Kisvállalkozóknál rossz dolgozni

A multinacionális cégek - jellemzően a zöldmezős beruházásoknál - gyakran nem engedélyezik szakszervezet alapítását - mondta lapunknak Wittich Tamás, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke. A tapasztalatok ugyanakkor rendkívül vegyesek, még ágazaton belül is. A Tescónál például régóta működnek szakszervezetek, az Auchannál viszont máig keményen küzdenek megalapításáért.

Az autóiparban is megfigyelhető a kettősség, amit nagyban befolyásol az is, milyen vállalati kultúrkörből érkezett a munkaadó. Az Audinál működő erős szakszervezet ellenpéldája a nagy port kavart Suzuki-ügy. Tilos a szakszervezetet-alapítás az amerikai McDonald's étteremlánc hazai egységeiben is.

Keserű tapasztalat, hogy magyar menedzsment egy multi élén nagyobb valószínűséggel követ el munkaügyi jogsértést, mint ha ezt egy magyar vállalat élén tenné - állítja Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke. Jellemzően erősebb a munkavállalói érdekképviselet a közszférában és a közüzemekben, de itt sem lehet általánosítani. A Magyar Rádióban például a sztrájkra készülő dolgozók névsorát kérte előzetesen a vezetés a közelmúltban.

Munkaadói erőfölényükkel mindazonáltal leggyakrabban a tíznél kevesebb főt foglalkoztató kisvállalkozások élnek vissza Borsik szerint. Jellemző, hogy a kisvállalkozásoknál nincs kollektív szerződés, a munkaviszonyt így csak a munka törvénykönyve és a munkaszerződés szabályozza.

Míg a nyolcvanas évek végén a dolgozók kilencven százaléka állt kollektív szerződés hatálya alatt, mára ez a szám alig éri el a negyven százalékot. A munkahely elveszítésétől való félelem miatt sokan nem mernek szakszervezetet alapítani, enélkül pedig az elnök szerint szinte lehetetlen az érdekképviselet. A szakszervezetek célja közben, hogy az érdekérvényesítés erősítése a munka törvénykönyvébe is bekerüljön - többek között erről tárgyalt Gyurcsány Ferenc az Autonóm Szakszervezetek Szövetségével az új Suzuki-modell bemutatásának idején.

Mit mondanak a pártok?

A munkavállalók megfelelő érdekvédelmének jogszabályi keretei adottak, ám a gyakorlat mást mutat - mondta Filló Pál, az MSZP képviselője. Szerinte számos munkaadó kijátssza a munkavállalói jogokat, ezt a párt szerint vissza kellene szorítani. Az MSZP célja, hogy ugyanolyan normális kapcsolatok legyenek a munkaadók és a munkavállalók között, mint az Európában általános - a politikus Németországot és Ausztriát említette, ahol komoly szakszervezeti jogosítványokkal védik a dolgozókat.

Az SZDSZ a foglalkoztatást helyezi a középpontba, támogatják az élethosszig tartó tanulás alternatív formáit. Tartós munkanélküliek munkába állásához járulékkedvezményt nyújtanának, támogatnák a munkába állás költségeit és csökkentenék az alacsony végzettséget kívánó munkák terheit.

A Magyar Demokrata Fórum ugyancsak a munkapiacra koncentrál: a munkaerőpiac hatékony működése szerintük szükségessé teszi a foglalkoztatási törvény generális megváltoztatását, egy új törvény megalkotását. A nemzetgazdaság munkaerőigényeinek kielégítése szükségessé teszi a szakképzés komplex megújítását, korábbi rangjának visszaállítását, az egy életen át tartó tanulás általánossá tételét.

Az EU-ban sincs túlszabályozva

Az EU tagállamainak lényegében szabad kezük van a munkajog megalkotásában, bár néhány EU-irányelv igyekszik korlátokat szabni. Ezek három területre kiterjedő, főként minimális előírásokat tartalmaznak, például a munkavállalók alapvető jogairól (munkaszerződés, munkaidő, munkavédelem).

Az Európai Unió - két tagállamban leszavazott - alkotmánytervezete tartalmazza a szociális chartát, amely alapvető célkitűzéseket tartalmaz, ám éppen az elutasítás mutatta meg, hogy a közvélemény ezen a területen is a jogok és kötelezettségek markánsabb meghatározását követeli. A tagállamok között is nagy eltérések vannak: a skandináv modell szélesebb körű munkajogokat és nagyvonalú szociális ellátást kínál, szemben például Nagy-Britanniával, amely az angolszász hagyományt őrzi, beleértve az elbocsátások megkönnyítését. Agyonszabályozott és ezért rugalmatlan munkaerőpiaca van Németországnak vagy Franciaországnak.