Miklós
-7 °C
4 °C

Képzetlen a magyar munkaerő

2004.01.06. 09:13
A szak- és felsőfokú képzettséggel rendelkezők tudása sokszor nem piacképes, ráadásul az állam sem ösztönzi kellőképp az autógyártó cégek hazai beruházásait.
Magyarországtól leginkább a jól képzett munkaerő hiánya, valamint a beruházásokat ösztönözni hivatott kommunikáció összehangolatlansága tántorítja el a külföldi befektetőket - mondta Agócs István, a Komárom-Esztergom megyei közgyűlés elnöke. A Toyota-Peugeot közös projekt a munkaerő-piaci lehetőségek és az elérhető támogatások miatt választotta Csehországot. A Peugeot szlovákiai letelepedése elsősorban a magas, az uniós szabályok végső határáig merészkedő támogatásnak köszönhető.

Nem találnak képzett embert

A Hyundai-Kia esetében az volt a cég elvárása, hogy egy teljes infrastruktúrával és közművel ellátott területet kapjon - ingyen -, amelyre csak a gyárat kell felhúzni. Ez mintegy harmincmilliárd forintos önkormányzati vagy állami kiadást igényelt volna, cserébe 1,1 milliárd eurót tett volna ki a cég beruházása. Az új gyár mintegy háromezer embernek adott volna munkát, ehhez jöttek volna még hozzá a beszállítók és kiegészítő szolgáltatók, így még legalább hétezer ember foglalkoztatására számítottak a régióban.

Spányik Péter, az ITD Hungary általános vezérigazgató-helyettese szerint a kiesésünk fő oka, hogy a nagy cégek attól tartanak, nem találnak két-háromezer jól képzett embert a környéken. Magyarország, amely korábban híres volt jól képzett munkaerejéről, az utóbbi években egyre többet veszített a versenyképességéből: az alacsonyan kvalifikáltak munkabére jóval gyorsabban nőtt, mint az általuk végzett munka termelékenysége. Ráadásul a szak- és felsőfokú képzettséggel rendelkezők tudása sokszor nem piacképes, nem felel meg a gyorsan változó környezet igényeinek. Az oktatási rendszerek korszerűsítésére, a cégek szakképzésének az egyszerűbb és egyértelműbb támogatására volna szükség - tette hozzá Spányik.

Magyarországon a környező országokhoz képest alacsony a munkanélküliség, de alacsony a foglalkoztatottság is, ez viszont áttételesen a jóléti rendszer fenntartásának drágulásához és a munkaerő járulékos terheinek emelkedéséhez vezet, ami hosszú távon szintén rontja a versenyképességet.