de bizonyos években, mint az idén, mind a nyolc munkanapra esik. Azaz a szélsõséges értékek között öt munkanap, ha úgy vesszük, pontosan egy hét plusz szabadság lapul.

Nézze meg, hány nap plusz szabadsággal számolhat 2030-ig!

Évszám Hétköznapra esõ ünnepnapok

Utoljára 2005-ben volt igazán kemény év, mindössze három plusz szabadnappal, tavaly már hat, az idén pedig nyolc ünnep váltott ki munkanapot. A következõ években megint egyre kevesebbszer örülhetünk, mígnem 2011-ben újra csupán három szabadnapot nyerünk. Az ideihez hasonló tobzódásra legközelebb 2013-ban számíthatunk.