Állás nélküli fiatalok

2004-ben a 15–64 éves népességbe tartozók 60,5 százaléka volt aktívan jelen a munkaerőpiacon, ami 9,5 százalékponttal alacsonyabb, mint az EU-15 előző évi átlaga - írta meg a KSH. Az 50–64 éves korcsoportba tartozók ez évi aktivitási rátája 1,5 százalékponttal haladta meg az előző évi átlagot, döntően annak következtében, hogy a nyugdíjkorhatár változása, a korai kilépés szabályainak szigorítása folyamatosan növeli az idősebb korcsoportba tartozók munkaerő-piaci jelenlétét.

Stagnált

A foglalkoztatottak létszáma éves átlagban stagnált. A 2004. évi 3 millió 900 ezer főből 3 millió 825 ezren tartoztak a munkavállalási korú népességbe. Jelentősebben csökkent a foglalkoztatottak létszáma a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat nemzetgazdasági ágban és a feldolgozóiparban, az utóbbin belül különösen markánsan a fokozottan versenyhátrányba kerülő textília, textiláru, bőrtermék, lábbeli gyártása ágazatban. Létszámnövekedés jellemezte az építőipar, a pénzügyi tevékenység, a szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás és az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás nemzetgazdasági ágakat.

A foglalkoztatás éven belüli alakulását a szokásosnál kisebb szezonalitás jellemezte. Az első negyedévben a foglalkoztatottak száma nem esett jelentősebben vissza, viszont elmaradt az év utolsó hónapjait jellemző létszámfelfutás. Így 2004 negyedik negyedévében a foglalkoztatottak 3 millió 909 ezer fős létszáma 43 ezerrel elmaradt az előző év azonos időszakitól. 2004-ben a munkanélküliségi ráta 6,1 százalékra nőtt. Az utóbbi egy–két évben a nőkre jellemző érték mind jobban közelített a férfiakéhoz, s ebben az évben a két nem munkanélküliségi rátája már megegyezett.

Magasabb munkanélküliség

Az év negyedik negyedévét jellemezte a legmagasabb, 6,3 százalékos munkanélküliségi ráta. A munkanélküliek létszáma éves átlagban 253 ezer fő volt, a negyedik negyedévben pedig 263 ezer, amely utóbbi 31 ezerrel haladta meg az előző év azonos időszaki értéket. A legnagyobb mértékben a fiatalok munkanélküliségi rátája nőtt, döntően azért, mert egyre kevésbé zökkenőmentes az iskolából a munka világába történő átmenet. Ezt jelzi az is, hogy a munkanélkülieken belül közel ötven százalékkal több volt a tanulmányaik befejezése után állást keresők száma, mint tavaly.

A munkanélküliség növekedéséhez hozzájárult az is, hogy a gyárbezárások egy adott helyen relatíve sok embert érintenek, ami viszonylag hosszú ideig növeli a munkanélküliek számát, különösen olyan helyzetben, amikor a nyugdíjba vonulás mind kevesebbek számára jelent kilépési lehetőséget.

A munkanélküliség átlagos időtartama 2004-ben 16,6 hónap, a negyedik negyedévben 16,4 hónap volt. A tartósan munkanélküliek aránya változatlanul magas, 2004 utolsó negyedévében 45,6 százalék. A régiók közötti munkaerő-piaci különbségek egyelőre nem mérséklődnek, 2004-ben a 15–64 évesek foglalkoztatási rátája a legjobb helyzetben levő Közép-Magyarország régióban 12,5 százalékponttal magasabb volt, mint a sereghajtó, észak-alföldi régióé. A munkanélküliségi ráta esetében a különbség 5,1 százalékpont (4,6 százalék a központi régióban és 9,7 százalék Észak-Magyarországon).