Mária
-7 °C
3 °C

Káosz a zárolások körül

2005.09.08. 11:22
A minisztériumok számára semmi újdonságot nem jelentett a kormány augusztus 2-i határozata, amely rögzítette, mely tárcának és egyéb költségvetési előirányzatnak mekkora maradványképzési kötelezettsége van. Legalábbis ez a pénzügyminisztérium álláspontja. A minisztériumi reakciók mindenesetre nem arra utalnak, hogy a tárcák akár csak az elmúlt egy hónapban is fel tudták volna dolgozni a kormányhatározatból fakadó feladataikat.
Mintha nem ugyanarról a kormányhatározatról beszélnének a pénzügyminisztériumban, és az egyes tárcáknál, amikor az 550 milliárdosnak mondott - valójában 544 milliárdos -, szinte mindenki által csak zárolásnak hívott maradványképzési kötelezettségről van szó. A PM szerint a minisztériumokban évek óta gyűlnek a maradványpénzek, és már a múlt év vége óta tudhatják, hogy a tavalyival azonos mértékű összeget kell idén is félretenniük ebből.

A minisztériumok nem tudják

Úgy tűnik azonban, ez korántsem ilyen egyértelmű a tárcák és a hivatalosan költségvetési előirányzatnak nevezett egyéb intézmények számára. A regionális fejlesztésért felelős tárca nélküli miniszter hivatalánál két napig próbáltak utánajárni annak, milyen kötelezettségeket jelent számukra a kormányhatározatban szereplő 58,45 milliárd forintos zárolási előírás.

33 intézmény 540 milliárdja
Az augusztus 2-i kormányhatározat tételesen felsorolja, melyik intézménynek - úgynevezett költségvetési fejezetnek - mennyi pénzt kell zárolnia a maradványképzés során. A költségvetési törvény alapján 490,3 milliárd, az államháztartási törvény alapján további 49,5 milliárd forintot kell félretennie 33 költségvetési fejezetnek (a minisztériumokon kívül ide tartozik egyebek mellett az Országgyűlés, az Állami Számvevőszék, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, az Alkotmánybíróság, a Köztársasági Elnökség, a bíróságok és az ügyészség is). További összesen 4 milliárd forintot kell megtakarítania a nyugdíjalapnak és az egészségbiztosítási alapnak, így a teljes maradványképzési kötelezettség 544,049 milliárd forint.

A legtöbb pénzt, 135,67 milliárd forintot a gazdasági minisztériumnak kell félretennie. Három előirányzatnál (Területfejlesztés, EU-integráció és az oktatási tárca) haladja meg a maradványképzési kötelezettség a 40 milliárd forintot. További négy intézménynél (belügy-, honvédelmi, kulturális és környezetvédelmi minisztérium) kell legalább 20 milliárd forintot zárolni. Ezzel szemben az Alkotmánybíróságnak mindössze 70, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalnak 86,5, míg az Országgyűlési Biztosok Hivatalának 92,8 millió forintos maradványképzési kötelezettsége van.

Először még abban sem voltak biztosak, hogy a területfejlesztés címen zárolt összeg csak őket, és legalább részben nem a Miniszterelnöki Hivatalban működő államtitkárságot érinti. Végül azt közölték, hogy a kért információkról a PM tud nyilatkozni - ez igencsak furcsának tűnik annak fényében, hogy arra lettünk volna kíváncsiak, házon belül milyen lépéseket tesznek, hogy teljesítsék a kormányhatározatban szereplő maradványképzési kötelezettséget.

Nem jártunk jobban a másik tárca nélküli miniszteri hivatalnál sem. A 67,97 milliárdos maradványképzésre kötelezett EU-integrációs előirányzatért felelős Nemzeti Fejlesztési Hivatalnál csak annyit közöltek: az uniós programok társfinanszírozására mindenképpen biztosítják a pénzt, még akkor is, ha a nem tudják az előírt teljes összeget megtakarítani (elvileg fedezetlen kiadásnak számít, ha a maradványból bármennyit is elköltenek, ám a kormányhatározat éppen az uniós társfinanszírozás érdekében adott némi enyhítést).

Úgy tűnik, a minisztériumok egy része sem foglalkozott a kormányhatározat megjelenése óta eltelt egy hónapban azzal, hogy biztosítsa a több tízmilliárdos maradványösszeget. Legalábbis erre utal, hogy több megkérdezett tárca három nap alatt sem tudott választ adni arra: milyen intézkedésekkel tesznek eleget a határozatnak, honnan vonnak el pénzeket, a maradványképzés idei költségvetésük mekkora részét képezi. Így egyebek mellett a 28,55 milliárdos maradvány képzésére kötelezett vízügyi és a 23,07 milliárdos zárolásra köteles belügyminisztériumtól hiába vártunk választ kérdéseinkre.

