További Magyar cikkek
A ACNielsen összegzése szerint a felmérés fontos üzenete, hogy Európában látják az alagút végét. A fogyasztók bizalma ugyanis tíz országban nőtt novemberben a májusi kutatáshoz viszonyítva. Általában javult földrészünkön a munkahelyek biztonságának megítélése. A fogyasztói bizalom növekedésének ellenére a kutatási eredmények ugyanakkor érzékeltetik, hogy Európa gazdasági és politikai nehézségekkel küzd, az európai index ugyanis 3 ponttal elmarad a világátlagtól.
Boldog amerikaiak
A világ legoptimistább fogyasztói Észak-Amerikában és Ázsia-Óceániában élnek: továbbra is legnagyobb a bizalom Indiában, 132 ponttal. Ebben szerepet játszhat, hogy az Internet-használók alacsony aránya következtében felülreprezentáltak a válaszadók között a fiatalok, magasabb iskolai végzettségűek és nagyobb jövedelműek. Az európaiak 95 pontos átlagát legnagyobb mértékben a norvégok és dánok 120, illetve 119 pontja múlja felül. Földrészünkön legalacsonyabb a portugálok indexe, akiknek a bizalma csökkent az előző felméréshez képest, és a franciák; előbbiek 60-as, utóbbiak 77-es mutatóval.
Pesszimista magyarok
A magyar megkérdezettek mindössze 31 százaléka ítéli meg pozitívan munkahelyi kilátásait a következő tizenkét hónap során. Ebből a szempontból az öt legpesszimistább ország közé tartozunk. Ennél alacsonyabb mutatókat Európában csak Portugáliában (8 százalék) és Franciaországban (15) tártak fel. Földrészünkön a megkérdezettek átlag 47 százaléka számít jóra a munkahelyével kapcsolatban közeljövőben.
|
A személyes pénzügyi helyzet tizenkét hónapon belül várható javulására vonatkozó válaszokkal a tíz legpesszimistább ország közé kerültünk be; ugyanis honfitársaink közül csak 50 százalék számít anyagi viszonyainak javulására egy éven belül. Földrészünkön a magyaroknál is kisebb arányban számítanak személyes anyagi helyzetük jobbulására a portugálok, franciák és németek. Átlagosan az európaiak 57 százaléka derűlátó ebben a kérdésben.
A fogyasztói árak és anyagi helyzete alapján a magyarok 40 százaléka tartja a jelenlegi időszakot kedvezőnek arra, hogy megvegye a számára szükséges fogyasztási cikkeket. Itt a magyar mutató pontosan megfelel az európai átlagnak. Kevésbé kedvezően ítélik meg a fogyasztási-gazdasági klímát Portugáliában (11 százalék), Görögországban (19), Franciaországban, Olaszországban és Törökországban (30-30). Ausztriában (32) és Hollandiában (35).
Nőttek a fizetések
A KSH ugyancsak szerdán közzétett adatai szerint 2005-ben, január és november között jelentősen emelkedtek a fizetések. A nemzetgazdaságban összességében a bruttó átlagkeresetek 9,1 százalékkal, a nettó átlagkeresetek 10,3 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. A versenyszférában a bruttó nominális átlagkereset 7,2 százalékkal, a nettó átlagkereset 8,6 százalékkal emelkedett. A költségvetés területén - az ez évben egységesen januárban fizetett egyhavi külön juttatás miatt - a bruttó átlagkereset 13,3% százalékkal, a nettó átlagkereset 14,1 százalékkal növekedett. Ez utóbbi területen a jutalom és az egyhavi külön juttatás nélkül számított bruttó kereset növekedési üteme 7,6 százalék volt. A január-novemberi reálkereset (a fogyasztóiárindex 3,6%-os növekedése mellett) 6,5% százalékkall nőtt a nemzetgazdaságban.
A versenyszférában 2005. január-novemberben 0,2 százalékkal nőtt a létszám. A költségvetés minden területén folytatódott a létszámcsökkenés, amely így a költségvetési intézményeknél összességében 1,3 százalékos volt.