Még nem tudni, mit vett a Mol

2008.03.10. 16:51
Egyelőre a Mol sem tudja, milyen eszközöket kaphat majd meg ténylegesen a nyolc százaléknyi, az ománi OOC-nek eladott részvénycsomagért cserébe: bár nem zárható ki, hogy végül akár teljesen készpénzes tranzakció válik az ügyletből, egyelőre abban bíznak, hogy többségében különböző, általuk választott eszközök tulajdonjogával egyenlítik ki a vételárat.

Harmadik feleknek elővásárlási joga van azokra az eszközökre, melyeket a 8 százalékos Mol részvénycsomagért cserébe az Oman Oil Company (OOC), a kizárólagos ománi állami tulajdonban álló cég adna át a magyar vállalatnak. Arról, hogy milyen típusú eszközökről, működő beruházásokról, opciós jogokról, kutatási engedélyekről van-e szó, egyelőre semmit nem árult el a Mol, de Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgató azt jelezte: 2008 végéig lezárul a tranzakció, de addig is, minden fejleményről tájékoztatást adnak majd. A megállapodás alapján 145,429 dolláros részvényenkénti ár (több, mint 8 millió részvényről van szó, a teljes vételár 1,275 milliárd dollárt tesz ki) nagyobb részét a Mol nem készpénzben, hanem eszközökben szeretné látni, de nem zárták ki a lehetőséget, hogy az ügylet végül készpénzes tranzakció marad. Hernádi Zsolt hangsúlyozta: a harmadik feleket illető elővételi jog miatt a szerződést ilyen formában kellett megkötni, és éppen az elővételi jog miatt, hosszas értékeléssel kialakított, úgynevezett fair árat kínáltak valamennyi, kiválasztott, a szerződésben részletezett eszközért. Az OOC most a szerződés birtokában tudja felhívni az elővásárlási jog jogosultjait, nyilatkozzanak: élnek-e a lehetőséggel, ha nem, az adott eszközök Molhoz kerülnek.

Ománi készletek

Kitermelhető nyersolajkészlet : 4,18 Mrd hordó Nyersolajtermelés: 750 ezer hordó/nap Termelés/készlet hányados: 15 év Kitermelhető gázkészlet: 23 TCF (trillió köbláb) Gáztermelés: 2 BCF/nap (milliárd köbláb) Termelés/készlet hányados: 30,6 év

Ez esetben is értékteremtésről van szó – emelte ki Hernádi Zsolt, hiszen az OOC-vel stratégia megállapodást kötnek: az arab cég lehet a Mol ajtónyitója a térségben, közös projektekben működhetnek együtt. Az OOC ugyanakkor hosszabb ideje szeretett volna a kelet-közép európai térségben befektetőként megjelenni. A vezető kiemelte: a Mol mostani lépése a XXI. századi kihívásoknak felel meg, választ ad arra, mit lehet tenni, amikor az egyre emelkedő nyersanyagak árak láttán a nemzeti kormányok egyre nehezebben adnak hozzáférést idegen cégeknek mezőikhez. Ezzel szemben – mondta Hernádi Zsolt az OMV felvásárlási kísérletére utalva – XX. századi, és ma már nem megfelelő választ jelentő stratégia az, ha valaki regionális monopóliumuk kreálásával, erőszakolt létszámcsökkentéssel elért költségmegtakarítással akar eredményt elérni.

Az OOC 8 százalékos csomagját a Mol részben a maga által kezelt saját részvényekből, részben a korábban az MFB Investnek kölcsönadott tíz százalékos pakk felének a visszahívásával biztosítja. Az egyelőre nyitott kérdés, mikor jelenik meg az OOC a részvénykönyvben, így az is, kit illet majd a részvények után az osztalék, melynek fizetéséről és mértékéről az áprilisi közgyűlés dönt.

Ugyanitt derülhet ki, hogy sor kerül-e a saját részvények állományának visszavonáson keresztüli csökkentésére. Erre azonban csak olyan részvények esetében van lehetőség, melyeket a Mol saját kincstárában kezel. Így amennyiben az igazgatóságnak lesz részvénybevonási javaslata a közgyűlés felé, úgy gondoskodni kell arról is, hogy akár az MFB Investtel, akár az OTP-vel kötött részvénykölcsön szerződések terhére a Mol megfelelő számú papírt visszakapjon.