Januártól vasutat is épít az autópályacég

2006.12.13. 12:21
Az új évben ismét változik a Nemzeti Autópálya Zrt. tevékenységi köre - jelentette be Remenyik Kálmán, a társaság vezérigazgatója. Idén január 1-jétől átvették a nem uniós finanszírozású közútfejlesztéseket, jövő januártól viszont már az EU-forrásokból megvalósuló közútfejlesztések beruházója is a Nemzeti Infrastruktúrafejlesztő (NIF) Zrt.-re változó nevű cég lesz. A névváltás oka, hogy január 1-jétől a vasúti pályafejlesztések beruházói munkáit is átveszik. A következő hét évben több mint 2000 milliárd forintot költhetnek fejlesztésekre, de néhány beruházás pénzhiány miatt így is csúszni fog.

A gazdasági minisztériumban döntés született az NA Zrt. tevékenységének bővítéséről. A társaság így Magyarország legnagyobb infrastruktúra-fejlesztő cége lesz, amely 2007 és 2013 között 2200-2300 milliárd forintnyi fejlesztési pénz koordinálásáért felel majd - mondta Reményik Kálmán, hozzátéve: a változó tevékenység miatt januártól a cég neve is változik, Nemzeti Autópálya Zrt.-ből Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztő Zrt.-re.

A leendő NIF Zrt. 63 uniós forrásból finanszírozott közútfejlesztési projektet vesz át januártól. Emellett 38 útépítési programban 160 kilométernyi közutat építettek idén 91 milliárd forintért, és folyamatban van 124 útszakaszon az útburkolat megerősítése a 11,5 tonnás teherbírásra.

Az új szervezet feladata állami fejlesztő cégként a társadalmi igények kiszolgálása, illetve gazdasági és közlekedésszakmai programok lebonyolítása lesz. Az új szervezetű, a kibővülő feladatok miatt gyarapodó létszámú cég átnevezéséről Remenyik Kálmán szavai szerint szerdán döntött a cég menedzsmentje, és elkezdődött a társaság átszervezése is.

Halasztások pénzhiány miatt

Az ezermilliárdos nagyságrendű források ellenére több gyorsútfejlesztési program csak később, vagy egyszerűbben valósul meg - mondta Reményik. Így háttérbe szorul és határidőre nem valósul meg az M9-es fejlesztése, az M8-as "helyenként egyszerűsített verzióban" készül el, és az M4 kétszer kétsávúsítását is csak "egy határig" lehet megoldani - sorolta a vezérigazgató.

Az M8 nem kétszer kétsávos, új gyorsforgalmi út lesz - az eredeti tervek szerint az új pálya az M7-es polgárdi csomóponttól vezetett volna Dunaújvárosig -, hanem a jelenlegi 62-es főutat fejlesztik egyebek mellett új elkerülőkkel a dunaújvárosi Duna-hídhoz vezető gyorsforgalmi úttá. Ennek, akárcsak az M9-es és M4-esen tervezett fejlesztések visszafogásának, pénzügyi okai vannak - ismerte el Reményik Kálmán.

Nem pénzügyi okok miatt, de csak jövő nyárra készül el az M7-es Nagykanizsa környéki, idén átadni tervezett szakasza. A 18 kilométerből hatot hétfőn helyeztek forgalomba, a maradék 12-re kell várni még fél évet. A csúszásnak Remenyik szerint tulajdonszerzési okai voltak.

A szintén csúszásban lévő M3-4-es főútról Reményik Kálmán azt mondta: egyre kisebb az esély arra, hogy határidőre elkészüljenek. A kivitelező már kezdeményezte a szerződésmódosítást, így "komoly esély van arra, hogy a csúszás nem múlik el nyomtalanul, és tolódni fog a határidő" - fogalmazott a vezérigazgató. Ez szerinte nem jelenti automatikusan azt, hogy elbukjuk az EU-támogatást. Ha a NIF és az NFÜ ügyesen fog dolgozni, módosításokkal megtartható lesz az uniós forrás - mondta.

Pécsre ppp-ben

Az M6-os építéséről Remenyik Kálmán elmondta: a mostani tervek szerint az autópályának 2010 tavaszára kell megépülnie Pécsig (a baranyai megyeszékhely abban az évben Európa kulturális fővárosa lesz). Három szakaszról van szó, a Dunaújváros-Szekszárd és a Szekszárd-Bóly közötti M6-osról, valamint a Bólytól Pécsig továbbmenő M60-asról.

Az utat, akárcsak annak első, idén átadott, Érd és Dunaújváros közötti szakaszát, ppp-konstrukcióban építik. Emiatt - mivel a koncessziós törvény szerint a pályázat kiírója a közlekedési tárca, a leendő NIF csak lebonyolító mérnök lesz - Reményik Kálmán nem tudta megmondani, mikor kezdődhet az építkezés, Bár annyit megjegyzett: ahhoz, hogy a pálya biztosan elkészülhessen 2010 tavaszára, 2007 májusában zárni kell a tendert.

Vasútfejlesztés korrekciókkal

A vasútfejlesztési programokról elmondta: az európai IV-es és V-ös vasúti korridor, a délnyugat-északkeleti és északnyugat-délkeleti irányú pályák fejlesztése a legfontosabb feladat. Előbbiben is lesznek azonban változások. A délnyugat felől érkező pálya nem Székesfehér-Boba között lesz, hanem a jelenlegi tervek szerint Győr környékén csatlakozik Budapest felé, majd Szolnokig egy pályán megy, ott válik ketté.

Mivel Brüsszel még nem fogadta el a magyar fejlesztési listát, így nem tudta megmondani, hány kilométer út, autópálya és vasút fog megépülni. Az úgynevezett indikatív listán lévő tervekben 2000 kilométert meghaladó építés és felújítás szerepel.