Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!Magyarország alapvetően kellemes hely, ahol a politikai kurzusváltás nem befolyásolja a gazdasági működés stabilitását, jó pontnak számít az infrastrukturális fejlettség, valamint a munkaerő képzettségi szintje, az adórendszert azonban a beharangozott módosításokkal sem sikerült kitornászni a „sem kiemelkedően jó, sem kiemelkedően rossz” pozícióból – derült ki a PricewaterhouseCoopers (PWC) ügyfélkörében végzett beszélgetésekből.
Nem tömegeknek
A tanácsadó cég 120 személlyel beszélgetett a befektetési tervekről, és a reprezentatívnak ugyan nem mondható minta 60 százaléka jelezte beruházási szándékát – nagyrészt 100 millió forintot meghaladó értékű beruházásokról van szó – mondta Erdős Gabriella, a PWC adópartnere a szerdai sajtóbeszélgetésen.
Arról nem nyilatkoztak ugyan sokan, hogy milyen típusú beruházásról van szó, az erre a kérdésre válaszolók többsége egy-egy speciális vállalati funkció Magyarországra telepítéséről beszélt. Erdős szerint ez megfelel az ország fejlődési irányának, vagyis a képzett munkaerőt felszívó tercier szektor bővülésének.
A szakértő ugyanakkor megjegyezte, hogy a PWC látókörébe került beruházási szándékok bár komoly értéket képviselnek, viszonylag csekély foglalkoztatásbővülést jelentenek, egy-egy ilyen vállalati egység ugyanis tipikusan 30–40 embert vesz fel.
Inkább régióban gondolkodnak
A beruházási döntések zöme nem kifejezetten Magyarországot, hanem a régiót célozza, s egy alku-, illetve versenyfolyamat eredményeképpen szólhat a többnyire 3-5 évre tervezett beruházásokkal kapcsolatos választás Magyarország mellett. Pusztán a magyar piac miatt nem jönnének a külföldi befektetői csoportok, őket leginkább a felvevőpiacaik közelsége, az infrastruktúra fejlettsége, a képzettségi szinthez képest olcsó munkaerő vonzza, s itt léphet be az adórendszer versenyképessége is.
A megkérdezettek zöme összességében nem értékelte pozitívan a tavalyi és a beharangozott módosításokat e téren, ezekben inkább újabb adminisztratív nehézséget látnak. Az áfacsökkentést és a iparűzési adó megszűnési dátumának kitűzését mindenképpen pozitívumként értékelik a cégek, egyértelműen negatívan értékelik viszont a bérre rakódó terhek alakulását – a természetbeni juttatások adóterheinek növekedését és az elszámolás bonyolódását, amivel a válaszadók szerint nőtt a jogbizonytalanság e kérdésben.
A felmérés meglepő eredménye, hogy a többség inkább negatívumként élte meg eddig az EU-csatlakozást, az avval fokozódó versenynyomást és a növekvő adminisztrációs terheket. Az euró bevezetésének dátuma pedig jószerével szóba sem került, vélhetőleg a beruházások tervezett - 3-5 éves - időtartama miatt sem, noha a legtöbben egyértelműen negatívumként élik meg a magyar valuta volatilitását.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
