Lopás és korrupció miatt drága a sztráda
További Magyar cikkek
Az autópálya-építéseket és egyéb közlekedési infrastruktúra-fejlesztéseket állami beruházóként koordináló Nemzeti Infrastruktúrafejlesztő (NIF) Zrt. a közelmúltban ezerfős, reprezentatív mintán végzett felmérést a magyarországi autópálya-építések megítéléséről. A felmérés szerint az emberek többsége szerint drágán és lassan épülnek, de nemzetközi összehasonlításban is megfelelő minőségűek a magyar autópályák.
Jók, csak lassan és drágán épülnek
Reményik Kálmán, a NIF elnök-vezérigazgatója egy közlekedési konferencián a közvélemény-kutatás főbb megállapításait ismertetve azt mondta: a 18 évnél idősebbek 53 százaléka nemzetközi összehasonlításban is megfelelő minőségűnek tartja az autópályákat, viszont 30 százalékuk gyengének.
A válaszadók 42 százaléka szerint az utak túl lassan épülnek. Nagyjából egyharmados (32 százalékos) azok aránya, akik szerint megfelelő az autópálya-építések üteme, míg 13 százaléka véli úgy, hogy gyorsan épülnek Magyarországon az utak.
A válaszadók 60 százaléka gondolja, hogy a piaci áraknál drágábban épülnek a magyar gyorsforgalmi utak, és csak 21 százalékuk mondta azt, hogy az árak az általuk valósnak vélt piaci árakkal megegyezőek. Akik sokallják a kilométerenkénti 2-3 milliárdos sztrádákat, azok 20 százaléka a korrupciót, 18 százaléka a lopást, 14 százaléka a sok alvállalkozót nevezte meg a túl magas árak okaként.
35 milliárd hiányzik az utakról
A Magyar Közlekedés által szervezett konferencián Csepi Lajos, az UKIG-ból lett Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ (KKK) főigazgatója arról beszélt: az általuk kezelt útpénztár jövőre 123 milliárd forinttal gazdálkodhat. Ez az összeg csupán 800 millió forinttal haladja meg az idei költségvetésüket, és 35 milliárddal elmarad a szükséges összegtől.
A 123 milliárd forint részben állami támogatásból, részben a matricabevételekből származik. Ebből a legtöbb pénz – a teljes útpénztár költségeinek harmada – a közutak üzemeltetésére megy, út- és hídépítésre 19, felújításra 16, karbantartásra 10 százalékot költenek, az önkormányzati utak támogatására csupán 3 százalék jut. A többi pénz területbiztosításra, tervezésre, előkészítésre, továbbá szervezeti és egyéb működési költségekre megy el.
A 35 milliárdos hiányt betömni nem tudják, de csökkentik 2009-től. Ekkortól az útpénztár kiegészül az elektronikus útdíjbevétellel, így akkor várhatóan mintegy 150 milliárd forintból gazdálkodhatnak, bár akkor Csepi szerint már több mint 180 milliárd forintra lenne szükség.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
