Módosítottak a hiányterveken
A 46 milliárd forintos módosítás a 13. havi nyugdíjak kifizetésének előrehozatalához kapcsolódik - hangsúloyzta az Indexnek Pichler Ferenc, a Pénzügyminisztérium szóvivője. Az eredetileg májusra tervezett kifizetés a kormány döntése nyomán az első negyedévben lesz esedékes, így míg az első három hónapban ezáltal nő, a következő negyedévben ennyivel csökken a hiány, ennek köszönhetően nem is módosult az éves prognózis.
Hiány és többlet
Az államháztartás - helyi önkormányzatok nélküli - hiánya januárban az egyszeri kiadásokkal együtt a prognózisnál kedvezőbben alakult. Az előrejelzés a GDP 0,9 százalékának megfelelő 210 milliárd forintos hiánnyal számolt. A deficit ennél kevesebb, 198,4 milliárd forint lett, mely GDP 0,89 százaléka. A központi költségvetés 199,1 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak egyenlege pedig 9,8 milliárd forintos hiánnyal zárt. Az elkülönített állami pénzalapoknál 10,5 milliárd forintos többlet keletkezett. A központi költségvetés egyenlege a várakozásoknak megfelelően alakult, míg a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak, valamint az elkülönített állami pénzalapoknak az egyenlege kedvezőbben teljesült.
A januári bevételek 71,2 milliárd forinttal meghaladták a prognosztizáltat. A főbb adóbevételek összességükben a várakozásoknál kedvezőbben alakultak. Jelentősen meghaladta a prognózist az általános forgalmi adóból származó bevétel. A vártnál kedvezőbben alakultak a személyi jövedelemadó és az illeték bevételek is. A társasági adóbevételek elmaradtak a várttól, az evából másfélmilliárdos plusz folyt be.
A központi költségvetés januári kiadásai 71,1 milliárd forinttal szintén a várakozás felett alakultak, ami elsősorban abból adódott, hogy terven felül növekedtek a fejezetek saját bevételei és kiadásai is. Januárban a tervezetthez képest többet fizetett ki a költségvetés a fogyasztói árkiegészítésre, lakástámogatásokra, az elkülönített állami pénzalapok, valamint a helyi önkormányzatok támogatására. A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak kedvezőbb egyenlegét a magasabb járulékbevételek, másrészt a vártnál alacsonyabb gyógyszertámogatások és gyógyító-megelőző ellátásokkal kapcsolatos kiadások eredményezték.