További Magyar cikkek
"A kormány célja, hogy a tartós egyensúlyon alapuló növekedés feltételeinek megteremtésével és a gazdasági-társadalmi modernizációt szolgáló fejlesztési program végrehajtásával Magyarország gazdasági teljesítménye, az itt élő és dolgozó emberek életkörülményei tartósan és gyorsuló ütemben közelítsenek, zárkózzanak fel az Európai Unió legfejlettebb országaihoz" - jelentette be Gyurcsány Ferenc a konvergenciaprogram - hangsúlyozottan - vitaanyagának keddi ismertetésén. Az anyagot csütörtökön egy kifejezetten emiatt összehívott kormányülésen tárgyalja a kabinet, az itt politikai támogatást nyerő dokumentumot küldik meg az Állami Számvevőszéknek és a Magyar Nemzeti Banknak, illetve ez kerül hétfőn az Országos Érdekegyeztető Tanács elé is.
A vitaanyag bemutatóján ugyan a kormányfő hangsúlyozta, hogy céldátumról elfogadott konvergenciaprogram nélkül szerinte értelmetlen beszélni, a prezentációból mégis azt tűnt ki, a kabinet nem zárja ki a 2010-es, sőt talán a 2009-es euróbevezetést sem. Gyurcsány ugyanis kiemelte: 2009-re a nyugdíjkorrekció utoljára alkalmazható lehetőségével (a magánnyugdíj-pénztári befizetések 20 százaléka lesz leírható a költségvetési hiányból) a büdzsé eléri a 3 százalékos deficitszintet, azaz a határértéket. Ugyanebben az évben már csökken az előző évben (a múlt héten kiszivárgott anyagban szereplőnél is fél százalékkal magasabban) 72,7 százalékon tetőző államadósság. A miniszterelnök hangsúlyozta: a maastrichti kritériumok szerint vagy 60 százalék alatti kell legyen az államadósság GDP-hez viszonyított aránya, és ez esetben mindegy, csökkenő vagy emelkedő a trend, vagy ha e határ felett van, tartósan csökkenő trendet kell mutatnia. A kormányfő kérdésre válaszolva kijelentette: Magyarország 2007-2009 között csatlakozhat az eurózóna előszobájaként emlegetett ERM II árfolyamrendszerhez (az euró bevezetése előtt legalább két évet kötelező itt eltölteni). Az infláció a kormány prognózisa szerint 3 százalék lesz 2009-ben, és csökkenő trendet mutat majd. A kormány szerint a cél az egyszázalékos hiányszint, amit 2009 után négy év alatt évi fél-fél százalékos lefaragással kívánnak elérni.
Csökkenteni a hiányt
Nagy árat kell fizetni az elmúlt hat évért - ismerte el Gyurcsány Ferenc. A kormány felfelé módosította inflációs prognózisát, a kabinet várakozása szerint jövőre 6,2 százalékos csúcsot ér el az árszínvonal emelkedése, de már egy évvel később visszaesik 3,3 százalékra. A reáljövedelmek a tavalyi 6,3 százalék után az idén már csak 1,9 százalékkal emelkednek, jövőre pedig 1,7 százalékkal csökkennek. Minimális, 0,1 százalékos emelkedést várnak 2008-re, 2009-ben már 2,5 százalékkal nőhet a keresetek vásárlóértéke.
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Gyurcsány Ferenc szerint az elmúlt évtized tapasztalata, hogy érdemi reformok nélkül minden, az egyensúly helyreállítására tett intézkedés csupán átmeneti lehet. Az államháztartás hiánya a kormányzati ciklusokat követő szakaszos mozgást mutat, a hiány a választás évében rendre 8-9 százalékra ugrik. Ennek azonban, mondta a kormányfő, a látszat ellenére csak részben oka a választások közeledtével bőkezűbbé váló politika, sokkal inkább az számít, hogy az évtizedek óta változatlan struktúrában, változatlan feladatokkal, kiadásokkal, költségekkel működő állam a kiigazításra tett, olykor nem kis áldozatokat követelő intézkedések egy-két évét követően ismételten olyan kiadásnövekedést kényszerít ki, amely rendre felborítja a létrehozott egyensúlyt.
