Magyarország a termálturizmusra épít

Az egészségturizmus fejlesztését az állam a Széchenyi terv keretében 2001-2003-ban 30,9 milliárd forinttal támogatta - derül ki a GKM összesítéséből. Összesen 92 fürdő- és gyógyintézmény, valamint nyolc szálloda nyert el fürdőfejlesztésre és kapcsolódó szolgáltatások fejlesztésére dotációt, amellyel 81,4 milliárdnyi beruházás valósulhat meg.

Hatvan megnyílt

A legtöbbet a nyugat-dunántúli régió (10,5 milliárd) nyerte el. A legnagyobb, több mint egymilliárdos támogatást a Thermál Hotel Visegrád kapta. A fürdők közül már csaknem hatvan megnyílt, a többi várhatóan 2005-re elkészül.

A tárca előzetes számításai szerint a támogatott fejlesztések megvalósulásával a fürdők tervezett éves vendégforgalma 46 százalékkal, 15 millióról 22 millióra növekszik. A GKM szakértői becslések alapján esélyt lát arra, hogy 2004-ben a magyarországi vendégéjszakák 25-30 százalékát - a gyógy- és wellness-szállodák révén - az egészségturizmus adja.

Leggazdagabb

A magyar termálvízkincs a leggazdagabbak közé tartozik a világon, Franciaországhoz, Olaszországhoz, Izlandhoz és Japánhoz mérhető a 30 Celsius foknál magasabb hőmérsékletű víz mennyisége. Az ország több mint háromnegyedén feltárható ilyen hévíz, de helyenként több mint 2500 méter mélyről. A szakértők becslése szerint naponta 250 ezer köbméter termálvizet termelnek ki a magyarországi kutak, ez a mennyiség a továbbiakban (főleg Budapesten) vízgazdálkodási és környezetvédelmi okokból jelentősen már nem növelhető.

A Magyarországon eddig feltárt 1300 kútból 840 üzemel, közülük mintegy háromszáz szolgál fürdési célokat. Az Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatóság eddig 164 kút vizét minősítette gyógyhatásúnak. A gyógyhely minősítést 13 fürdő nyerte el, ami azt jelenti, hogy ezekben komplex gyógyturisztikai szolgáltatásokat lehet igénybe venni, valamint a gyógyulást a létesítmény kedvező földrajzi elhelyezkedése, környezete is elősegíti.