Célországa lettünk az uniós nyugdíjasoknak

2005.06.11. 10:00
Tízszer több nyugdíjas települt át az uniós országokból eddig Magyarországra, mint ahányan tőlünk elköltöztek. A zömében Németországból, Ausztriából ideérkezőket az is csábítja, hogy a külföldön megszerzett nyugdíjból nálunk viszonylag jól élhetnek - írja a Népszabadság.

A magyar nyugdíjasok közül eddig 114-en kérték át társadalombiztosítási ellátásukat más országokba. Lengyel Balázs, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főosztályvezetője a Népszabadságnak úgy nyilatkozott, a távozók többsége Németországba, Ausztriába, Szlovákiába költözött. Ugyanakkor csaknem ezer idős ember települt át Magyarországra az utóbbi időben. Főként Nagy-Britanniából, Hollandiából, Németországból, Ausztriából érkeznek ide.

A jog szerint
A lakóhelyet váltó idősek a járandóságaikat abból az országból viszik magukkal, ahol jogot szereztek az ellátásra. A nyugdíjat az Európai Unión belül euróban, a zónához nem csatlakozott területeken az adott ország pénznemében folyósítják. Akik aktív életük alatt több országban is dolgoztak, valamennyi helyről számíthatnak ellátás folyósítására. Aki több országból is jogosult nyugdíjszerű ellátásra, annak az állandó lakhelye szerinti ország nyugdíjfolyósító intézetéhez kell fordulnia az ellátásért. A hivatalok a benyújtott dokumentumok alapján, valamennyi megszerzett szolgálati idő összeszámolásával állapítják meg a nyugdíj összegét.

Négyszer annyi nyugdíjat kapnak

A hazai egészségügyi szolgáltatásokon kívül az idetelepülőket az is csábítja, hogy Magyarországon biztonságosan, jól meg lehet élni a külföldön megszerzett öregségi ellátásokból. A fejlett országok átlagkeresetű dolgozója utolsó fizetésének 70 százalékára számíthat öregségi ellátásként. Magyarországon 38-40 ledolgozott év után szintén a nettó "életkereset" 70-75 százalékára számíthat a nyugdíjas.

Amíg azonban a fejlett országok átlagnyugdíjasainak ez a 70 százalék 300-400 ezer forintot is jelenthet havonta, addig magyar társaik havi járandósága 60-70 ezer forint körüli - írja a napilap. A feketegazdaság, az eltitkolt jövedelmek miatt az aktív élet alatt az átlagos magyar a tényleges bevételeinek csupán a töredéke után fizet nyugdíjjárulékot, így részben ez az oka annak, hogy nyugdíjasként járandósága alacsony lesz.

A hivatalos átlagnyugdíj tavaly 58 207 forint volt, és erre az évre is csak körülbelül 63 500 forintot várnak. Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság honlapján található adatok szerint idén januárban a legtöbb nyugdíjas 50 000 és 55 000 forint közötti nyugdíjat kapott. Egymilliónál többen részesedtek azonban legalább 60 ezer forintos, ezen belül több mint százezren 110 000 forintnál magasabb összegű nyugdíjban.

Ötödikek a világrangsorban a magyar nyugdíjak

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) harminc tagállama közül Magyarországon az ötödik legmagasabb az átlagos nyugdíjnak a nettó átlagbérhez viszonyított aránya - derül ki a szervezet legfrissebb jelentéséből. A statisztika szerint az élete folyamán átlagbért kereső magyar nyugdíjas bére 90,5 százalékának megfelelő nyugdíjjal vonulhat vissza az aktív élettől. Ennél csak Luxemburgban, Törökországban, Görögországban és Ausztriában éri meg jobban felhagyni a munkás hétköznapokkal.

A bérhez viszonyított nyugdíj természetesen nem mond sokat a nyugdíjak vásárlóértékéről, illetve arról, hogy a különböző országok nyugdíjasai egymáshoz képest mennyiből gazdálkodhatnak. A kelet-közép-európai államok ebből a szempontból nem lehetnek túl büszkék, Szlovákia, Csehország, Lengyelország és Magyarország is jelentős lemaradásban van.