Ferenc, Olívia
-2 °C
4 °C

Egy hét pihenést buktunk az idén

2005.11.07. 10:54
Mindössze három plusz szabadnapot nyer(t)ünk az idén a piros betűs ünnepekkel: március 15. és november 1. esett eddig hétköznapra, karácsony második napja pedig még előttünk áll. Egy ideális évben akár plusz egy hét szabadságunk is lehetne ehhez képest, ráadásul ezt a nemzetgazdaság meg sem érzi: elsőre talán furcsának tűnő módon az viszont kimutathatóan hat a GDP-re, ha szökőévben plusz egy naptári nap is folyik munka.
Tíz pirosbetűs, hivatalosan a Munka törvénykönyv szerint munkaszüneti nap van évek óta Magyarországon. Egy az inkább pihenni, mint dolgozni szeretők számára szerencsés évben ez azt jelentheti, hogy akár nyolc nappal, azaz másfél munkahéttel is megnő a szabadságkeret. Rosszabb időkben azonban mindössze három napot nyerünk, így volt-van ez az idén is.

A tíz, a törvény szerint munkaszüneti napból kettő biztosan mindig plusz szabadságot biztosít: pünkösd és húsvét hétfőjén nem dolgozunk. A fennmaradó nyolc nap ( január 1., március 15., május 1., augusztus 20., október 23., november 1. és december 25-26.) viszont minden évben vándorol, azaz hol hétvégére, hol hétköznapra esik. Az utóbbi időszak nem alakult fényesen: tavaly négy, az idén mindössze három plusz napot nyertünk. Ez utóbbi egyébként egyrészt évtizedes negatív rekord, másrészt viszont a minimumot is jelenti. A nyolc "vándornap" ugyanis - a szökőévekkel is kalkulálva - összesen 14-féleképen helyezkedhet el, de legalább három közülük biztosan hétköznapra esik. Ideális esetben pedig mind a nyolc, ilyen legközelebb 2007-ben lesz, de már jövőre is átlag feletti számú, hat plusz nappal gazdálkodhatunk.

Nézze meg, hány nap plusz szabadsággal számolhat 2030-ig!

Évszám Hétköznapra eső ünnepnapok

Nem hiányzunk a termelésből

Ha abból indulunk ki, hogy a nyolc plusz nap az átlag munkavállalóknak évente bőven 25-30 százalékkal (kortól, egyebektől függően) kvázi növeli a szabadságkeretét, joggal feltételezhetjük, hogy ez bizony egyáltalán nem kedvez a nemzeti össztermék alakulásának. Pedig nyugodtak lehetünk: a GDP - legalábbis nálunk -- meg sem érzi, hogy három vagy nyolc ünnep esik hétköznapra. Mint Ferenczi Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank főosztályvezető-helyettese az Indexnek elmondta, bár számos európai országban néhány tized százalékot is módosít a gazdasági növekedés alakulásán az úgynevezett munkanaphatás, a hazai tapasztalatok egyelőre ezt nálunk nem igazolják. Ezzel szemben az MNB már a tavalyi GDP-növekedés előrejelzésekor felhívta a figyelmet, hogy az adatot - ez esetben fölfelé - befolyásolta, hogy 2004 szökőév volt, azaz február 29-ével egy naptári nappal több volt az évben. A KSH ezzel akkor még nem számolt, az idén - más összefüggésben, azaz, hogy a tavalyihoz képest az idei GDP alakulását a mínusz egy nap is befolyásolja - már igen. A statisztikai hivatal valóban az idei évtől veszi figyelembe a szökőévhatást - erősítette meg az Indexnek Papp Éva osztályvezető, mivel mostanra készültek el az ezzel kapcsolatos számítások. Ezt magyarázza az is, hogy statisztikailag rövid idősor áll rendelkezésre, mérésekhez szükséges negyedéves GDP-adatokat csak 1995 óta rögzíti a KSH.

