Még nem aktuális
A nagysebességű vonat bevezetéséről 1995-ben döntött a cseh vasút, de miután csődbe ment a vasúti szerelvényeket gyártó prágai CKD gyár, a cégnek külföldi gyártót kellett keresnie. A választás végül az olasz-francia Alstom cégre esett, amely két év alatt kifejlesztette a csehországi igényeknek megfelelő Pendolinót, és elkészítette az első szerelvényt.
A cseh vasúti társaság hét szerelvényt rendelt, amelyek közül az elsőt 2006-ban szeretnék forgalomba állítani a Berlin-Prága-Brünn-Bécs útvonalon. A Pendolino eleinte 160 kilométeres óránkénti átlagsebességgel közlekedne, mert egyik érintett országban sincsenek még meg a műszaki és biztonsági feltételek a nagyobb sebességhez - állítja Petr Stáhlavsky, a vasút szóvivője.
Nem biztonságos
A Pendolino menetrendszerű üzembehelyezését késlelteti, hogy ilyen nagy sebességnél a cseh vasút mostani biztonsági rendszere hibásan működik: bizonyos helyzetekben nem veszi észre a szerelvényt. Így megtörténhetnék, hogy szabadot jelez a biztonsági rendszer, és a vasútállomásról más vonatot engedhetnek a pályára, ami katasztrófát okozhat. Szakértők szerint a fő cseh vasútvonalak csak mintegy húsz év múlva lesznek olyan állapotban, hogy lehetővé váljék az óránként több mint kétszáz kilométeres sebesség.
A Pendolino-szerelvény hét kocsiból áll, és 330 ülő személyt szállíthat, kanyarokban az utasok nagyobb kényelmére enyhén bedől. Egy-egy szerelvény ára 650 millió cseh korona (5,2 milliárd forint). A francia és a japán nagysebességű vonatok már most óránként több mint háromszáz kilométeres sebességgel közlekednek. Az első kínai szupervonat óránként közel négyszázötven kilométeres sebességgel ingázik Sanghaj és a város repülőtere között, annak mágneses technológiája azonban jelentősen eltér a hagyományos vasúti rendszertől.