60 órás is lehet a munkahét

A munkáltatóval kötött megállapodás alapján akár 60 órát is dolgozhatnak a jövőben az uniós munkavállalók (ügyeleti munkakörökben ez 65 óra is lehet), ha majd az Európai Parlament is jóváhagyja a szakminiszterek most elfogadott döntését. Alapértelmezésben persze továbbra is 48 óra lehet a maximális heti munkaidő, ez alól is van azonban kivétel: a britek továbbra is az egyénre bízzák, akar-e ennél többet vállalni. London ugyanakkor engedett a munkaerő-kölcsönzéssel foglalkoztatottakra vonatkozó irányelv ügyében - az állandó alkalmazottakéval azonos jogok megadása azonban magyar szakértők szerint is káros hatásokkal járhat. Heves vitákat váltott ki az inaktív-aktív munkaidő, lényegében az ügyelet témája: a jövőben nem lenne uniós szinten kötelező az inaktív idő figyelembevétele, tehát például az ügyeletes orvos munkaidejébe csak az számítana bele, amikor ténylegesen dolgozik. A magyar szakszervezetek elutasítják az uniós döntést.

Egyhangúan és egyértelműen elutasítjuk mind a munkaidővel, mind a munkaerő-kölcsönzéssel kapcsolatos irányelvekről hétfőn született uniós szakminiszteri döntést, és lehetőségeink szerint mindent megteszünk a megváltoztatásáért, mivel mindkettő hátrányosan érinti a munkavállalókat - mondta a Napinak Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke. A magyar szakszervezetek már régóta elutasítják a tervezett módosításokat, sőt a múlt héten felkérték Herczog Lászlót, a munkaügyi tárca szakállamtitkárát is, hogy ismertesse véleményüket a luxemburgi ülésen. Ezt meg is tettem, de a liberálisabb szabályozás mellett fellépő tagállamok számára nem egyszerű elmagyarázni a régió országainak aggályait a szakszervezeti érdekérvényesítés hatásosságával kapcsolatban - válaszolta a Napi kérdésére a szakállamtitkár. Szavai szerint ugyan nem sikerült hétfőn blokkoló kisebbséget létrehozni a tanácsban, ám a tiltakozó országok minisztereinek reakciói, illetve a munkaidő-irányelvvel kapcsolatos korábbi parlamenti döntések alapján azt tartaná meglepőnek, ha a javaslatot módosító indítványt akár Magyarország számára kedvező változás nélkül elfogadná az Európai Parlament.

Magyarország leginkább az irányelv kollektív szerződésekkel kapcsolatos pontjai, illetve az ellen tiltakozott, hogy az opt-out határozatlan időre szóljon. Azt azonban biztatónak tartja a szakállamtitkár, hogy az irányelv meglehetősen sok mindent nemzeti hatáskörbe utal, vagyis nem írja elő az előírások automatikus beépítését a magyar jogrendbe (egyébként is a szabályozás hatályba lépésétől számított három éven belül kell azt átültetni). Ha például a kormány úgy dönt, az ügyelet esetében maradhat a jelenlegi szabályozás is: vagyis az, hogy egészében munkaidőnek számít.

Így még nem végleges

Mivel most ideiglenes döntés született, amelyet még jóvá kellene hagynia az Európai Parlamentnek is, ezért továbbra is intenzíven lobbizunk majd a munkaidő-irányelv jelenlegi formájának elfogadása ellen: többek között megkeressük a magyar EP-képviselőket, tárgyalunk az Európai Szakszervezeti Szövetséggel is a kialakult helyzetről - tette hozzá Borsik. A pénteki OÉT-ülésen minden bizonnyal megkérik a kormányzati oldalt, hogy számoljon be az ülésen történtekről. Újabb tárgyalásokat kezdenek majd a munkaügyi tárcával is, és próbálnak nyomást gyakorolni rá, hogy végre alakítson ki határozott álláspontot az opt-out intézményéről - és képviselje is azt. Az ESZSZ főtitkárának és néhány magyar EP-képviselőnek is az a véleménye, hogy a magyar kormánynak egyszerűen nincs is ezzel kapcsolatos álláspontja. Elvárható lenne egy baloldali kormánytól, hogy olykor munkavállalói érdekeket is képviseljen - mondja Borsik -, miután a magyar törvényhozás már elkövette azt a hibát, hogy megszavazta és létrehozta az önként vállalt túlmunka fogalmát.

Alaposabban át kellene tanulmányozni a végleges szövegváltozatot, például hogy benne maradt-e az a kitétel az irányelvben, hogy az új szabályozás nem jelenthet visszalépést a régihez képest - közölte Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke. Ettől függetlenül az egyéni alkukat munkavállaló és munkáltató között egyetlen szakszervezet sem szereti, mivel általában - Magyarországon pedig különösképpen - az előbbi jóval kiszolgáltatottabb, és nem lehet egyenlő felek megállapodásáról beszélni. Azt sem tartják elfogadhatónak az érdekképviseletek, hogy kollektív szerződésben még az ügyeleti idő 65 órás korlátját is fölül lehetne írni - ez teljesen lehetetlen helyzetbe hozná a magyar szakszervezeteket, amelyek érdekérvényesítő képessége a helyi alkukban eleve eléggé korlátozott.

A munkaerő-kölcsönzéssel kapcsolatban azt kifogásolják leginkább a szakszervezetek, hogy egy eredendően a gazdaság dinamizálását szolgáló eszközt itthon a piaci igényektől függetlenül üzemszerűvé tettek a kölcsönző cégek. Mivel alapvetően a megrendelő számára a szolgáltatással megtakarítható bérkülönbözettől remélik a saját profitjukat, a munkavállaló csak rosszabbul járhat - figyelmeztet Borsik János.