Miklós
-7 °C
2 °C

Kisvállalkozóknál rossz dolgozni

2006.03.02. 08:20
Vadkapitalista viszonyok uralják a magyar munkahelyeket, a dolgozók jogait lábbal tiporják a munkaadók - az utóbbi hetek híreiből ezt a következtetést szűrhette le az olvasó. Erre csak ráerősített, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök - megszakítva egy hagyományt - nem vett részt a Suzuki új modelljének bemutatásán. A szakszervezeti vezetők szerint azonban nem is annyira a multik, inkább a kkv-k sértik meg az alkalmazottak jogait.
A multinacionális cégek - jellemzően a zöldmezős beruházásoknál - gyakran nem engedélyezik szakszervezet alapítását - mondta lapunknak Wittich Tamás, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke. A tapasztalatok ugyanakkor rendkívül vegyesek, még ágazaton belül is. A Tescónál például régóta működnek szakszervezetek, az Auchannál viszont máig keményen küzdenek megalapításáért.

Az autóiparban is megfigyelhető a kettősség, amit nagyban befolyásol az is, milyen vállalati kultúrkörből érkezett a munkaadó. Az Audinál működő erős szakszervezet ellenpéldája a nagy port kavart Suzuki-ügy. Tilos a szakszervezetet-alapítás az amerikai McDonald's étteremlánc hazai egységeiben is.

Keserű tapasztalat, hogy magyar menedzsment egy multi élén nagyobb valószínűséggel követ el munkaügyi jogsértést, mint ha ezt egy magyar vállalat élén tenné - állítja Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke. Jellemzően erősebb a munkavállalói érdekképviselet a közszférában és a közüzemekben, de itt sem lehet általánosítani. A Magyar Rádióban például a sztrájkra készülő dolgozók névsorát kérte előzetesen a vezetés a közelmúltban.

Munkaadói erőfölényükkel mindazonáltal leggyakrabban a tíznél kevesebb főt foglalkoztató kisvállalkozások élnek vissza Borsik szerint. Jellemző, hogy a kisvállalkozásoknál nincs kollektív szerződés, a munkaviszonyt így csak a munka törvénykönyve és a munkaszerződés szabályozza.

Míg a nyolcvanas évek végén a dolgozók kilencven százaléka állt kollektív szerződés hatálya alatt, mára ez a szám alig éri el a negyven százalékot. A munkahely elveszítésétől való félelem miatt sokan nem mernek szakszervezetet alapítani, enélkül pedig az elnök szerint szinte lehetetlen az érdekképviselet. A szakszervezetek célja közben, hogy az érdekérvényesítés erősítése a munka törvénykönyvébe is bekerüljön - többek között erről tárgyalt Gyurcsány Ferenc az Autonóm Szakszervezetek Szövetségével az új Suzuki-modell bemutatásának idején.

Mit mondanak a pártok?

A munkavállalók megfelelő érdekvédelmének jogszabályi keretei adottak, ám a gyakorlat mást mutat - mondta Filló Pál, az MSZP képviselője. Szerinte számos munkaadó kijátssza a munkavállalói jogokat, ezt a párt szerint vissza kellene szorítani. Az MSZP célja, hogy ugyanolyan normális kapcsolatok legyenek a munkaadók és a munkavállalók között, mint az Európában általános - a politikus Németországot és Ausztriát említette, ahol komoly szakszervezeti jogosítványokkal védik a dolgozókat.

Az SZDSZ a foglalkoztatást helyezi a középpontba, támogatják az élethosszig tartó tanulás alternatív formáit. Tartós munkanélküliek munkába állásához járulékkedvezményt nyújtanának, támogatnák a munkába állás költségeit és csökkentenék az alacsony végzettséget kívánó munkák terheit.

A Magyar Demokrata Fórum ugyancsak a munkapiacra koncentrál: a munkaerőpiac hatékony működése szerintük szükségessé teszi a foglalkoztatási törvény generális megváltoztatását, egy új törvény megalkotását. A nemzetgazdaság munkaerőigényeinek kielégítése szükségessé teszi a szakképzés komplex megújítását, korábbi rangjának visszaállítását, az egy életen át tartó tanulás általánossá tételét.

Az EU-ban sincs túlszabályozva

Az EU tagállamainak lényegében szabad kezük van a munkajog megalkotásában, bár néhány EU-irányelv igyekszik korlátokat szabni. Ezek három területre kiterjedő, főként minimális előírásokat tartalmaznak, például a munkavállalók alapvető jogairól (munkaszerződés, munkaidő, munkavédelem).

Az Európai Unió - két tagállamban leszavazott - alkotmánytervezete tartalmazza a szociális chartát, amely alapvető célkitűzéseket tartalmaz, ám éppen az elutasítás mutatta meg, hogy a közvélemény ezen a területen is a jogok és kötelezettségek markánsabb meghatározását követeli. A tagállamok között is nagy eltérések vannak: a skandináv modell szélesebb körű munkajogokat és nagyvonalú szociális ellátást kínál, szemben például Nagy-Britanniával, amely az angolszász hagyományt őrzi, beleértve az elbocsátások megkönnyítését. Agyonszabályozott és ezért rugalmatlan munkaerőpiaca van Németországnak vagy Franciaországnak.

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Pihenjen Szép kártyával!

Egy kis lazítás Önnek is jár! Íme a Szép kártya elfogadóhelyek.