Barbara, Borbála
-6 °C
3 °C

Első csapás a kényszervállalkozásra

2003.01.15. 16:57
A Munkaügyi Minisztérium úgy módosítaná a Munka Törvénykönyvét, hogy a munkáltatók ne foglalkoztathassák alkalmazottaikat munkaszerződés helyett vállalkozói vagy megbízási szerződéssel, vagyis ne mentesülhessenek a kötelező járulék- és adóterhektől. Szakértők szerint a változtatás mintegy félmillió alkalmazottat érint. Az ellenőrzés szigorúbb lesz, és az ilyen ügyekben kiszabható bírság elérheti a hatmillió forintot.
Kiss Péter munkaügyi miniszter régi terve, hogy rendezi a sokszázezer megbízási szerződéssel dolgozó "álvállalkozó" helyzetét, azaz rákényszeríti a cégeket, hogy dolgozóikat valódi munkaszerződéssel rendelkező alkalmazottként foglalkoztassák. A minisztérium közleményt adott ki a januárban a parlament elé kerülő törvénymódosításról: "Kiemelt figyelmet érdemel a színlelt vállalkozások elleni állami fellépés. Hazánkban sajnálatosan igen elterjedt, hogy a munkáltatók a munkavállalókat munkaszerződés helyett polgári jogi - megbízási, vállalkozási - szerződéssel alkalmazzák. A módosítás feladatának tekinti annak kiküszöbölését, hogy a felek között létrejövő jogviszony megválasztására rendeltetésellenesen kerüljön sor."

Ennek érdekében a javaslat rögzíti, hogy "a szerződés típusának megválasztása nem irányulhat a munkavállaló érdekeinek védelmét biztosító rendelkezések korlátozására".

Az ellenőr bírságolhat

Az Indexnek a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) jogi tanácsadója elmondta, hogy a módosítás azt jelenti, ha valaki megbízási szerződéssel dolgozik, de a szerződés "jobban hasonlít" egy munkaszerződéshez (rögzítve van benne a munkaidő, munkahely, felettes utasítási joga stb.), akkor az munkaszerződésnek tekintendő. Ezt, a törvény szövegébe most bekerülő elvet a bírói gyakorlatban eddig is alkalmazták, de az ilyen papírok korábban csak akkor kerülhettek elő, ha egy alkalmazott valamilyen okból beperelte munkaadóját, és a szerződést így a bíróság értékelhette.

Ötvenezer forinttól hatmillióig

A tanácsadó szerint legalább ilyen fontos, hogy a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény is változik, így ezentúl az ellenőröknek joga van megnézni a szerződéseket. Ha ők úgy döntenek, hogy a cégnél munkaviszonyt álcáznak megbízási szerződéssel, akkor bírságot szabhatnak ki, illetve felszólíthatják a vállalkozást a gyakorlat megszűntetésére. A kiszabható büntetés mértéke is nőtt, legkomolyabb esetben elérheti a hatmillió forintot is.

A szakértő szerint ugyanakkor a "jól megírt" megbízási szerződések továbbra is érvényben maradhatnak. Tehát azok, akiknek a - például szellemi munkáról szóló - megbízási szerződése nem tartalmaz csak a munkaszerződésekre jellemző elemeket, vagy legalább minimálbérrel be vannak jelentve (tehát a munkaadó fizeti a járulékokat), akkor az ellenőröknek nincs miért bírságolniuk.

Félmillió érintett

Az MSZOSZ jogásza úgy véli, a módosítás körülbelül félmillió kiszolgáltatott, főleg építő- és ruhaipari, illetve kereskedelmi kisvállalkozásban dolgozó alkalmazottat érint. A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségénél kérdésünkre elmondták, hogy a közép- és nagyvállalatoknál ez a szerződési gyakorlat nem jellemző. Ugyanakkor a vállalkozás szabadsága nem korlátozható, tehát két cég szabályos szerződéses kapcsolata a módosítás után sem bolygatható. Így például egy rt. és az általa megbízott bt. szerződését az ellenőr a módosítás után sem vizsgálhatja. Az MSZOSZ jogásza szerint az átmenet valószínűleg lassú lesz, de így is elképzelhető, hogy több vállalkozás is tönkremegy a szigorúbb szabályozás, illetve az emiatt megnövő terhek miatt.