Ambrus
-7 °C
3 °C

Cégalapítás két napon belül

2004.04.07. 10:12
Az új társasági szabályozások szerint amíg a közérdeket nem sérti, mindenki azt csinál amit akar.
Az új társasági és cégeljárási szabályok a jelenleginél is kedvezőbbek lesznek, ám ahol szükséges, szigorúbban érvényesítik a köz érdekeit - mondta Sárközy Tamás egyetemi tanár az Igazságügyi Minisztériumban tartott sajtóbeszélgetésen, kedden. "Virágozzék minél több virág! Amíg a közérdeket nem sérti, a saját kockázatára csináljon mindenki, amit akar" - jelentette ki a társasági jog szakértője.

Készül a szöveg

Sárközy Tamás szerint formálódik a társasági és a cégeljárásról szóló törvények szabályozási koncepciója, és közben már készül a törvényszöveg. A még 1988-ban megalkotott és 1997-ben megújult társasági törvény új változata másfél év múlva a parlament elé kerülhet, és várhatóan 2006-ban hatályba lép. A vállalkozásbarát változtatások közé tartozik, hogy olcsóbban és gyorsabban, akár 48 órán belül is alapítható majd kkt., bt. és kft.

Erre nyújt majd lehetőséget az elektronikus cégbírósági ügyintézés, ami 2005. szeptemberétől az rt.-k, 2006. szeptemberétől pedig a kft.-k számára is nyitva áll. A liberalizálás mellett bizonyos szigorítások is várhatók, például az úgynevezett nyilvános, tőzsdei részvénytársaságok vezetési körülményeiben, nyilvánosságának fokozásában - mondta Sárközy Tamás, aki szerint kisbefektetők tömegeinek érdekét szolgálja az ilyen cégek felelős vállalatvezetésének megerősítése.

Hasonlóan szigorodnak a közpénzből működő társaságokra vonatkozó rendelkezések is. Többletkövetelményeket tartalmaz majd a törvény az ilyen társaságok felügyelő bizottsági tagjait, vezetőit, könyvvizsgálóit illetően - tette hozzá a szakember.

Új funkciók

A tervek szerint lényegesen változik a cégbíróságok funkciója is. A rendszerváltást követő cégalapítási láz véget ért, így a cégbírósági munka hangsúlya áttevődhet a cégbejegyzésről, törlésről a cégek ellenőrzésére, törvényességi felügyeletére, mi több, a gazdasági perek is átkerülhetnek a cégbíróságokra.

Várhatóan radikálisan megújulnak a társasági törvény konszern-jogi szabályai is. Sárközy szerint erős nemzetközi tendencia a konszernkötöttségek növekedése. Németországban például a kft.-k hatvan százaléka ilyen uralmi, anyavállalat-leányvállalat jellegű viszonyok között működik. Gadó Gábor, az Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkára hozzátette: a koncepció célkitűzése, hogy a jogi szabályozás kövesse az életet, a közgazdasági realitásokat. Az úgynevezett "elismert vállalatcsoport" jellegzetessége, hogy több társaság egy uralkodó cég érdekeit követi.

Kérdésre válaszolva elhangzott: már gyakorlat a cégbíróságokon, hogy az ügyfelek tanácsot kérnek a cégbíróktól. Ez a kulturált együttműködés egyik formája. A bírónak és az ügyfélnek egyaránt az az érdeke, hogy szabályos beadványok készüljenek, ugyanakkor mindez a nem peres eljárásban nem az ellenérdekű fél kijátszásával történik. Ez a jelenség azonban törvényi szabályozást nem igényel, a jövőben is informális marad.

Annak kapcsán, hogy a társasági törvény a készülő új polgári törvénykönyv része lesz-e, Sárközy Tamás elmondta: ezt nem tartaná helyesnek, többek között azért sem, mert a társasági törvény nemcsak polgári jogi jogviszonyokat szabályoz.