A második legfontosabb motiváló tényező a strukturáltság és a tisztázott munkakör iránti igény. Ezt követi nem sokkal lemaradva az elismertség, majd a vezetői hatalom igénye.
A komfort, illetve anyagi jólét mint mozgatórugó a motivációs célstruktúra alsó részére szorult. Itt található a kapcsolatok, a közösség iránti igény is.
A rejtélyes kamaszok
A fiatalabbaknál az anyagi motivációs tényezők viszonylag jelentősebb szerepet kapnak. Az életkor előre haladtával ez a motiváció folyamatosan csökken.
Ezt a trendet két korosztály adatai törik meg. A legfiatalabbak, a 15-19 évesek, akik közvetlenül az iskola befejezését követően kezdenek dolgozni, csaknem teljes egészében a nem anyagi jellegű eszközök révén motiválhatók elsősorban.
A másik kivételt a 40-49 évesek alkotják. Ennél a korosztálynál ismételten kissé emelkedni látszik az anyagi jellegű ösztönzők szerepe.
A felsőfokú végzettségűek nem a pénzre hajtanak
Az iskolai végzettség is differenciáló tényező. Az alapfokú iskolai végezettséggel rendelkezők 32,6 százalékának, a felsőfokú végzettségűek 72,2 százalékának motivációs célstruktúrájában a nem anyagi tényezők bizonyultak jelentősebbnek.
Ez fordítva is igaz, az alapfokú végzettségűek 67,4 százaléka inkább anyagi tényezőkkel motiválható, a felsőfokú végzettséggel rendelkezőknél ugyanez az arány csupán 27,8 százalék.
Minél többet keresünk, annál mellékesebb a pénz
Az 50 ezer forint körüli nettó jövedelmi kategóriákban többségben vannak azok, akiknél az anyagi tényezőknek nagyobb szerepe van a motivációban.
A nettó 50-100 ezer forintos fizetési kategóriába tartozó emberek motivációs célstruktúrájában körülbelül ugyanolyan súlyt képviselnek az anyagi és a nem anyagi tényezők. Ők egyenlő hatásfokkal ösztönözhetők pénzbeli és nem anyagi eszközökkel.
A 100 ezer forintos vagy ennél nagyobb nettó jövedelemmel rendelkezők motivációs célstruktúráját a nem anyagi jellegű tényezők dominálják. Ezek a munkavállalók nagyobb hatásfokkal ösztönözhetők a nem anyagi megoldásokkal.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
