További Magyar cikkek
Kiesett a szaúdi pályázó, a Kanooz Al Watan, az amerikai Halliburtonnak a brit Regal Petroleummal és a román Tenderrel alkotott konzorciuma és a román Sigomiga-csoport - jelentette a Dow Jones hírügynökség.
Keveset tudni a Mol szándékairól
A Mol szándékairól egyelőre kevés újat lehet megtudni; mint Ferencz I. Szabolcs kommunikációs igazgató elmondta, a magyar olajtársaság egyelőre várja az úgynevezett "adatszobába" való bejutás lehetőségét, emellett vizsgálja annak a módját is, hogy a továbbiakban egy másik pályázóval közösen lépjen fel. Az adatszoba a pályázók számára biztosított lehetőség arra, hogy a cégről részletesebbb ismereteket szerezzenek és ennek alapján tehessék meg későbbi - általában már árat is tartalmazó - ajánlatukat.
A Petrom esetében erre várhatóan november 10-ig kerülhet sor, ezt követheti a végső ajánlatok beadása január 31-ig. A győztest a mostani tervek szerint 2004. március 31-én hirdetnék ki a román hatóságok. A társulás ötlete nem egyedül a Molnál merült fel, megfordult ez már a lengyel PKN Orlen vezetőinek a fejében is, ők alig néhány hete konkrétan kinyilatkoztatták ez irányú szándékaikat.
Lengyel javaslatok
A Mol ez ügyben eddig nem mutatkozott túlzottan lelkesnek. Persze könnyen lehet, hogy nem a Petromért való közös indulás, inkább a PKN mint partner helyett keresne mást a román olajcég 33,34 százalékos részének - és utána a többségi szavazatot biztosító alaptőke-emelés jogának - közös megszerzésére. Mindeközben Lengyelországban úgy tűnik, a lassan két éve szunnyadó PKN-privatizáció ötlete újra napirendre került.
Erre utalnak legalábbis a lengyel kincstárügyi miniszter pénteki sajtótájékoztatóján elhangzottak. Piotr Czyzewski szerint a hivatal a tervezett közép-európai olajkonszern létrehozása keretében eladná a PKN Orlen állami tulajdonú részvényeit. A tájékoztatóan nem derült ki, hogy a minisztérium közvetlen tulajdonában lévő 10 százalékos részvénycsomagról van-e szó, vagy a korábban privatizációra meghirdetett, a Nafta Polska állami holding által tulajdonolt további 17,58 százalékról is, az viszont igen, hogy nem részvénycserére, hanem készpénzes eladásra gondolnak.
A lengyel kincstárügyi miniszter azt is elmondta, hogy a minisztériumnak már rendelkezésére állnak mind a PKN Orlen, mind a Mol részéről a közép-európai olajkonszern létrehozására kidolgozott tervek. Ezeket a PKN Orlen felügyelőbizottsága már jóva is hagyta (Lengyelországban ennek a testületnek tágabb a hatásköre, mint Magyarországon), a minisztérium pedig októberben fog állást foglalni az ügyben. Mindezek alapján könnyen lehet, hogy a Petrom mellett a PKN-privatizációról is újra hallhatunk majd.
Más kérdés, hogy a közép-európai olajkonszern létrehozásának két évvel ezelőtti ötlete vajon még mindig népszerű lesz-e az érintettek körében. Egyértelmű ugyanis, hogy a mai Mol a Slovnaft többségének és az INA 25 százalékának megszerzése után már távolról sem ugyanaz a társaság, mint ami volt 2001-ben, amikor részvénycserés privatizációra vonatkozó ajánlatát tette a lengyel döntéshozóknak.