Miklós
-7 °C
2 °C

A fejlődés gátja lehet a joggyakorlat

2005.05.25. 09:01
Az európai integráció, az EU bővítésének élharcosai kétségkívül a csatlakozni vágyó országokban befektetéseikkel megjelenő magánvállalatok voltak. Egy-egy ilyen beruházás, egy multi megjelenése komoly lökést adott az érintett országnak azon az úton, amelynek végén az egységes európai piac várta a csatlakozó ország tagvállalatait. A szakértők egyre nagyobb részének véleménye az, hogy a lisszaboni folyamat sikere az egykori kommunista országok teljesítményének lesz köszönhető, amiben óriási szerepe lesz a külföldi közvetlen beruházásoknak.

John Bohn, a washingtoni Nemzetközi Magánvállalkozások Központjának elnöke szerint ugyanakkor az új tagállamokban megtelepedő vállalkozásokban egyre többször fogalmazódik meg aggály amiatt, hogy a kelet-európai jogrendszer integrálódása nem volt képes követni a gazdasági növekedés rendkívüli ütemét, aminek köszönhetően a londoni Gazdasági és Üzleti Kutató Intézet arról adhatott számot, hogy az unió legjobb kilátásokkal rendelkező 15 régiója Kelet-Európában található.

Bohn szerint ahhoz, hogy a nyugati cégek és intézmények továbbra is folytassák befektetési tevékenységüket, elengedhetetlen a hatékony és átlátható jogi háttér. Az Európai Unió hivatalos álláspontja szerint Kelet-Európa országai mostanra átvették a közösségi jogot, az "Aquis"-t, de az üzleti szféra befektetőit erről a mindennapok gyakorlatának kell meggyőznie. A korábban a Moody's Investors Services és a GlobalNet Venture Partners elnöki posztját betöltő szakember szerint a kockázat nagy: a tőke, amilyen gyorsan jön, olyan gyorsan távozhat is.

Általános ellentét, hogy miközben a régió kormányai harcolnak az adócsalások visszaszorításáért, az adóvitákban ritkán születik a kormányzatok számára kedvezőtlen döntés. A fentiek miatt a bizalmában megingatott vállalkozói szférának a jelek szerint kifizetődőbb, hogy költségvetésük jelentés részét ügyvédekre fordítsák s így mindig két lépéssel a szabályozók előtt járjanak. Bohn szerint az igazságos rendszer kulcsa a szabályzatok átláthatóságában és az intézmények függetlenségében reljik.

A kelet-közép-európai országokban megtelepedő cégek számára akadályt jelent, hogy vitális dolgaikat továbbra is a nemzeti jogi környezetben kell megvitatniuk, miközben megszokták, hogy jogi kérdéseiket a nagy vállalkozási központokban - Londonban, Párizsban - tárgyalják. A szakember szerint eljött az ideje, hogy a vállalati ügyek letéteményesei, a választott bíróságok az ENSZ nemzetközi kereskedelmi törvényei szerint működjenek. Bohn szerint ebbe az irányba ható pozitív lépoésként értékelhető a Lengyelországban napjainkban zajló bírósági reform. Ha már a választott bíróságoknál tartunk: bár a Bohn-tanulmány elkészítéséhez segítségül hívott vállalkozások szerint a magyar választott bírósági rendszer 1994 óta hatékonyan működik, mégis sok ügyvéd és könyvvizsgáló panaszkodik, hogy a választott bírák nem rendelkeznek modern kereskedelmi ismeretekkel, sőt, több esetben az alapvető könyvelési elvekkel sincsenek tisztában. John Bohn ellenpéldaként a Londoni Nemzetközi Döntőbíróság (London Court of International Arbitration) példáját hozza fel: itt a választott bíróság elnöke, illetve alelnöke egy 800 fős listából választhatja ki az adott témában leginkább jártasnak tartott bírót. A párizsi ICC szintén fenntart egy testületet, ami felügyeli a döntőbírók kinevezését.

További gondot jelent, hogy a hazai választottbírói gyakorlat szerint az ilyen eljárást elfogadó feleknek nincs módjuk fellebbezésre még abban az esetben sem, ha számos döntésről ordít, hogy vagy a vitáó felek valamelyikének nyomásgyakorlása miatt, vagy - ami még rosszabb - külső politikai befolyásolás következtében jogsértő döntés született. Bohn szerint a probléma áthidalható, mivel lehetnek záradékok az egyes egyezményekben, bár ez rendkívül ritka, amelyek indokolt esetben lehetővé teszik, hogy a cégek egy másik bíróságon mégis vitathassák a döntőbírósági ítélet jogosságát. A jelentésben név nélkül szereplő vállalkozások szerint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara - többek között mellette is működnek állandó választott bíróságok hazánkban - jelenleg még nem lép fel kellő hatékonysággal az ügyek átláthatósága érdekében. John Bohn anélkül, hogy konkrét vállalatnevet említene, jelezte: ismereti szerint volt már olyan hazánkban működő multi, amely a választott bíróságok gyakorlatát a magyar kormány képviselői előtt hivatalosan is kifogásolta.