Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!A 2004-es drámai csökkenés következményei beláthatatlanok, mondta el a Napi Gazdaságnak Pakucs János, a Magyar Innovációs Szövetség elnöke. Véleménye szerint a hír meglepetésként érte a szakmai közvéleményt, hiszen azt gondolták, a gazdasági fejlődés alapját képező kutatási-fejlesztési (k+f) mutatók - a kormány korábbi ígéreteihez híven - jelentősen nőnek.
Valós számok
A KSH felmérése szerint a kutatási és fejlesztési tevékenység ráfordításai tavaly meghaladták a 179 milliárd forintot, ez folyó áron 2 százalékos növekedés 2003-hoz képest, de reálértéken 4,5 százalékos a csökkenés. A tudományos kutatás 117,1 milliárd forinttal részesült a forrásokból, míg a kísérleti fejlesztés a maradék 62,2 milliárdból gazdálkodhatott.
A pénzügyi források közül a vállalkozások ráfordításai nominálisan 23 százalékkal nőttek, de az állami költségvetési források csaknem 10 százalékkal csökkentek. Így a forrásmegoszlásban a vállalkozások hányada 6,4 százalékkal nagyobb, míg a költségvetési pénzek aránya a 2003-as értékhez képest 7,5 százalékkal csökkent. A nemzetközi források 10,7 százalékos részesedése nem változott 2004-ben, emellett az egyéb hazai források alacsony aránya is stagnált.
Kevesebb munka
Mindezek eredményeként tavaly 0,88 százalékra mérséklődött a k+f ráfordítások GDP-beli részesedése, a 2003-as 0,95 százalékról. Ennél alacsonyabb érték legutóbb 2000-ben volt, amikor 0,82 százalék "jött össze". A kutató-fejlesztő helyek száma 2004-ben 2470-ről 2520-ra nőtt, miközben az ott dolgozók létszáma több mint 1300 fővel, 22 ezer főre csökkent. A felsőoktatási kutatóhelyek száma tovább emelkedett, a vállalkozásoké tovább csökkent. A segédszemélyzet számának mérséklődése megállt, az egyéb fizikai és nem fizikai foglalkozásúak viszont jóval kevesebben dolgoztak az ágazatban. Az összes foglalkoztatott létszámának 0,56 százalékát tették ki 2004-ben a k+f-ben dolgozók, 1999 óta nem volt ilyen alacsony ez az érték.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
