Vilma
-7 °C
4 °C

GVH-vizsgálat a Nemzeti Földalapnál

2006.10.16. 07:48
Korábban is többször volt példa arra, hogy az állam irreálisan olcsón adott bérbe földeket, a GVH most bejelentés nyomán indított eljárást. Elképzelhető, hogy a Nemzeti Földalap egész működése sérti az uniós elveket.

Versenyfelügyeleti eljárást indított az agrártárcához tartozó Nemzeti Földalapkezelő Szervezetnél (NFA) a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) - tudta meg a Világgazdaság. Mihálovits András, a hivatal szóvivője megerősítette információinkat, de a részletekről nem nyilatkozott. Az ügyben 2007 első negyedévében várható döntés. Az FVM a vizsgálat ideje alatt nem kommentálja az eseményeket - közölte Dékány András szóvivő.

A GVH az eljárást nem hivatalból, hanem bejelentésre indította meg - értesült lapunk. A feltételezések szerint a földalap a tényleges piaci díjaknál olcsóbban adott haszonbérbe egyes gazdasági szereplőknek állami területeket. A kedvezményes lehetőséggel pedig a bérlőket indokolatlan versenyelőnyben, burkolt állami támogatásban részesítette.

Korábban többször volt példa arra, hogy az állam irreálisan olcsón adta bérbe területeit, alapvetően saját cégeinek (az állami tulajdonban tartott, azóta nagyrészt privatizált agrárgazdaságoknak). E gyakorlatot különösen az ÁPV követte, mielőtt az állami földek az új vagyonkezelői és hasznosítási feladatokkal létrehozott NFA-hoz kerültek 2002-ben. A korábbi nyilatkozatok szerint a földalap az elmúlt években megkísérelte átalakítani, piacosítani a bérleti rendszert, de e munka - állítják egyes szakértők - nem fejeződött be.

Lehet-e egyáltalán földalap?
Egy kis jogértelmezés. Szakmai vélekedések szerint a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet magatartása a római szerződésbe ütközhet, mégpedig az állami támogatásokra vonatkozó közösségi jogot sértheti. Emiatt viszont az Európai Bizottság lenne hivatott eljárni. A GVH sokkal inkább erőfölényes kérdés kapcsán kutakodhat az ügyben. Ha ugyanis az állami földek haszonbérbe adása vállalkozási tevékenység, akkor a földalapkezelő szervezet e piacon - azaz az állami földek haszonbérbe adásának piacán - erőfölényes helyzetben van. Ha pedig egyes gazdasági szereplőknek a tényleges piaci díjaknál olcsóbban nyújtja a bérletet, míg másokkal nem kivételez, úgy visszaélhet gazdasági erőfölényével, azaz sértheti a versenyjogot.

Az NFA-nál ma mintegy 1,5 millió hektárnyi állami termőföld van, ebből a különböző adatok szerint 0,5-0,8 millió hektár szántó, a több jórészt erdő. A szervezet az utóbbi években 60 ezer hektár új területet vásárolt meg az úgynevezett földért életjáradék programokkal, illetve (kisebb részben) közvetlen vétellel. A földalap a napokban azzal került ismét az érdeklődés középpontjába, hogy az agrártárca - a tavasz óta tartó, összesen 8,5 ezer hektárt érintő földeladás után - újabb 25-30 ezer hektár értékesítését jelentette be. Miközben az MSZP-frakció mezőgazdasági munkacsoportja az NFA-törvény módosításával (a földbérlő cégek tulajdonosainak nyújtott vételi kedvezményekkel) igyekszik gyorsítani a földprivatizációt, a Fidesz közeli gazdaköri szervezet erőteljesen tiltakozik a területek "elpazarlása" ellen és a még meglévő földekre alapozott, átfogó birtokrendezési program elindítását sürgeti