Nehezen mozdul a munkaerő

A dolgozó lakosság csaknem egyharmada kényszerül ma arra, hogy ingázzon az otthona és a munkahelye között. Még ez is kevés, lassan a mobilitás hiánya lesz az egyik legnagyobb gátja a beruházásoknak - állítják szakértők, akik szerint kormányzati lépések szükségesek. Elsősorban szak- és betanított munkásokat, kőműveseket, ácsokat, műszerészeket, gépészeket, lakatosokat, hegesztőket és vegyipari szakmunkásokat várnak a Pest, Komárom, Vas és Zala megyei munkahelyekre. Bár a keleti országrészben, s főleg Szabolcsban nagy létszámban áll rendelkezésre az olcsó és szabad munkaerő, a tapasztalatok szerint gyakran előfordul, hogy az új munkahelyeket létesítők nem, vagy csak nehezen találnak megfelelő embert.

A lakáspiac tehet róla

Elsősorban a lakáspiaci viszonyokban látja a mobilitás hiányának az okát Oláh Beáta, a Foglalkoztatási Hivatal Eures menedzsere. Kevés a bérlakás, az ingatlanpiaci árak közötti különbség pedig óriási. Gátolja a mobilitást az is, hogy a magyarok nagyra értékelik a biztonságot, a család közelségét, félnek a költözéssel járó kockázattól. Az alacsony bérek, a közlekedési nehézségek, a rossz munkakörülmények sem teszik vonzóvá a távoli elhelyezkedést, véli Egri Imre kutató. A munkavállalók számára nem jelent perspektívát a több száz kilométer távolságban lévő, minimálbérrel vagy feketefoglalkoztatottsággal járó munka - tartják egybehangzóan a szakértők.

Az ingázók 15 százaléka szellemi foglalkozású, míg 85 százalékuk fizikai munkaerő. Az előbbiek többsége a napi vándorlók közé tartozik, az utóbbiak zöme azonban jó, ha havonta egyszer hazajut a munkahelyétől akár 200 kilométerre lévő otthonába. Ideiglenes ágyuk szinte soha nem hűl ki - fogalmaz Kovács Ildikó, a Manpower Kft. magyarországi igazgatója. Garázsban, szanált épületekben, raktárhelyiségekben alhatnak, három műszakban váltják egymást az ágyban. Az ipari parkok mellé nem épültek munkásszállók, a meglévők beteltek, az önkormányzatok pedig nem tudják megoldani a szálláslehetőségek finanszírozását. Elmennek a külföldi beruházók, ha a megépült üzemekbe nem találnak munkaerőt, állítja a szakember, aki szerint a kormány feladata is lenne, hogy az embertelen állapotok megszűnjenek.

Bár ismertek a gondok, a most készülő nemzeti foglalkoztatási akcióterv elsősorban a közlekedési infrastruktúrát fejlesztené az országon belüli mobilitás növelése érdekében. A gyorsforgalmi utak építése a foglalkoztatás számára is új perspektívát nyithatna egyebek között Miskolcon, Nyíregyházán, Debrecenben, Szegeden.