Maradnak a megemelt adók
A kormányfő szerint a mostani programban az egyensúlyt elsősorban a kiadások csökkentésével teremtik meg. Miközben a bevételek a GDP-hez mérten 2 százalékkal emelkednek, a kiadások 6,4 százalékkal csökkenek. "A kormány szándéka, hogy az egyensúlyt elsősorban a kiadások csökkentésével teremtse meg, hiszen ha most halasztást is szenved, hosszabb távon az adók csökkentésével is gyorsítani kívánja a gazdaság növekedését, a jövedelmek emelkedését" - áll a miniszterelnök által ismertetett dokumentumban. Gyurcsány kiemelte, hogy az állami elvonás mértéke az e tekintetben a következő évek közül csúcsot hozó 2009-ben is csak a GDP 39 százalékára rúg majd, szemben a 2001-es 40 százalékkal.
Mindez nem jelent adócsökkentést ebben a ciklusban: a kormányfő az Index kérdésére most először jelentette ki, hogy a választások után elfogadott adótörvények a ciklus végéig hatályban maradnak. Újabb teher viszont csak egy jön, 2008-tól a most még formálódó ingatlanadó.
Jönnek a reformok
"A hiánycsökkentési program biztonságos megalapozásához elkerülhetetlen, hogy évtizedes mulasztásokat pótolva az államháztartás számos területén sor kerüljön a kiadások hosszú távú növekedését mérséklő, egyben a közpénzek mainál hatékonyabb, a társadalompolitikai célokat jobban szolgáló felhasználását biztosító reformokra" - áll a vitaanyagban. Gyurcsány Ferenc szerint a kiadások csökkentésére az elkövetkező években döntően a közszféra egészének bér- és működési költségeinél kerül sor. Az intézmények megszüntetése és összevonása mellett átalakítják a közalkalmazottak bérrendszerét is, áttérve a teljesítményorinetált, differenciált bérezésre. Emellett bevezetik a bértömeggazdálkodást: a közszféra 2007-2008-ban a létszámcsökkentéssel korrigált 2006. évi bértömeget használhatja fel, és a bértömeg 2009-ben is még csak a GDP-növekedés mintegy felének megfelelő mértékkel emelkedhet.
Lesz nyugdíjreform
Az egészségügyi reform elindítása és a felsőoktatási reform folytatása mellett nyugdíjreformot is bejelentett a kormányfő. Hangsúlyozta: ez az egyensúly rövid távú megteremtésében nem játszik szerepet, hosszabb távú fenntartásához viszont megkerülhetetlen. A tervezett lépések között említette a rokkantnyugdíjasok ellátásának és a korengedményes nyugdíjazás rendszerének a felülvizsgálatát. Hangsúlyozta, változtatni kell a rendszeren, amely korai nyugdíjazásra, mellette nyugdíjasként való munkavállalásra ösztönöz.
A szakértő szerint a napvilágra került munkaanyaggal szemben is az fogalmazható meg legsúlyosabb kifogásként, ami az eddigiekkel is baj volt: egyáltalán nem derül ki belőle, hogy az egyes számok és deficit-, illetve államadósság-csökkentési tendenciák mögött milyen valós folyamatok, intézkedések állnak. "Nem lett világosabb a kép arról, miért lesz az idei hiány 10,1 százalék, hogyan teljesülnek túl a kiadások, milyen elmaradások lesznek a bevételekben, milyen egyszeri tételek növelik erre a szintre, vagy növelték volna még magasabbra a deficitet" - fogalmazott a szakértő. Az adósság megugrásának egyik oka Palócz szerint a forint gyengülése, míg az idei deficitet részben az magyarázza, hogy a központi költségvetés működési kiadásai ismét százmilliárdos nagyságrenddel haladják meg az előirányzottat.
Palócz Éva azt mondta, elvileg lehetséges, de nem valószínű, hogy hazánk 2009-re az ERM-II tagjává váljon. Ehhez elvileg akkor is csatlakozhat egy ország, ha nem teljesítette a maastrichti kritériumokat, de közel van hozzájuk, és a makrogazdasági folyamatok kedvezőek. Az ERM-II-ben ráadásul nemcsak két évet lehet eltölteni, ez csupán a minimálkritérium.
A csatlakozás 2007-ben és 2008-ban szinte még kizárt, hiszen minden évben az előző évek mutatóit veszik figyelembe - vagyis jövőre még az idei 10,1 százalékos deficitet, míg 2008-ben a 2007-es, 70 százalék fölötti bruttó államadósságot látják majd. A legkorábbi így a 2009-es ERM-csatlakozás lehetne, de Palócz Éva valószínűbbnek tartja, hogy - ha sikerül tartani a programban vállaltakat - a 2009-es adatok alapján legkorábban 2010-ben lehet Magyarország az ERM-II tagja, vagyis legjobb esetben is csak 2012-ben vezetheti be az eurót.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
