További Magyar cikkek
A plazmatévé 170 ezerrel is lehet olcsóbb
Az egyik legnagyobb plazmatévégyártó egy Magyarországon mindenütt 800 ezer forintért árult modelljét keresve Németországban 629 ezer forint volt a legkedvezőbb általunk talált ár. Igaz, ez esetben ki kell utazni a készülékért, de a különbség még így is jelentős lehet.
Kicsi a magyar piac
Kisebb az áfa, nagyobb a piac - az Index által megkérdezett magyarországi forgalmazók szinte egybehangzóan e két jelenséget okolják a szerintük egyébként jelentősnek nem minősíthető árkülönbségéért. A német áfakulcs 16 százalék, azaz kilenc százalékkal eleve alacsonyabban tarthatja az ottani árakat, a forgalmazók szerint a nagykereskedelmi árakban ennél jelentősebb különbség ritkán fordul elő.
Jelentősebb azonban a lényegesen nagyobb piaci verseny hatása. Ez lassan hozzánk is begyűrűzhet: több nagy forgalmazó - ha konkrét adatokat nem is szívesen mondanak - érzékeli, hogy a vevők az uniós csatlakozás óta a már vám és egyéb kötöttségektől mentesen behozható külföldi árukat választják. Tény ugyanakkor az is, hogy egyes termékcsoportok esetében, például a kisebb kategóriás hagyományos tévék piacán Magyarországon jelenleg olyan éles a verseny, hogy a hazai árak akár kinti viszonylatban is versenyképesek lehetnek.
Eltérő árpolitikák
"Előfordulhat jelentősebb árkülönbség is, de jellemzően csak az áfaeltérésből származó plusz költség rakódik rá a hazai árakra" - mondja Kátai Csaba a Panasonic marketing igazgatója. A cégnél úgy érzékelik, hogy a korábbiakhoz képest az uniós csatlakozás óta megduplázódott a magánimport, hogy egyre többen jelentkeznek különböző termékekhez magyar nyelvű leírásért. A Panasonic tapasztalatai szerint a termékeiket érintő külföldi vásárlások döntő része, mintegy 80 százaléka fényképezőgép, közel 20 százaléka kamera. A németországi internetes vásárlás mellett jelentősebbé vált az ausztriai autós behozatal is.
"Országonként eltérő árazási politika, minden vezérképviselet a saját piacának megfelelően alakítja ki árait" - mondta el Feldhafner Zoltán, a HP termékmenedzsere. Hangsúlyozta: minél nagyobb a piac, minél nagyobbak a megrendelések, annál könnyebben érhetnek el kedvezményeket a forgalmazók, és rajtuk keresztül a vásárlók is. Ezzel együtt úgy látja, maximum néhány tízezres különbségek alakulhatnak ki, bár tény, hogy a végfelhasználói árakra nagy hatása lehet a kiskereskedők által követett üzletpolitikának, az általuk alkalmazott haszonkulcsnak is. Tapasztalataik szerint a korábban szinte elhanyagolható magánexport 10-15 százalékkal nőtt május elseje óta.
Bizonytalan árfolyam
Az eltérő árak egyik magyarázata a különböző értékesítési struktúrákra vezethető vissza. A Fujitsu Siemens Németországban közvetlenül is kiszolgál kiskereskedőket, míg Magyarországon csak disztribútorokon keresztül. A nagyobb piacokon ugyanakkor nem csak az a hatás érvényesül - tette hozzá Holler László, az Fujitsu Siemens értékesítési vezetője -, hogy egy-egy akcióban Németországban egy áruházlánc az itthoni 200-al szemben 20 ezer darabot rendel egy termékből, és így olcsóbban tud forgalmazni, hanem ugyanerre visszavezethetően nagyobbak az elfekvő készletek is, melyeket a szinte folyamatos akciók keretében már megéri nagyon nyomott árakon is eladni.
Holler László szerint ugyanakkor a nagyobb piaci verseny kikényszeríti a vevők jobb tájékoztatását is: míg Magyarországon jelentős nehézségekbe ütközik az, aki egy konkrét termék vagy egy konfiguráció esetében a legkedvezőbb árakat szeretné megtalálni, kinn sokkal könnyebb az összehasonlítás (a német Media Markt például közzéteszi árait az interneten). Ez pedig megint lefelé viszi az árakat.
Mindemellett a forint árfolyamának bizonytalansága is hozzájárulhat az árkülönbségekhez, Holler László szerint az euróalapú elszámolás 2-3 százalékos árcsökkentést eredményezne (nem csak) a számítástechnikai termékek körében.
Kedvező ár, garancia nélkül
"Nem létezik egységes szabályozás az unión belül vásárolt termékek jótállásával kapcsolatban, aki külföldön vásárol, könnyen pórul járhat, ha meghibásodik a készülék" - mondta érdeklődésünkre Siklósi Máté, a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség szóvivője. Nem lehet irányadónak tekinteni azt sem, van-e az adott gyártónak vezérképviselete vagy kizárólagos forgalmazója Magyarországon, a cégek egy része befogadja a külföldön vásárolt termékek utáni jótállási igényeket, mások nem. Ez utóbbi esetekben segíthet a tervek szerint 2005-ben Magyarországon is létrejövő Fogyasztói Központ, mely az uniós hálózatba illeszkedve segít az uniós országokban vásárolt termékekkel kapcsolatos ügyintézésben.
A külföldön vásárolt termékekkel kapcsolatos jótállási igények érvényesítésének problémája hosszabb ideje foglalkoztatja az uniót. Az Európai Bizottság már 1998-as Tájékoztatójában felvetette a "Fogyasztói Panaszok Alternatív Vitarendező Fórumai Európai Hálózata" (EEJ-Net) létrehozásának szükségességét. Az EEJ-Net koordinálja a tagállami fogyasztói vitarendezés folyamatát, informálja a fogyasztókat, valamint segíti és felügyeli a gyors panaszkezelést - mondta el az Indexnek Mesterházy Attila, az esélyegyenlőségi tárca politikai államtitkára. Az EEJ-Net-hez a tagállamok az úgynevezett Clearing House-okon (CH) keresztül kapcsolódnak.
A CH fő feladata, hogy egy másik tagállami vállalkozással kapcsolatos fogyasztói panasz esetén információt szolgáltasson, és segítséget nyújtson a fogyasztónak. Ugyanakkor a CH nemzeti információs központként működik a többi tagállami CH számára. Emelett az elmúlt években létrejött egy másik fogyasztói érdekeket védő, hasonló feladatokkal bíró hálózat is, majd a Bizottság a hálózat hatékonysága és racionalizálása érdekében javaslatot tett a fogyasztók részére könnyen azonosítható "HELP-NET" (the European Consumer Help Network) létrehozására. Ezek a Fogyasztói Központok jövőre jöhetnek létre Magyarországon, költségvetésük felét az unió állja.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
