Vilma
-7 °C
4 °C

Morfinnagyhatalom maradt hazánk

2006.09.12. 08:23
Megalapozatlanok azok a félelmek, amelyek szerint az étkezési mák hazai termesztési feltételei az Európai Unióhoz való csatlakozás miatt megváltoztak volna. Brüsszel minden további nélkül jóváhagyta, hogy étkezési mákként a magasabb alkaloidtartalmú növények is termeszthetők legyenek.

Az étkezési mák termesztésével kapcsolatos szabályokat 2003-ban módosította a kormány – tudtuk meg Szenci Győzőnétől, az agrártárca szakértőjétől. Ennek keretében azoknak kell kötelezően bejelenteniük a termelést, akik 500 négyzetméternél nagyobb területen termesztenek mákot, vagy ezt kereskedelmi céllal teszik. Korábban csak a mákszalma betakarítás utáni elégetése vagy mákalkaloida-gyárnak való felajánlása volt a kikötés (mákszalmának a magoktól megfosztott gubót nevezi a szaknyelv).

Nincs egységes szabályozás

A lépést megelőzően is úgy vélekedtek a tárcánál, hogy ennek nem lesz kedvezőtlen hatása a hazai mákfogyasztásra, máktermelésre. Ez lényegében be is igazolódott, mert összesen 1500-2000 hektárra tehető a hazai étkezési és 75 hektárra a díszítőmák termelési területe, ami körülbelül megegyezik a bejelentési kötelezettség bevezetését megelőző időszakéval.

A korábbi félelmek mögött alighanem az húzódott meg, hogy az Európai Unióban nincs egységes szabályozás a máktermelést illetően. A tagállamok a termesztés feltételeit külön-külön alakítják ki – Franciaországban és Spanyolországban például jelentős mennyiségű ipari mákot takarítanak be. Ezzel szemben vannak olyan nyugat-európai országok, amelyekben a mák nem része az étrendnek, ezért kereskedelmi forgalomban alig-alig lehet kapni.

Emellett az elmúlt hetekben további kedvező fejlemények is születtek a magyar máktermesztést illetően. Az étkezési mák esetében egy 2003-as kormányrendelet még lehetővé tette a magas, 0,7 százalékos összalkaloid-tartalmú növények termesztését. Ennek a kormányrendeletnek azonban volt egy kitétele – több minisztérium kérésére, a mákszármazékokkal való esetleges visszaélések megelőzése érdekében –, amely 2006-tól 0,4 százalékos szintet jelölt meg határértékként. Ezt pedig lényegében csak egyetlen hazai nemesítésű tavaszi fajta tudja itthon „produkálni”.

Ezzel viszont az a gond, hogy a mákot Magyarországon szinte kizárólag ősszel vetik. A magasabb határérték fenntartására szóló kérelmet ki kellett küldeni Brüsszelbe, ezért eddig átmeneti időszak volt érvényben. A napokban megérkezett a válasz, érdemi észrevételek nélkül, így a magasabb alkaloidtartalmú növények termesztése legalább 2010 elejéig lehetővé válik.

Az ipari mákkal sincs baj

Az ipari mák esetében sem okozott törést az EU-csatlakozás. Magyarország ugyanis most is a világ morfinpiacának meghatározó szereplője, a nemzetközi piacon évente értékesített mintegy 300 tonnányi hatóanyag 8–10 százalékát adja – tudtuk meg szakmai körökből. Ez a meglehetősen nagy arány elsősorban azzal magyarázható, hogy az ágazatnak nagy múltja van Magyarországon, például a morfin mákszalmából való előállítását Kabay János szabadalmaztatta.

Tavaly az FVM adatai szerint több mint 5 ezer hektárról takarítottak be ipari mákot. Ennek hazai termelését az étkezési mákénál sokkal szigorúbban szabályozzák. A vetőmagot csak a termelésre megbízást adó cég adhatja és a fel nem használt mennyiséggel grammra el kell számolni, a földeket, illetve az ültetvényeket pedig folyamatosan őrzik