Egyre drágábbak a táborok

2008.06.17. 07:57
A tanév végéhez közeledve egyre több szülő kezdi törni a fejét: hová küldje gyermekét a szünidő alatt.

Kínálat pedig akad, az interneten többtucatnyi oldalon találhatjuk meg a különféle táborokat üzemeltető vállalkozások, nonprofit szervezetek ajánlatait. Határt tud viszont ehhez szabni a pénztárca.

A legolcsóbbak általában az iskolák által szervezett nyári táborok vagy a nagyvárosokban az iskolák, civil szervezetek által üzemeltetett nyári napközis foglalkozások - utóbbiaknál általában csak az étkezésekért kell fizetni. Az önkormányzati táborokban napi pár száz forintért vigyáznak a gyerekekre. Egy-egy egyhetes kézműves-, sport-, vízi, nyelv-, média-, tánc- vagy lovastáborért már több tízezer forintot kell a szülőknek leszurkolniuk. A Fővárosi Állatkert által szervezett Zoo Tábor például heti 35 ezer forintba kerül.

A bentlakásos táborok árai még ennél is magasabbak: egyhetes táborozásért például a zánkai ifjúsági központban 33-55 ezer forint közötti összeget kérnek. Népszerűek a nomád, a hagyományőrző és a felkészítő táborok is, ahol a délelőtt általában tanulással, míg a délután és az este szabadidős programokkal telik.

Egyre több szülő azonban az anyagi korlátok miatt egyáltalán nem is tudja nyaralni küldeni a gyerekét, és mind ritkábbak az olyan "ingyenes" családi programok is, mint az erdei kirándulás vagy a szabadstrandok felkeresése.

Az idén mintegy kilencezer hátrányos helyzetű gyermek táborozhat ingyenesen uniós pályázatok segítségével: a 600 millió forintos keretösszegből bentlakásos nyári fejlesztő, napközis nyári fejlesztő és folklór típusú nyári fejlesztő és szabadidős táborozási lehetőségeket támogat az oktatási tárca.

A június és szeptember között futó, teljes ellátást biztosító egy- vagy kéthetes nyári táborok egyik legfőbb célja, hogy különböző fejlesztő foglalkozásokkal, szabadidős programokkal csökkentse a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek lemaradását és lemorzsolódását. Az OKM által kiírt pályázaton integráló iskolák, tanodák és olyan települések oktatási intézményei vehetnek részt, amelyekben 50 százalék feletti a szegény gyerekek aránya.