Színlelt szerződések: a több megbízó nem kifogás

Távol áll az életszerűség megteremtésének szándéka a munkaügyi tárcától a foglalkoztatási jogviszonyok ellenőrzéséhez használatos irányelv kialakításával kapcsolatban, véli Acsay Judit, a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) érdekvédelmi bizottságának elnöke.

A szövetség múlt csütörtökön vett részt a várhatóan decemberben megjelenő irányelv utolsó egyeztetésén, amelyen gyakorlatilag egyetlen szakmai javaslatot sem fogadott el a szaktárca. Az ekho által érintett szakmák elsősorban a szakmaspecifikus ismérveket és szempontokat hiányolták a tervezetből.

Az irányelv például nem tért ki arra, hogy egy megbízott hány forrásból szerzi jövedelmét, vagyis vállalkozóként hány szerződéses partnere van, holott az adótanácsadók nagy része ezt a legfontosabb szempontok egyikeként emlegeti. A szaktárca szerint azért nem vehető át ez a szempont, mivel az ellenőrök csak az adott szerződést, illetve annak körülményeit vizsgálják, vagyis egy vállalkozónak akárhány megbízási szerződését átminősíthetik, ha egyéb szempontok alapján az megalapozottnak tűnik.

Csakhogy Acsay szerint az "egyéb szempontokkal" is baj van. A sajtóban, médiában és a művészeti ágakban dolgozókat ugyanis jellemzően épp azért bízzák meg egy-egy feladattal, hogy azt ők szermélyesen végezzék el, míg az irányelv szerint a személyes munkavégzés, illetve az erre való kötelezettségvállalás már önmagában véve is vélelmezhetővé teszi a munkaviszony létét.

Az érem másik oldala ugyanakkor az, hogy az irányelvet a gazdaság összes szereplőjére nézve kell majd alkalmazni, evvel magyarázható a szempontrendszer általános jellege. A szakanyag kialakításának folyamatába azonban csak a művészeket és a sajtó-, illetve médiamunkásokat képviselő szervezeteket vonták be, holott a színlelt munkaszerződés problémája - már a bírósági ítélkezési gyakorlat alapján is - ennél jóval szélesebb rétegeket érint.

A MÚOSZ képviselője elmondta: a szövetség januárban folytatja a lobbizást a szakmaspecifikus szabályozásért, amelyhez az Európai Újságírók Szövetsége által készített chartát is felhasználják. Ennek keretében az uniós érdek-képviseleti szervezet közösségi szintre kívánja emelni az újságírók és médiamunkások szerződéses szabadságának elvét.