A Ringier-é a Népszabadság

A Ringier-csoport kisebbségi tulajdonosból többségivé válhat a Népszabadságot kiadó társaságban - így döntött a Gazdasági Versenyhivatal. Ezzel három évnyi pereskedés zárul le. A versenytanács kötelezettségként írta elő a Ringier-csoport tulajdonában lévő, Tabora B.V-nek, hogy a jövő év április 30-ig a Népszabadság Rt. és a Ringier Kiadó Kft. hirdetésszervezési tevékenységének szervezetileg szétválasztva kell működnie - adta hírül az MTI. Ugyaneddig az időpontig a két társaság nem jelenhet meg közösen ügynökségi vagy más hirdetési ajánlatokban.

További korlátozás, hogy 2007. október 30-ig a Népszabadság Rt. csak a piaci átlagnövekedés mértékében emelheti hirdetési listaárait. Az indoklás szerint az előző eljárás óta lényeges változások álltak be a hazai lappiacon, a Magyar Hírlap eladásával pedig a Ringier magyarországi piaci súlyának esetleges horizontális hatásaival sem kell számolni már.

Már nincs erőfölény

Versenyhivatali eljárás azért indult, mert felmerült a kérdés, hogy a Ringier, mely az országos terjesztésű napilappiac 49 százalékát birtokolta, nem kerül-e a vásárlással erőfölénybe. A kiadó ugyanis 2003 márciusában az addig meglévő részesedése mellé újabb 17,7 százalékot vett. Akkor a svájci médiabirodalom tulajdonában volt a Magyar Hírlap, a Blikk és a Nemzeti Sport. Azóta a Ringier megvált a Magyar Hírlaptól.

A történet még 2001 novemberében kezdődött, akkor szerzett 49,9 százalékos részesedést a Ringier a Népszabadságban a német Bertelsmanntól. A német vállalat azért kényszerült a napilapban birtokolt részvényeinek eladására, mert az RTL Klubban is tulajdonnal bírt, ez pedig ellentmond a Magyarországon hatályos médiatörvénynek.

A versenyhivatal 2003 szeptemberében nem engedélyezte az ügyletet, az akkori indoklás szerint azért, mert ezzel a Ringier erőfölénybe kerülne a napilap-piacon. A kiadó bíróságon támadta meg a határozatot. A Fővárosi Bíróság egy évvel később új eljárásra kötelezte a GVH-t.