Barbara, Borbála
-6 °C
3 °C

Konvergencia: a ciklus végéig maradnak a magas adók

2006.08.22. 17:55
Konvergenciaprogram még nincs, a konvergenciának viszont már van a kormány által elképzelt programja, amelyet társadalmi vita után - a számvevőszék és a jegybank véleményének ismeretében - a jövő héten véglegesít a kormány. Gyurcsány szerint ártott az országnak a munkaanyag múlt heti kiszivárogtatása, az abban foglalt és a most közölt számok között azonban minimális az eltérés. A kormányfő először jelentette ki: a ciklus végéig maradnak a most megemelt adók. A miniszterelnök céldátumról nem beszél, de szavaiból az tűnik ki, a kormány tervei alapján akár a 2010-es időpont is tarható.

"A kormány célja, hogy a tartós egyensúlyon alapuló növekedés feltételeinek megteremtésével és a gazdasági-társadalmi modernizációt szolgáló fejlesztési program végrehajtásával Magyarország gazdasági teljesítménye, az itt élő és dolgozó emberek életkörülményei tartósan és gyorsuló ütemben közelítsenek, zárkózzanak fel az Európai Unió legfejlettebb országaihoz" - jelentette be Gyurcsány Ferenc a konvergenciaprogram - hangsúlyozottan - vitaanyagának keddi ismertetésén. Az anyagot csütörtökön egy kifejezetten emiatt összehívott kormányülésen tárgyalja a kabinet, az itt politikai támogatást nyerő dokumentumot küldik meg az Állami Számvevőszéknek és a Magyar Nemzeti Banknak, illetve ez kerül hétfőn az Országos Érdekegyeztető Tanács elé is.

A vitaanyag bemutatóján ugyan a kormányfő hangsúlyozta, hogy céldátumról elfogadott konvergenciaprogram nélkül szerinte értelmetlen beszélni, a prezentációból mégis azt tűnt ki, a kabinet nem zárja ki a 2010-es, sőt talán a 2009-es euróbevezetést sem. Gyurcsány ugyanis kiemelte: 2009-re a nyugdíjkorrekció utoljára alkalmazható lehetőségével (a magánnyugdíj-pénztári befizetések 20 százaléka lesz leírható a költségvetési hiányból) a büdzsé eléri a 3 százalékos deficitszintet, azaz a határértéket. Ugyanebben az évben már csökken az előző évben (a múlt héten kiszivárgott anyagban szereplőnél is fél százalékkal magasabban) 72,7 százalékon tetőző államadósság. A miniszterelnök hangsúlyozta: a maastrichti kritériumok szerint vagy 60 százalék alatti kell legyen az államadósság GDP-hez viszonyított aránya, és ez esetben mindegy, csökkenő vagy emelkedő a trend, vagy ha e határ felett van, tartósan csökkenő trendet kell mutatnia. A kormányfő kérdésre válaszolva kijelentette: Magyarország 2007-2009 között csatlakozhat az eurózóna előszobájaként emlegetett ERM II árfolyamrendszerhez (az euró bevezetése előtt legalább két évet kötelező itt eltölteni). Az infláció a kormány prognózisa szerint 3 százalék lesz 2009-ben, és csökkenő trendet mutat majd. A kormány szerint a cél az egyszázalékos hiányszint, amit 2009 után négy év alatt évi fél-fél százalékos lefaragással kívánnak elérni.

Csökkenteni a hiányt

Nagy árat kell fizetni az elmúlt hat évért - ismerte el Gyurcsány Ferenc. A kormány felfelé módosította inflációs prognózisát, a kabinet várakozása szerint jövőre 6,2 százalékos csúcsot ér el az árszínvonal emelkedése, de már egy évvel később visszaesik 3,3 százalékra. A reáljövedelmek a tavalyi 6,3 százalék után az idén már csak 1,9 százalékkal emelkednek, jövőre pedig 1,7 százalékkal csökkennek. Minimális, 0,1 százalékos emelkedést várnak 2008-re, 2009-ben már 2,5 százalékkal nőhet a keresetek vásárlóértéke.

A makrogazdasági fejlődés főbb elemei
2005
előzetes tény
2006
várható
2007
prognózis
2008
prognózis
2009
prognózis
változás az előző évhez képest, %
Bruttó hazai termék (GDP) 4,1 4,1 2,2 2,6 4,1
Egy főre jutó reáljövedelem 6,3 1,9 -1,7 0,1 2,5
Infláció 3,6 3,5 6,2 3,3 3,0
Államháztartás hiánya (ESA95) 7,5 10,1 6,8 4,3 3,2
Bruttó államadósság 62,2 67,9 71,5 72,7 70,8

Gyurcsány Ferenc szerint az elmúlt évtized tapasztalata, hogy érdemi reformok nélkül minden, az egyensúly helyreállítására tett intézkedés csupán átmeneti lehet. Az államháztartás hiánya a kormányzati ciklusokat követő szakaszos mozgást mutat, a hiány a választás évében rendre 8-9 százalékra ugrik. Ennek azonban, mondta a kormányfő, a látszat ellenére csak részben oka a választások közeledtével bőkezűbbé váló politika, sokkal inkább az számít, hogy az évtizedek óta változatlan struktúrában, változatlan feladatokkal, kiadásokkal, költségekkel működő állam a kiigazításra tett, olykor nem kis áldozatokat követelő intézkedések egy-két évét követően ismételten olyan kiadásnövekedést kényszerít ki, amely rendre felborítja a létrehozott egyensúlyt.