Haladék januárig?

Úgy tűnik, a kulturális minisztérium számára sem volt evidencia, hogy 26,7 milliárd forintot félre kell tenniük. Hogy egy hónappal a kormányhatározat után sincs intézkedési terv a minisztériumban a zárolási kötelezettség teljesítésére, azt jól jelzi: a tárca sajtóosztálya - egyhetes hallgatást követően is - csak Bozóki András miniszter egy korábbi, MTI-nak adott nyilatkozatát idézte kérdésünkre.

A miniszter szerint a most megtakarított összeget a költségvetési intézmények januárban megkapják. A tárca emellett 538 millió forinttal mérsékelte az igazgatási költségeket, lefaragott a reprezentációs kiadásokból, felére csökkentette a megbízási szerződéssel dolgozók számát - további elbocsátásokat ugyanakkor nem terveznek -, továbbá megszigorította a külföldi utazásokkal kapcsolatos szabályokat. A további lépéseket - a minisztérium hivatalos közlése szerint - a Kulturális Ágazati Érdekegyeztető Tanács szeptember 15-i ülésére fogalmazzák meg.

Emellett a Népszabadság szerint csaknem egymilliárd forintot takarítanának meg az NKÖM-ben az egyházi kulturális támogatások terhére, zárolják a Nemzeti Kulturális Alapprogram 4,5 milliárd forintját, valamint több, a tárcához tartozó gazdasági társaság és költségvetési intézmény utolsó negyedéves pénzét. Ezen belül a lap tájékoztatása szerint az Országos Széchényi Könyvtártól 400 millió forintot vesznek el, csaknem 200 millióval jut kevesebb a Mátyás-templom felújítására, és több mint 400 milliót kellene félretennie az Operának. Az NKÖM sajtóosztályán ugyanakkor közölték: ezeket az intézkedéseket nem a maradványképzési, hanem a költségvetési törvényben szereplő, 10 százalékos tartalékképzési kötelezettség indokolja, a maradványképzéssel kapcsolatos tennivalókra még nem döntöttek.

Az informatikai tárcánál jelenleg még szintén vizsgálják, honnan teremthetik elő a kormányhatározatban előírt 15,75 milliárd forintot (ez a pénz az IHM idei büdzséjének csaknem negyven százaléka). A minisztérium sajtóosztálya három nappal kérdéseink elküldése után csak annyit válaszolt: a maradványképzési előírások végrehajtása érdekében a kötelezettségek rendezését szolgáló tárgyalások folyamatosan és eredményesen zajlanak.

Milliárdos spórolás a GKM-ben

Persze nem minden minisztériumot ért teljesen váratlanul az, amire év eleje óta készülhettek. Az oktatási tárcánál (maradványképzésre előirányzott összeg: 47,94 milliárd forint) közölték, hogy január óta tudnak a maradványképzési kötelezettségről, ennek megfelelően alakították ki a költségvetést. A maradványképzést folyamatosan figyelemmel kísérik, így biztosítják a kötelezettség teljesítését, ezért az intézkedés létszámcsökkentéssel és átszervezéssel sem jár.

A maradványképzési kötelezettségtől és az ahhoz kapcsolódó takarékossági kényszertől függetlenül elkezdődött a legnagyobb költségvetésű - és így a legnagyobb, 135,67 milliárdos zárolásra kötelezett - tárca, a gazdasági minisztérium átszervezése. Kóka János hétfőn bejelentette, hogy az idén mintegy 10-15 milliárd forintos megtakarítást tervez a gazdasági tárcánál és háttérintézményeinél át- és kiszervezésekkel, racionalizálásokkal, valamint a hatékonyság növelésével. A korábbi 20 százalékos létszámcsökkentést újabb 20 százalékos követi, így a korábbi 680 főről mintegy 565-re csökkentik a tárca létszámát. Ennél többet viszont nem lehet tudni arról, hogy a maradék mintegy 120 milliárdot honnan keríti elő a GKM.

A 23,87 milliárd forintos spórolást a honvédelmi minisztériumban szintén már az év elején elkezdték azzal a szervezeti átalakítással, amely során a főosztályok számát 21-ről 11-re csökkentették. Ez elsősorban a bürokrácia, az adminisztráció csökkentését eredményezi - mondta az Index kérdésére Bocskai István szóvivő. A maradványképzés az idei második félévre tervezett beszerzéseket sem érinti, ugyanis a szeptembertől megjelenő pályázatok eredményhirdetése csak év végére, míg a teljesítés és a kifizetés a jövő év elejére várható.