Mol-CEZ: taps és döbbenet

Nagy visszhangja volt a Mol és a CEZ közötti együttműködés bejelentésének. Az elemzők általában gazdaságilag racionálisnak tartják, megítélésük szerint mindkét társaság számára értéket teremthet a stratégiai szövetség. Abban viszont megosztottak, hogy a CEZ tulajdonszerzése kinek jó.

Többek szerint a Mol sikeresen megvédte magát az OMV ellenséges felvásárlási kísérletével szemben, s még a saját részvények egy részének bevonására is sor kerülhet. Mások viszont csak a menedzsment öncélú akcióját látják benne, ami nem esik egybe a részvényesek érdekeivel.

Logikusnak tűnik

Tordai Péter, a KBC Equities elemzője szerint a CEZ számára az ügylet belépési lehetőséget kínál a magyar piacra, amire egyébként az erős verseny miatt nem lett volna esélye. A Mol belépése az árampiacra több szempontból is logikusnak tűnik. Saját erőművekben megtermelt olcsóbb energiával tudja ellátni az energiafaló finomítókat, a gázerőművek alapanyag-ellátása növeli a Mol gázszállításból és -tárolásból származó forgalmát, s megoldja a Mol befektetési kényszerét, ami megfelelő célpont hiányában egyre nyomasztóbbá vált.

A KBC szerint a CEZ számára a Mol-részvények vásárlása volt az együttműködés ára, hiszen az erőművi beruházásokat a Mol amúgy is megvalósította volna. A Mol menedzsmentje a megállapodással stabilizálta a tulajdonosi struktúrát és most már ismét a napi üzletmenetre koncentrálhat. Ezen felül a CEZ-zel való kooperáció is segíthet neki a befektetői bizalom növelésében. Összességében a lépés mindkét cég számára enyhén pozitívnak tekinthető - véli Tordai.

Kapóra jön

Miró József, az Erste részvénystratégája kiemelte: a CEZ az utóbbi időben számos akvizíciót szeretett volna végrehajtani, ám ez nem nagyon sikerült, így a Mol kínálta lehetőség most kapóra jön neki. A Mol szempontjából arra hívta föl a figyelmet, hogy az erőművekbe betáplált finomítói melléktermékekből akár jelentős haszna is származhat. A CEZ szakértelmet és pénzt, a Mol alapanyagot és a lehetőséget hozza a közös üzletbe.

Miró szerint a CEZ amolyan white knightként lépett a történetbe, s ezzel az OMV felvásárlási kísérlete valószínűleg kudarcba fulladt. Miután a Mol megvédte magát, arra is esély van, hogy megkérdezi részvényeseit: vonjon-e be a megvásárolt saját részvényekből. Az még kérdéses, hogy a CEZ kitől vásárolja meg a papírokat, ám Miró szerint a részvénybevonásra ettől függetlenül van lehetőség.

A tízszázalékos szavazati korlát miatt ugyanis nem releváns, hogy az OMV átlépi-e a 25 százalékos részesedést. A bevonás alternatívája, hogy egy majdani akvizíció során a Mol saját részvénnyel fizet, ebben az esetben viszont félő, hogy a részvények a piacon jelennének meg. A bevonással - legyen bár részleges - a piacnak ezt a félelmét is csökkenteni lehetne. Miró pozitívumként említi, hogy a két cég nem versenytársa egymásnak, s nagyon jól ki tudják egészíteni egymást esetleg későbbi projektekben is.

Osztrák állam nem jó, cseh állam jó

Üzletileg előremutatónak nevezte a megállapodást Vágó Attila, a Concorde vezető elemzője. Az viszont, hogy jó-e, ha egy állami cég részesedést vásárol a Molban, már ízlés kérdése, mint ahogy az is, mely állam közeledését tartjuk jónak. A bejelentett beruházások értéket teremtenek, és hat-hét éven belül megtérülnek.

Az elemző kiemelte, hogy a két finomító (a pozsonyi és a százhalombattai) nem fog külső energiára szorulni, amivel többek között meg lehet spórolni a rendszerhasználati díjat, s a Mol kevésbé lesz kitéve az áramár ingadozásainak. Az elemző jelentős hatást vár a most nagy veszteségforrásnak számító - finomítói melléktermékként keletkező - fűtőolaj erőművi felhasználásától. Emlékeztetett, hogy a Mol terveiben amúgy is szerepelt a pozsonyi erőmű megnagyobbítása és egy százhalombattai építése, most ezt a tervet fejlesztették tovább.

Mire jó a CEZ-nek?

Külföldi elemzők közel sem látják ennyire bombaüzletnek a CEZ-Mol együttműködést - különösen a CEZ szempontjából nem. A Napi Gazdaságnak Josef Nemy, a Komercní Banka elemzője elmondta, hogy vegyesek az érzései a csütörtökön aláírt megállapodással kapcsolatban. A közös erőműépítés - különösen a gázturbinás erőműveké - kitűnő üzlet lehet. Várakozásai szerint ugyanis az áramárak - és a széntüzelésű erőművek termelését megdrágító szén-dioxid-kvóták - a jövőben drágulni fognak.

Nagyon nem érti azonban, hogy egy ilyen együttműködéshez miért szükséges a CEZ-nek megvásárolnia a Mol tíz százalékát. Ez rendkívül távol áll a CEZ meghirdetett akvizíciós stratégiájától, amelynek értelmében a cseh társaság az energetikai piacon vásárolna többségi részesedéseket. A Mol-részvények ráadásul igencsak megdrágultak az elmúlt időben, véleménye szerint azok megvásárlásán a CEZ-részvényesek semmit sem nyerhetnek, sőt.

Betonozás

A CEZ-zel történt megállapodás egy újabb lépés a Mol OMV elleni játszmájában, a saját részvények eladása azonban nem válik a Mol-befektetők hasznára - véli egy neve elhallgatását kérő külföldi elemző. Lehet ugyan, hogy ezzel lehetősége lesz a cégnek újabb 10 százaléknyi saját részvényt vásárolni - ami ideig-óráig fenntartja az árfolyamot -, ám a piac a történetből csak annyit szűr le, hogy a Mol-vezetés sokkal inkább saját pozíciójának bebetonozására, s nem a cég gazdálkodására koncentrál.

Ráadásul valószínűtlen, hogy a bekerülési árnál magasabban tudnák eladni a CEZ-nek a részvényeket, sőt inkább jelentős veszteséget lesznek kénytelenek realizálni. A pénteki piaci reakcióból (a részvény 27 200-ról egészen 26 400-ig esett, majd 26 800 forinton zárt) is azt a következtetést lehetne levonni, hogy a befektetők negatívan ítélik meg a bejelentett tranzakciót, ám nem szabad elfelejteni, hogy az indexátsúlyozások miatt a pénteki áralakulást nem kizárólag a CEZ-bejelentés befolyásolta.