Maradnak a megemelt adók

A kormányfő szerint a mostani programban az egyensúlyt elsősorban a kiadások csökkentésével teremtik meg. Miközben a bevételek a GDP-hez mérten 2 százalékkal emelkednek, a kiadások 6,4 százalékkal csökkenek. "A kormány szándéka, hogy az egyensúlyt elsősorban a kiadások csökkentésével teremtse meg, hiszen ha most halasztást is szenved, hosszabb távon az adók csökkentésével is gyorsítani kívánja a gazdaság növekedését, a jövedelmek emelkedését" - áll a miniszterelnök által ismertetett dokumentumban. Gyurcsány kiemelte, hogy az állami elvonás mértéke az e tekintetben a következő évek közül csúcsot hozó 2009-ben is csak a GDP 39 százalékára rúg majd, szemben a 2001-es 40 százalékkal.

Mindez nem jelent adócsökkentést ebben a ciklusban: a kormányfő az Index kérdésére most először jelentette ki, hogy a választások után elfogadott adótörvények a ciklus végéig hatályban maradnak. Újabb teher viszont csak egy jön, 2008-tól a most még formálódó ingatlanadó.

Jönnek a reformok

"A hiánycsökkentési program biztonságos megalapozásához elkerülhetetlen, hogy évtizedes mulasztásokat pótolva az államháztartás számos területén sor kerüljön a kiadások hosszú távú növekedését mérséklő, egyben a közpénzek mainál hatékonyabb, a társadalompolitikai célokat jobban szolgáló felhasználását biztosító reformokra" - áll a vitaanyagban. Gyurcsány Ferenc szerint a kiadások csökkentésére az elkövetkező években döntően a közszféra egészének bér- és működési költségeinél kerül sor. Az intézmények megszüntetése és összevonása mellett átalakítják a közalkalmazottak bérrendszerét is, áttérve a teljesítményorinetált, differenciált bérezésre. Emellett bevezetik a bértömeggazdálkodást: a közszféra 2007-2008-ban a létszámcsökkentéssel korrigált 2006. évi bértömeget használhatja fel, és a bértömeg 2009-ben is még csak a GDP-növekedés mintegy felének megfelelő mértékkel emelkedhet.

Lesz nyugdíjreform

Az egészségügyi reform elindítása és a felsőoktatási reform folytatása mellett nyugdíjreformot is bejelentett a kormányfő. Hangsúlyozta: ez az egyensúly rövid távú megteremtésében nem játszik szerepet, hosszabb távú fenntartásához viszont megkerülhetetlen. A tervezett lépések között említette a rokkantnyugdíjasok ellátásának és a korengedményes nyugdíjazás rendszerének a felülvizsgálatát. Hangsúlyozta, változtatni kell a rendszeren, amely korai nyugdíjazásra, mellette nyugdíjasként való munkavállalásra ösztönöz.

Nehezen, de összejöhet
"Nagyon nehezen, de teljesíthető" - mondta a konvergenciaprogram kiszivárgott változatáról Palócz Éva, a Kopint-Datorg Zrt. tudományos vezérigazgató-helyettese. Palócz szerint ez önmagában nem jelent semmit, ugyanis az utolsót nem számítva a korábbi konvergenciaprogramok is tarthatónak tűntek, ám végül egyik vállalásait sem tudták teljesíteni. Palócz most is kétségesnek tartja, hogy a deficitet sikerül-e 2006-ról 2008-ra 5,8 százalékponttal csökkenteni - egyik évben 3,3, a másikban 2,5 százalékkal -, mivel korábban a pénzügyminisztériumi illetékesek is legfeljebb évi 1-1,5 százalékpontos tartottak reálisnak.

A szakértő szerint a napvilágra került munkaanyaggal szemben is az fogalmazható meg legsúlyosabb kifogásként, ami az eddigiekkel is baj volt: egyáltalán nem derül ki belőle, hogy az egyes számok és deficit-, illetve államadósság-csökkentési tendenciák mögött milyen valós folyamatok, intézkedések állnak. "Nem lett világosabb a kép arról, miért lesz az idei hiány 10,1 százalék, hogyan teljesülnek túl a kiadások, milyen elmaradások lesznek a bevételekben, milyen egyszeri tételek növelik erre a szintre, vagy növelték volna még magasabbra a deficitet" - fogalmazott a szakértő. Az adósság megugrásának egyik oka Palócz szerint a forint gyengülése, míg az idei deficitet részben az magyarázza, hogy a központi költségvetés működési kiadásai ismét százmilliárdos nagyságrenddel haladják meg az előirányzottat.

Palócz Éva azt mondta, elvileg lehetséges, de nem valószínű, hogy hazánk 2009-re az ERM-II tagjává váljon. Ehhez elvileg akkor is csatlakozhat egy ország, ha nem teljesítette a maastrichti kritériumokat, de közel van hozzájuk, és a makrogazdasági folyamatok kedvezőek. Az ERM-II-ben ráadásul nemcsak két évet lehet eltölteni, ez csupán a minimálkritérium.

A csatlakozás 2007-ben és 2008-ban szinte még kizárt, hiszen minden évben az előző évek mutatóit veszik figyelembe - vagyis jövőre még az idei 10,1 százalékos deficitet, míg 2008-ben a 2007-es, 70 százalék fölötti bruttó államadósságot látják majd. A legkorábbi így a 2009-es ERM-csatlakozás lehetne, de Palócz Éva valószínűbbnek tartja, hogy - ha sikerül tartani a programban vállaltakat - a 2009-es adatok alapján legkorábban 2010-ben lehet Magyarország az ERM-II tagja, vagyis legjobb esetben is csak 2012-ben vezetheti be az eurót.

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Egzotikus élmények!

Amiről eddig álmodni sem mert. Luxus nyaralás, a világ legcsodálatosabb tengerpartjain.