Emma
3 °C
10 °C

Lopás és korrupció miatt drága a sztráda

2007.11.28. 09:14
Kapcsolódó cikkek (1)
Az autópálya-építő cég felmérése szerint az emberek 60 százaléka sokallja az építés költségeit. A többség szerint túl drága sztrádaépítés, aminek fő oka a korrupció és a lopás. Egy szakmai konferencián az is elhangzott, hogy jövőre 123 milliárd forint jut az utakra. Ez lényegében megegyezik az ideivel, és 35 milliárddal kevesebb, mint kellene.

Az autópálya-építéseket és egyéb közlekedési infrastruktúra-fejlesztéseket állami beruházóként koordináló Nemzeti Infrastruktúrafejlesztő (NIF) Zrt. a közelmúltban ezerfős, reprezentatív mintán végzett felmérést a magyarországi autópálya-építések megítéléséről. A felmérés szerint az emberek többsége szerint drágán és lassan épülnek, de nemzetközi összehasonlításban is megfelelő minőségűek a magyar autópályák.

Jók, csak lassan és drágán épülnek

Reményik Kálmán, a NIF elnök-vezérigazgatója egy közlekedési konferencián a közvélemény-kutatás főbb megállapításait ismertetve azt mondta: a 18 évnél idősebbek 53 százaléka nemzetközi összehasonlításban is megfelelő minőségűnek tartja az autópályákat, viszont 30 százalékuk gyengének.

A válaszadók 42 százaléka szerint az utak túl lassan épülnek. Nagyjából egyharmados (32 százalékos) azok aránya, akik szerint megfelelő az autópálya-építések üteme, míg 13 százaléka véli úgy, hogy gyorsan épülnek Magyarországon az utak.

A válaszadók 60 százaléka gondolja, hogy a piaci áraknál drágábban épülnek a magyar gyorsforgalmi utak, és csak 21 százalékuk mondta azt, hogy az árak az általuk valósnak vélt piaci árakkal megegyezőek. Akik sokallják a kilométerenkénti 2-3 milliárdos sztrádákat, azok 20 százaléka a korrupciót, 18 százaléka a lopást, 14 százaléka a sok alvállalkozót nevezte meg a túl magas árak okaként.

35 milliárd hiányzik az utakról

A Magyar Közlekedés által szervezett konferencián Csepi Lajos, az UKIG-ból lett Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ (KKK) főigazgatója arról beszélt: az általuk kezelt útpénztár jövőre 123 milliárd forinttal gazdálkodhat. Ez az összeg csupán 800 millió forinttal haladja meg az idei költségvetésüket, és 35 milliárddal elmarad a szükséges összegtől.

A 123 milliárd forint részben állami támogatásból, részben a matricabevételekből származik. Ebből a legtöbb pénz – a teljes útpénztár költségeinek harmada – a közutak üzemeltetésére megy, út- és hídépítésre 19, felújításra 16, karbantartásra 10 százalékot költenek, az önkormányzati utak támogatására csupán 3 százalék jut. A többi pénz területbiztosításra, tervezésre, előkészítésre, továbbá szervezeti és egyéb működési költségekre megy el.

A 35 milliárdos hiányt betömni nem tudják, de csökkentik 2009-től. Ekkortól az útpénztár kiegészül az elektronikus útdíjbevétellel, így akkor várhatóan mintegy 150 milliárd forintból gazdálkodhatnak, bár akkor Csepi szerint már több mint 180 milliárd forintra lenne szükség.