Natália
-3 °C
7 °C

Borúlátó magyarok

2006.01.18. 10:30
A világ öt legpesszimistább országa közé tartozik Magyarország, ha azt vizsgáljuk, mennyire bíznak az emberek munkahelyük biztonságában, de nem állunk jól akkor sem, ha a személyes pénzügyi helyzet javulására vonatkozó várakozásokat hasonlítjuk össze más országokéval. A KSH szerint pedig bár kevesebben, de egyre többet keresünk.
Budapest, 2006. január 19. A fogyasztók bizalma világszerte növekszik országuk gazdasági fejlődése, munkahelyük biztonsága és személyes anyagi helyzetük javulása iránt. Az ACNielsen Globális Fogyasztói Bizalmi Index novemberben 98 százalékos átlagot ért el (0-200 közötti skálán); ez 6 százalékponttal több, mint az előző, 2005 májusában, rendszeres Internet-használók körében végzett felmérés eredménye -- tett közzé új adatait a cég. Magyarországon novemberben először végezték el a kutatást, a 90 százalékos mutató valamelyest elmarad az öt világrész 42 országában megállapított átlagtól.

A ACNielsen összegzése szerint a felmérés fontos üzenete, hogy Európában látják az alagút végét. A fogyasztók bizalma ugyanis tíz országban nőtt novemberben a májusi kutatáshoz viszonyítva. Általában javult földrészünkön a munkahelyek biztonságának megítélése. A fogyasztói bizalom növekedésének ellenére a kutatási eredmények ugyanakkor érzékeltetik, hogy Európa gazdasági és politikai nehézségekkel küzd, az európai index ugyanis 3 ponttal elmarad a világátlagtól.

Boldog amerikaiak

A világ legoptimistább fogyasztói Észak-Amerikában és Ázsia-Óceániában élnek: továbbra is legnagyobb a bizalom Indiában, 132 ponttal. Ebben szerepet játszhat, hogy az Internet-használók alacsony aránya következtében felülreprezentáltak a válaszadók között a fiatalok, magasabb iskolai végzettségűek és nagyobb jövedelműek. Az európaiak 95 pontos átlagát legnagyobb mértékben a norvégok és dánok 120, illetve 119 pontja múlja felül. Földrészünkön legalacsonyabb a portugálok indexe, akiknek a bizalma csökkent az előző felméréshez képest, és a franciák; előbbiek 60-as, utóbbiak 77-es mutatóval.

Pesszimista magyarok

A magyar megkérdezettek mindössze 31 százaléka ítéli meg pozitívan munkahelyi kilátásait a következő tizenkét hónap során. Ebből a szempontból az öt legpesszimistább ország közé tartozunk. Ennél alacsonyabb mutatókat Európában csak Portugáliában (8 százalék) és Franciaországban (15) tártak fel. Földrészünkön a megkérdezettek átlag 47 százaléka számít jóra a munkahelyével kapcsolatban közeljövőben.

Azok aránya, akik kedvezően ítélik meg az ACNielsen Globális Fogyasztói Bizalmi Index elemeit a következő tizenkét hónap során. A válaszadók százalékában.
Ország Munkahelyi biztonság javul Személyes anyagi helyzet jobb lesz Érdemes venni fogyasztási cikkeket
Magyarország 31 50 40
Csehország 52 58 45
Lengyelország 70 57 43
Ausztria 32 53 32
Németország 33 50 42
Olaszország 37 52 30
Franciaország 14 39 30
Törökország 41 55 30
Portugália 8 27 11
Európai átlag 47 57 40
Forrás: ACNielsen piackutató vállalat

A személyes pénzügyi helyzet tizenkét hónapon belül várható javulására vonatkozó válaszokkal a tíz legpesszimistább ország közé kerültünk be; ugyanis honfitársaink közül csak 50 százalék számít anyagi viszonyainak javulására egy éven belül. Földrészünkön a magyaroknál is kisebb arányban számítanak személyes anyagi helyzetük jobbulására a portugálok, franciák és németek. Átlagosan az európaiak 57 százaléka derűlátó ebben a kérdésben.

A fogyasztói árak és anyagi helyzete alapján a magyarok 40 százaléka tartja a jelenlegi időszakot kedvezőnek arra, hogy megvegye a számára szükséges fogyasztási cikkeket. Itt a magyar mutató pontosan megfelel az európai átlagnak. Kevésbé kedvezően ítélik meg a fogyasztási-gazdasági klímát Portugáliában (11 százalék), Görögországban (19), Franciaországban, Olaszországban és Törökországban (30-30). Ausztriában (32) és Hollandiában (35).

A kutatásról
Az ACNielsen online felméréssel készült Globális Fogyasztói Bizalmi Indexe a világon a legnagyobb ilyen jellegű kutatás: 2005 novemberében 42 országban összesen 23 500 rendszeres Internetezőt kérdeztek meg, Magyarországon 500-at. Megjegyezendő, hogy a válaszokat befolyásolja az Internet-használók eltérő száma: A legfejlettebb országokban ugyanis az adatok szinte az egész közvéleményt tükrözik. Ahol viszont kisebb az Internet-használók aránya, mint például Magyarországon is, ott felülreprezentáltak közöttük a fiatalok, magasabb iskolai végzettségűek és az átlagosnál nagyobb jövedelműek.

Nőttek a fizetések

A KSH ugyancsak szerdán közzétett adatai szerint 2005-ben, január és november között jelentősen emelkedtek a fizetések. A nemzetgazdaságban összességében a bruttó átlagkeresetek 9,1 százalékkal, a nettó átlagkeresetek 10,3 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. A versenyszférában a bruttó nominális átlagkereset 7,2 százalékkal, a nettó átlagkereset 8,6 százalékkal emelkedett. A költségvetés területén - az ez évben egységesen januárban fizetett egyhavi külön juttatás miatt - a bruttó átlagkereset 13,3% százalékkal, a nettó átlagkereset 14,1 százalékkal növekedett. Ez utóbbi területen a jutalom és az egyhavi külön juttatás nélkül számított bruttó kereset növekedési üteme 7,6 százalék volt. A január-novemberi reálkereset (a fogyasztóiárindex 3,6%-os növekedése mellett) 6,5% százalékkall nőtt a nemzetgazdaságban.

A versenyszférában 2005. január-novemberben 0,2 százalékkal nőtt a létszám. A költségvetés minden területén folytatódott a létszámcsökkenés, amely így a költségvetési intézményeknél összességében 1,3 százalékos volt.