Akkor is dolgozunk, amikor nem

Az akár nyolc nap plusz kiesés, vagy az akárcsak a szélsőséges évek között megfigyelhető öt (munkával vagy anélkül töltött) napnyi eltérés tehát nem számít, a négy évente jelentkező plusz egy nap viszont igen? Igen. A szakértők ezt részben azzal magyarázzák, hogy voltaképpen nem áll meg az élet a munkaszüneti napokon sem, a gazdaság számos szektorában ilyenkor is folyik munka, elég csak az erőművekre, vagy a szolgáltatóipar egy részére gondolni. Ferenczi Barnabás szerint a munkanaphatás jellemzően azokban az országokban érvényesül, ahol a munkáltatók szempontjából kevésbé liberális a törvényi szabályozás, többet elértek a szakszervezetek, azaz szemben velünk, tényleg szinte alig akad dolgozó. Papp Éva ehhez hozzáteszi: bár ezt csak sejteni lehet, de az iparvállalatok feltehetőleg a rendeléseiknek megfelelően alakítják termelésüket. Azaz munkaszervezéssel elérik, hogy függetlenül a munkaszüneti napok alakulásától az előállított érték az előzetesen tervezettnek megfelelő legyen.

Mindezzel szemben a négyévente jelentkező szökőnaphatás érezhetően megdobja a GDP-t. A plusz egy nap negyedéves szinten 0,7, éves szinten 0,1 tized százalékos plusz termelést jelent az eddigi megállapítások szerint.

Kétnapos marad a karácsony

A fentiek fényében aligha vesztenénk sokat, ha emelkedne a munkaszüneti napok száma. A szakszervezetek évek óta "kérik" december 24-ét, (amely egyébként az uniós országok többségében is munkanap), és Gyurcsány Ferenc miniszterelnök tavaly már ígéretet is tett rá, de a munkaadók megvétózták a lépést. Mint Wittich Tamás, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke lapunknak elmondta, az MSZOSZ ugyan a kormány által előkészített javaslattal sem volt maradéktalanul elégedett, mert az a kereskedelmi szférát mentesítette volna a december 24-i pihenőnap kiadásától, de egy hónappal ezelőtt az Érdekegyeztető Tanács ülésén a munkáltatói oldal még ilyen formában sem fogadta el a javaslatot. Ugyancsak elbukott a szakszervezetek egy másik, a munkaidőt csökkenteni hivatott javaslata, hogy a nyolcórás munkaidőnek legyen része az ebédidő. A hazai érdekképviseletek a negyven órás munkahét csökkentését nem tűzték zászlajukra, azt viszont Wittich Tamás eredménynek tekinti, hogy sikerült elérniük ennek ellenőrzésének jobb betartását.

Uniós eltérések

Az EU országaiban igen jelentős szórás figyelhető meg a törvényben biztosított munkaszüneti napok számát illetően, bár pontos adatok ezzel kapcsolatban, úgy tűnik nincsenek. Erre utal legalábbis, hogy az Európai Bizottság oldalán elérhető országválasztós tájékoztatóból egyrészt több állam adatai hiányoznak, míg másoké rosszak: Magyarország esetében például azt tudhatja meg az érdeklődő, hogy december 24-e is munkaszüneti nap. Az eligazodást egyébiránt az is nehezíti, hogy egyes államokban a tartományok, régiók is bírhatnak csak a saját területükön érvényes munkaszüneti nappal. És hogy a kép még kuszább legyen: egy ugyancsak hivatalos uniós oldalról elérhető, utazóknak szánt tájékoztató adatsor távolról sincs összhangban az említett bizottsági oldal adataival. Mindenesetre az egyértelműnek tűnik: az új tagállamokban jellemzően a hazaihoz hasonlóan tíz munkaszüneti nap van, ennél kevesebb sehol nincs, ugyanakkor több régi uniós országban akár 13-14 plusz nappal is gazdálkodhatnak a dolgozók.

Varázslatos Szicília

Baboci2006 felhasználónk jóvoltából vadonatúj fotók segítségével visszatérhetsz a nyárba!

Oszd meg élményeidet!

Oszd meg nyári élményeidet más utazókkal is, tölts fel beszámolót, fotókat!