Szakadék a bérek között

A munkaidő növelésével, rugalmasabb munkajogi megoldásokkal lehetne csökkenteni a régiók foglalkoztatási különbségeit - állítja Tóth László, a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium stratégiai főosztályának vezetője. Ahhoz, hogy a keleti régiót is felfedezzék a befektetők, s új munkahelyek jöjjenek létre, kedvezőbb feltételeket kell teremteni az invesztorok csalogatására - fogalmaz a szakember. Erre szükség is van, mert a KSH legfrissebb adatai szerint 12 százalékos különbség van a közép-, illetve az észak-magyarországi régió foglalkoztatási szintje között. Véleménye szerint nem várható több adó- és járulékkedvezmény, helyi szinten azonban lehet operálni az iparűzési adóval, ahogy a nyugati régióban is megtették ezt az önkormányzatok.

Emberi okok

Elsősorban emberi okok gátolják a keleti régió fejlődését, alkalmazkodóképes és mobilabb munkaerőre van szükség - mondja Tóth László, bár elismeri, az infrastruktúra hiányossága jelentősen gátolja az ingázási kedvet. A vállalkozások többsége csak 3-4 hónapra előre látja megrendeléseit, ekkor azonban jóval intenzívebb munkatempóra van szükség, mint amennyit a napi 8 órás munkavégzés lehetővé tesz.

Az iskolázottság tekintetében nincs formális különbség a régiók között, vagyis a szak- és középiskolát végzettek, illetve diplomások aránya hasonló, az eltérés sokkal inkább a képzettség minőségében, a szakmai felkészítésben rejlik, ez szintén kedvezőtlenül befolyásolja a foglalkoztatást - hangsúlyozza a szakember.

Más fizetések

A regionális kereseti lehetőségek között óriásiak a különbségek. A KSH adatai szerint a legfejlettebb közép-magyarországi régió bruttó keresetei 2003-ban 25,3 százalékkal voltak magasabbak az országos átlagnál, míg a dél-alföldi régió bérei 16,5-del maradtak el az átlagtól. Tóth László elmondta, hogy korábban felvetődött ugyan a regionális minimálbér bevezetésének gondolata, ezt azonban elvetették a szaktárcánál. Az északi régióban nemcsak a foglalkoztatási ráta alacsony, de a munkanélküliség is ezen a területen a legnagyobb. Itt a legsürgetőbb a szerkezetváltás, hiszen a nehézipar megszűnését, munkaerő felvételét semmi sem pótolta - hangsúlyozza a szakember, aki szerint az uniós források lehetővé teszik majd a regionális különbségek csökkentését.

Jelenleg minden régióban egységesen a szolgáltatás szívja fel a legtöbb munkavállalót, a mezőgazdaság pedig a legkevesebbet. Az iparban és a szolgáltatásban dolgozók száma Közép-Magyarországon a legmagasabb, míg az észak- és a dél-alföldi régióban a mezőgazdaság foglalkoztatja a legtöbb munkavállalót.