Futni hagyja a parlament az adócsalókat

A jövő évi adócsomag az egyszerűsítés és a feketegazdaság elleni harc csomagja – megannyiszor hallhattuk ezt a jellemzést az elmúlt két hónapban kormányzati tisztségviselőktől. Utóbbi állítással, illetve annak üzenetértékével azonban adószakértők szerint nehezen fér össze a 2009-es adócsomagba rejtett néhány bekezdés, és az, hogy az Index információja szerint jövőre az adóhatóság visszavesz a vagyonosodási vizsgálatokból.

Negyedelik a vagyonosodási vizsgálatokat

Több forrásból származó információink szerint a tavalyi és idei volumen negyedére tervezi csökkenteni az APEH a vagyonosodási vizsgálatok számát. Ez azt jelenti, jövőre 2-3 ezer vagyongyarapodási eljárást indíthatnak a revizorok.

Megkerestük az adóhivatalt, amely szűkszavú válaszában közölte: 2009-re vonatkozóan nincs kijelölt, illetve előre meghatározott ellenőrzési darabszám az ilyen típusú vizsgálatok ügyében; a vizsgálatokra történő kijelölést – hasonlóan az idei gyakorlathoz – egyedi kockázatelemzés alapján, központilag meghatározott kiválasztási elvek figyelembe vételével végzik a regionális igazgatóságok.

A vagyonosodási vizsgálatokat előszeretettel hozta fel az elmúlt két esztendőben a kormányzat mint a feketegazdaság elleni harc legjobb példáját. A korábbi évek pár száz ilyen ellenőrzését 2007-ben tízezer fölé tornázta az APEH, és idén is gőzerővel folytatják az ilyen eljárásokat. Ezért is lehet meglepő, hogy éppen akkor, amikor a jövő évi adócsomag egyik deklarált kiemelt célja éppen az adócsalók elleni küzdelem, miért negyedeli az adóhivatal a vagyonosodási vizsgálatok számát.

Adószakértők arra mutatnak rá, hogy ebben a két esztendőben az APEH – viszonylag könnyen – nagy számban csípett fülön olyanokat, akik a korábbi években kijátszották az adószabályokat. A számok azt mutatják, hogy három vagyonosodási vizsgálat alá vetett magánszemélyből kettőnél az adóhivatal adócsalást állapított meg, átlagosan 8-9 millió forint adóhiányt és körülbelül még egyszer ennyi bírságot szabva ki.

Noha egyes szakértők szerint ma már jóval nehezebb lehet ugyanilyen adócsalót fogni viszonylag kis ráfordítással, nem árt felidézni azt sem, hogy 2006-2007 táján a Fidesz több ízben is kifogásolta a vagyonosodási vizsgálatokat, majd idén nyáron a szocialista képviselő, Bárándy Gergely, a Medgyessy-kormány volt igazságügyi miniszterének fia a pénzügyminiszterhez írott levelében a vagyongyarapodási vizsgálatok szabályainak felülvizsgálatát szorgalmazta, több ponton is kifogásolva az APEH gyakorlatát.

A véletlenek egybeesése

Érdekes kapcsolat fedezhető fel ezek után az alig egy hónapja törvénybe iktatott 2009-es adócsomag és a vagyonosodási vizsgálatok számának tervezett drasztikus csökkentése között.

Az APEH a vagyonosodási vizsgálatokra történő kiválasztás során előszeretettel – és sikeresen is – halászott azon cégtulajdonos magánszemélyek között, akik nagy összegű tagi kölcsönt nyújtottak a cégüknek, miközben papíron a jövedelmük alapján erre nem lett volna módjuk, mivel a minimálbér körüli jövedelmet mutattak ki a bizonylatok alapján, ebből pedig sokmillió forintot megtakarítani és azt kölcsönadni a cégnek életszerűtlen.

Az Országgyűlés által elfogadott jövő évi adótörvények azonban ezeket a személyeket futni hagyják, ráadásul úgy, hogy a normál mértékű közteher helyett egy jóval kisebb mértékű adó befizetésével feloldozást nyernek bűnük alól.

80 helyett 10, ez a büntetlenség ára

A száz oldalnál is bővebb, a parlamenti többség által elfogadott 2009-es adócsomag átmeneti rendelkezései közé (257. paragrafus, 19. pont) helyezte a kormány azokat a passzusokat, amelyeknek lényege, hogy ha a cégtulajdonos elengedi a cégének nyújtott tagi kölcsönt (vagyis teljesen lemond róla, nem kéri vissza magánszemélyként) – ez pedig azt jelenti, hogy javul a cég eredménye –, és ezt a cég kifizeti osztalékként az idei eredményéből, akkor a cégtulajdonos magánszemélyt egy kedvező, 10 százalékos osztalékadó terheli csak. Sőt, adószakértők arra hívják fel a figyelmet, hoyg az így elengedett tagi kölcsönt lényegében tisztára mossa a törvény azzal, hogy úgy fogalmaz: "a magánszemélynek az elengedett tagi kölcsönnel azonos vagyona tekintetében vagyongyarapodás nem vélelmezhető".

