Esélytelen a magyar eurógyorsítás

Az elmúlt napokban ismét középpontba került a konvergenciafolyamat, illetve az eurócsatlakozás időpontja, a Világbank 2009-ről beszélt legutóbbi jelentésében, az elemzők azonban nem tartják reálisnak a 2010 előtti eurócsatlakozást. Hasonlóan vélekedett a jegybank monetáris tanácsa is április 15-én, pénteken a legutóbbi kamatos ülés jegyzőkönyvében, valamint a kormányfő is úgy nyilatkozott: tartani akarják 2010-et. Abban is egyetértenek, hogy az euró bevezetésének újabb halasztása súlyos következményekkel járna.

Több tényező miatt is jó lenne a 2010

Több ösztönző is a 2010-es csatlakozás malmára hajtja a vizet - vélekedik Samu János, a Concorde Rt. makroelemzője. Szerinte a stabilitási paktum fellazításával - igaz, csak átmeneti - lehetőséget kapott a kormányzat az Ecofintől a kritériumokhoz való közelítésre, illetve ezek teljesítésére. Politikai támaszt nyújt, hogy ebből a szempontból közömbös a következő választások eredménye, az euró mellett ugyanis mindkét oldal letette a voksot. Kedvezőnek tűnik az időzítés is, a 2010-es csatlakozáshoz ugyanis a következő ciklus első felében kellene komolyabban megszorítani - a GDP hozzávetőleg 3 százalékának erejéig.

Eltérő vélemények

A stabilitási és növekedési egyezmény módosításáról megoszlanak a vélemények. A módosítása adminisztratív oldalról növelheti a 2010-es eurózóna-csatlakozás elérhetőségének valószínűségét, csökkenti a kritérium teljesíthetőségének kockázatát - vélte a monetáris tanács (MT) több tagja is. Ugyanakkor többen rendkívül veszélyesnek és károsnak tartották az egyezmény módosításának politikai üzenetét, ami a fiskális lazítás növekvő mozgásterének illúzióját erősítve éppen a fiskális elkötelezettség további gyengüléséhez vezethet.

Alapvetően hasonlóan vélekedik Pintér András, az IEB elemzője is, szerinte a kormány ezzel haladékot kapott a reformok megindítására, s ezzel a reformok esetleges előrehozásának gyakorlatilag minden reménye elúszott. A szakértő úgy véli, hogy a paktum fellazításával csak csökkent az esetleges csúszás kockázata - de teljesen nem szűnt meg -, illetve biztosabbá vált 2010. A Világbank által felvetett 2009 csak egy, a konvergenciaprogramban szereplő számok, valamint a fellazítás nyomán felvethető elméleti lehetőség. A szervezet jelentésében egyébként említi az államháztartás kockázatait, s azt is, hogy nem látnak őrült kapkodást ezek csökkentése érdekében.

A kulcs a politika

A reformokról szóló politikai döntés a kulcskérdés a kritériumok teljesítésében - vélekedik Kovács György, a Budapest Economics elemzője. A 2009-es időpont a magánnyugdíjakkal való korrekciós lehetőség nyomán jött be, s Magyarország így is éppen hogy csak teljesítené ennek feltételeit. A reformok megindítása a következő ciklusban elkerülhetetlen, ezek elmaradása esetén válhatnak realitássá azok a 2014 körüli időpontok, amelyek egy-egy pénzpiaci instrumentum hozamgörbéje áraz. Amennyiben a 2006-2010-es ciklusban sem sikerül ugyanis visszahozni az elszaladt államháztartást, úgy ennek ára súlyos lehet, ami a kamatokban és az árfolyamban is megmutatkozik.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!