A normál szabályok szerint ha a cég egyik tulajdonosa elengedi a cégének nyújtott tagi kölcsönt, akkor az után – az eredményjavulás miatt – a cég 16 százalékos társasági adót és 4 százalékos különadót fizet, a magánszemély pedig a társasági és különadóval csökkentett adóalap után 25, bizonyos esetekben 35 százalékos osztalékadót ró le. A tagi kölcsön elengedése normál esetben így összesen 40 százalékos adóteher mellett lehetséges. Ezzel szemben a most akciós, csak erre a tranzakcióra érvényes osztalékadóval viszont csak 10 százalékos az adóteher, mivel itt az akciós osztalékadó összegével mérsékelni lehet a társasági adó és a különadó alapját, vagyis társasági adót és különadót sem kell fizetni az akciós elengedett tagi kölcsön után.

A tagi kölcsön elengedésének azonban nemcsak adóvonzata van, hanem a cégnek ajándékozási illetéket is le kell rónia utána. Normál esetben 21-től 40 százalékig terjedő illeték fejelné meg a 40 százalékos adóterhet, vagyis összességében az elengedett tagi kölcsön után a cég és annak tulajdonosa 61-80 százalékos elvonással szembesül. Ha az "akciós" tagi kölcsön elengedésére is vonatkozna az ajándékozási illetékkötelezettség, akkor összesen 31-50 százalékos (a 10 százalékos adóhoz jön a 21-40 százalékos illeték) elvonás lenne az ügyleten.

Ez ugyan valamivel kisebb a normál esetre érvényes 61-80 százalékos adó- és illetéktehernél, ám önmagában még mindig olyan magas, hogy az szakemberek szerint egyetlen érintett számára sem lenne vonzó, senki sem választaná, hiszen ki akarna akár 50 százalékos terhet befizetni.

Akciós adóhoz illetékmentességet ajándékoztak

Talán ez a megfontolás is szerepet játszott abban, hogy az adócsomag zárószavazásának napján a pénzügyminiszter több más passzussal együtt benyújtott egy olyan kitételt is, (22. pont, pdf-formátum) amely ezen akciós osztalékadóval érintett tagi kölcsön elengedésére ajándékozásiilleték-mentességet ad. Vagyis így már nem kell fizetni az akár 40 százalékra kúszó ajándékozási illetéket a szóban forgó tranzakció után, így a normál esetre érvényes 61-80 százalékos elvonással szemben az akciós, tagi kölcsön elengedése és annak 2008. évi eredményből történő osztalékként való kifizetése esetén csupán 10 százalékos elvonás sújtja az érintett céget és tulajdonosát – hívja fel a figyelmet a jogszabály következményeire több adószakértő is.

Érdekesség, hogy törvényjavaslathoz utolsó pillanatban csak úgynevezett koherenciazavart kiküszöbölő indítványt lehet beterjeszteni, amely a törvények egyes részei közötti technikai ellentmondásokat oldja fel. Bár a Pénzügyminisztérium az ajándékozásiilleték-mentességet lehetővé tevő bekezdés indolásában az "adórendszer koherenciájának erősítésére" hivatkozik, szakértők szerint a kedvezményes osztalékadó és a normál esetre érvényes 40 százalékos ajándékozási illeték egyáltalán nem ütötte volna egymást, tehát technikai oka nem volt az illetékmentesség utolsó pillanatban való becsempészésének, azzal tartalmilag írták felül a most érvényes adószabályokat.

Színezi a történetet, hogy ezen utolsó pillanatban benyújtott módosításról – néhány másikkal egyetemben – külön szavazást tartott a parlament, és csupán a szabad demokraták ellenezték az ajándékozásiilleték-mentességet, az MSZP-vel együtt szavazott a Fidesz, az MDF, a KDNP és a független honatyák is (a pontosság kedvéért:egy szocialista nemet nyomott, egy liberális igent).

Rossz üzenet

Összességében tehát a vagyonosodási vizsgálatokkal eddig tetten ért, cégüknek papíron szerény jövedelmükből tagi kölcsönt nyújtó adócsalókat a 2009-es adócsomag mentesíti a vagyonosodási vizsgálatok alól, és tőlük ezért a normál mértékűnél jóval kisebb, 61-80 helyett csak 10 százalékos teher megfizetését várja el.

Lapunknak nyilatkozó, de – szakmai okokra hivatkozva nevük elhallgatását kérő – adótanácsadók emlékeztetnek arra is: a mostani lépés pikantériája, hogy 2006 őszén, a megszorító csomag keretében már volt egy akció a szóban forgó személyeknek, akkor is kedvezményes, 10 százalékos osztalékadót kellett leróniuk az elengedett tagi kölcsön esetén. Igaz, akkor ez nem jelentett amnesztiát, azaz a későbbi vagyongyarapodási vizsgálatok alól az elengedett tagi kölcsönnek megfelelő összeg nem mentesült.

Az akkori intézkedést több szakértő is kifogásolta, köztük Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst & Young adószakértője is. Vámosi-Nagy szerint ha az adócsalóknak lehetőséget biztosítanak a törvények, hogy "akciós", kedvezményes adóval tisztára moshassák magukat, akkor az rossz üzenetet hordoz az adót befizetők számára, és azt sugallja, hogy ha egyszer már volt ilyen akció, néhány év múlva lehet, hogy megismétlődik. A mostani, a két évvel ezelőttit, egyszerinek mondott lépést megismétlő, sőt, azt fokozó intézkedés is hasonló okokból felettébb káros – húzza alá Vámosi-Nagy Szabolcs.